Gyorsposta
Hajrá Skócia!
Onder Csaba
Sajnos nagyon ki fog kapni a Loki a Lyontól. Montalbano felügyelő egy vak férfi meggyilkolásának ügyében nyomoz. (Váltogatom a csatornákat, nehéz dönteni, mit is nézzek, és közben persze dolgozom is egy tanulmányon.) 1996 őszén kezdte el a Fradi első magyar csapatként a Bajnokok Ligáját. Eufórikus élmény volt kora ősszel a Grasshoppers leigázása (0-3), Vincze Ottó és Lipcsei elképesztő góljai. Azon a nyáron volt az Európa Bajnokság is Angliában. Az Anglia-Skócia mérkőzésen (4-1) Gascoigne végül egy zseniális gólt lőtt. A közönség őrjöngött. Két nap múlva néztem meg Mel Gibson filmjét, a Rettenthetetlent, némiképp megvilágosodva, miért is lehetett annyira feszült ez a mérkőzés. Egy osztrák-magyar sohasem tudna ilyen lenni. Megsajnáltam a skótokat, és szerettem Paul Gascoigne-t. Semleges szemlélőként megoszthatjuk a szívünket. Próbálom elmagyarázni a gyermekeimnek – akik meglepő érdeklődést kezdtek tanúsítani a Loki iránt –, hogy nincs ebben a vereségben semmi szégyen. Az erősebbtől kikapni sohasem az. Arra a kérdésre viszont, hogy mi miért nem tudunk úgy focizni, mint a franciák, nem tudok mit felelni. Ez viszont szégyen. Azt mondta a webmesterünk (aki egyben kedvenc irodalmi szerkesztőm is, vagyis Antal Balázs), hogy teljesen mindegy, mit írok, csak legyen még egy írás, mert akkor esztétikusabban néz majd ki a honlap. Gyakorlatilag megzsarol, vagy írok valamit, vagy nem élesít. Már nincs kedvem vitatkozni vele. A tökéletességre való törekvést tiszteletben tartom, habár nem nagyon hiszek benne. A fociban pedig leginkább azt szeretem, amikor mi nyerünk. Vagy a skótok.
Drótos Richárd: 
A 2010-ben elhunyt művész, Botond: A Vacsora/Das Abendmahl című műcsoportja utoljára május 26-án látható. A kiállítás zárónapján – reflektálván arra, hogy maga a művész számos inspirációt merített a könyvekből, az irodalomból – arra kértek négy írót és költőt, Bartis Attilát, Borbély Szilárdot, Csobánka Zsuzsát és Győrffy Ákost, hogy merítsenek ők inspirációt a kiállított alkotásokból és az így született szövegeket olvassák fel a tárlat terében.
Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka c. könyvében így ír Kosztolányi Dezsőről: „Ő a lélek kalandjainak költője és prózai krónikása. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel, lelkére ereszti a külvilág benyomásait, és megfogalmazza a benyomásokat.” A pályázatra beküldött prózai írások Kosztolányi fent megfogalmazott szellemében készüljenek. 
Térey János, a kötet szerzője, Csobánka Zsuzsa költő, író és magyartanár, illetve Vári György, újságíró és irodalomtörténész beszélgetnek a Könyvfesztiválra megjelent esszékötetről 17.00-tól
A Deák Ferenc Akadémia Közhasznú Egyesület történelmi előadás sorozata 2012. május 17-én csütörtökön 17.00-kor kezdődik. A magyar történelem meghatározó alakjai című sorozat C.Tóth Norbert előadásával indul Luxemburgi Zsigmondról (1387-1437)
A Romkert Kiállítóterem fotópályázata az „Öntudatlan Örökkévalóság” programsorozat keretében amatőr fotósoknak. A képeket zsűri díjazza, de kiosztásra kerül egy közönség díj is. A beérkezett pályaművekre a Romkert Kiállítóterem és Kávéház facebook oldalán lehet szavazni. A szavazásra időtartama: 2012. május 10- június 10. 
Az ELTE-BTK Trauma és Gender Kutatócsoportja által meghirdetett konferencia célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet az interdiszciplináris irodalom- és kultúratudományi nézőpont fontosságára, mely a trauma- és genderkutatás eddigi eredményeit mozgósítva képes felismerni a társadalmi nemi szerepek vizsgálatának jelentőségét a traumatikus tapasztalatok értelmezésében, illetve, hogy ez a megközelítési mód egyes szépirodalmi művek kapcsán elkerülhetetlen elemzési szempont.
Nyíregyháza lesz a vers fővárosa 2012. október 9. és 14-e között. A Móricz Zsigmond Színház ad otthont a 14. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválnak – jelentette be Lutter Imre fesztiváligazgató, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke és Tasnádi Csaba, a színház igazgatója. Társulatok, egyéni előadók, zenekarok és filmesek június 15-ig nevezhetnek a rangos seregszemle versenyprogramjába.
A debreceni Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában az eredetileg tervezett május 4-e helyett technikai okok miatt május 19-én kerül sor a Jászai című darab ősbemutatójára. A darabot Jászai Mari naplóiból és Borbély Szilárd "A nagy Jászai" című drámájából Galambos Péter és Kovács-Cohner Róbert rendezte.
Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk -- melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák -- első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt - valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!
Hm, ez afféle vezércikk rovat, vagy egyéb(féle)?
Bár engem nem zsaroltak meg, igyekszem az interaktivitáshot (interakcióhoz) hozzájárulni.
Én egyébként nemrég együttfociztam egy franciával, és nem volt jobb – ezzel, remélem, cáfoltam a tételt.
Vezércikknek túlzás volna, kedves Jóska, még meglátjuk, hová alakul. A pálya egyébként szabad. Várjuk a Te gyorspostás írásaidat is
ocs