„Ex oriente lux”

Konferencia a Kelet Népe című folyóiratról

kelet_nepeIdeje: 2009. október 16.

Helye: Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Kamaraterme,

Nyíregyháza

A rendezvény programja

1000–1015 Köszöntőt mond:

Nagy László, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi könyvtár igazgatója,

Jánosi Zoltán, a Nyíregyházi Főiskola rektora,

János István, a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület elnöke.

I. ülésszak, elnököl: Gerliczki András (irodalomtörténész, NyF)

1015–1035 János István (irodalomtörténész, NyF)

„Jobb polgárt, jobb hazafit s jobb embert nevelni”: Népfőiskolai mozgalom a Kelet Népében

1035–1055 Bertha Zoltán (irodalomtörténész, KGRE)

Németh László útja a Nyugattól a Kelet Népéig

1055–1115 Veláczki László Imre (irodalomtörténész, Miskolc-Nyíregyháza)

Egy vita hátteréről: Hamvas Béla és Németh László polémiája

1115–1120 Hozzászólások

1120–1135 Kávészünet

II. ülésszak, elnököl: Bertha  Zoltán (irodalomtörténész, KGRE)

1135–1155 Baranyai Norbert (irodalomtörténész, Debrecen)

A szerzőelvű olvasás szerepe a Móricz-recepcióban

1155–1215 Mercs István (PhD-hallgató, DE)

Nyugatosok „keleten”: A Nyugat első nemzedékének alkotóitól, alkotóiról a Kelet Népében

1215–1235 Karádi Zsolt (irodalomtörténész, NyF)

„Higgy a csodában!”: A lírikus Sárközi György a Nyugat és a Kelet Népe között

1235–1255 Nagy Balázs (PhD-hallgató, ME)

Tersánszky Józsi Jenő novellisztikája a Kelet Népe hasábjain

1255–1300 Hozzászólások

1300–1350 Ebédszünet

III. ülésszak, elnököl: Mercs István (PhD-hallgató, DE)

1350–1410 Elek Ottó (PhD-hallgató, ME)

„Kihoztál bennünket Uram, Ázsiából…”: Kelet népe Sinka István prózájában

1410–1430 Végh Károly (irodalomtörténész, PIM)

A faluközösségek ábrázolása Szabó Pál műveiben

1430–1450 Gerliczki András (irodalomtörténész, NyF)

A Gyepsor világa: Veres Péter novellái

1450–1455 Hozzászólások

1455 Pohárköszöntő: Bihari Albertné, a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület titkára

„Kelet népének érezte és tudta magát a magyar nép is mindig, meséiben, régi dalaiban, melynek mérhetetlen gazdagságát csak mostanában öntötte elénk és Európa elé két nagy zeneszerzőnk, Bartók és Kodály; tiszta, erős szerkezetű, de hajlékony, a gondolat és érzés minden mélységének, finom árnyalatának és parányi rezdületének világos és színes kifejezésére alkalmas nyelvében, mely szellemében és szerkezetében semmit sem változott a honfoglalás óta. Így tudták ezt első keresztény századaink magyar krónikásai is, épp úgy, mint legnagyobb történetíróink: a két jezsuita, Pray és Katona, alapvetői a modern magyar történetírásnak és aztán a legeslegnagyobb valamennyi előtte és utána való között, Szalay László is, szintén katolikus ember, valamint a katolikus püspök Horváth Mihály. Ezek a nagy katolikusok együtt vallották a protestánsokkal, nyiltan és nem belső szégyenkezéssel, inkább hangosan és büszkén, a magyarságot kelet népének.”

(Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kelet népe – részlet, 1938. április)