Gyorsposta
Néhány erőtlen ellenérvre
Antal Balázs
Bán Zoltán András az NKA kritikai portálján, a revizoronline-on ír egy rövid recenziót Elek Tibor Gion-monográfiájáról. Ebben, idézve a Gion Nándor megítélésében döntő szerepet játszó véleményformáló irodalomtörténészeket – bár véleményeiket mintegy összegezve, lepárolva, kvázi maga által kivonatolva vezeti elő – az áll, összegezve (az eredetit a még egyszer mellékelt linken el lehet olvasni), hogy a „Virágos katona igen”, hogy Gion két ifjúsági regénye „remekműgyanús”, hogy pályakezdésének munkái „káprázatosan érdekesek és innovatívak”, az Ezen az oldalon novellaciklus „elbűvölő és már-már műfajteremtő” – de azért pályája egyenetlenségei, alkotói kiégése, unalmas munkái okán, vagy, ahogy összefoglalóan mondja (mondják?), az, hogy „egész egyszerűen a saját epikus világán belül, vagy a maga mércéjével mérve” nem tartható elég erősnek, mégsem teszi lehetővé, hogy az utóbbi évtizedek legjelentősebb prózaírói között tartsuk számon. Mindezt BZA nem kommentálja, se semmiféle felhanggal nem kíséri.
Hm. Két remekműgyanús könyv, már-már műfajteremtő novellaciklus, káprázatosan érdekes és innovatív munkák, meg egy „igen”-elt regény, bármi is legyen az – és akkor mi van? Mondja vagy BZA, vagy az idézett irodalomtörténészek-kritikusok.
Volt középiskolai tanárom azt mondogatta, hogy a jelentős íróknak vannak jelentős műveik is. Úgy látszik, az is „csak”-ra cserélődik, és a vannakkal helyet cserél az új mondat szórendjében.
Ebben az értelemben vagy BZA-tól vagy bárki mástól őszinte kíváncsisággal és nagy szeretettel várjuk az elmúlt évtizedek legjelentősebb prózaíróinak nevét a szerkesztőségbe.
Drótos Richárd: 
A 2010-ben elhunyt művész, Botond: A Vacsora/Das Abendmahl című műcsoportja utoljára május 26-án látható. A kiállítás zárónapján – reflektálván arra, hogy maga a művész számos inspirációt merített a könyvekből, az irodalomból – arra kértek négy írót és költőt, Bartis Attilát, Borbély Szilárdot, Csobánka Zsuzsát és Győrffy Ákost, hogy merítsenek ők inspirációt a kiállított alkotásokból és az így született szövegeket olvassák fel a tárlat terében.
Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka c. könyvében így ír Kosztolányi Dezsőről: „Ő a lélek kalandjainak költője és prózai krónikása. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel, lelkére ereszti a külvilág benyomásait, és megfogalmazza a benyomásokat.” A pályázatra beküldött prózai írások Kosztolányi fent megfogalmazott szellemében készüljenek. 
Térey János, a kötet szerzője, Csobánka Zsuzsa költő, író és magyartanár, illetve Vári György, újságíró és irodalomtörténész beszélgetnek a Könyvfesztiválra megjelent esszékötetről 17.00-tól
A Deák Ferenc Akadémia Közhasznú Egyesület történelmi előadás sorozata 2012. május 17-én csütörtökön 17.00-kor kezdődik. A magyar történelem meghatározó alakjai című sorozat C.Tóth Norbert előadásával indul Luxemburgi Zsigmondról (1387-1437)
A Romkert Kiállítóterem fotópályázata az „Öntudatlan Örökkévalóság” programsorozat keretében amatőr fotósoknak. A képeket zsűri díjazza, de kiosztásra kerül egy közönség díj is. A beérkezett pályaművekre a Romkert Kiállítóterem és Kávéház facebook oldalán lehet szavazni. A szavazásra időtartama: 2012. május 10- június 10. 
Az ELTE-BTK Trauma és Gender Kutatócsoportja által meghirdetett konferencia célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet az interdiszciplináris irodalom- és kultúratudományi nézőpont fontosságára, mely a trauma- és genderkutatás eddigi eredményeit mozgósítva képes felismerni a társadalmi nemi szerepek vizsgálatának jelentőségét a traumatikus tapasztalatok értelmezésében, illetve, hogy ez a megközelítési mód egyes szépirodalmi művek kapcsán elkerülhetetlen elemzési szempont.
Nyíregyháza lesz a vers fővárosa 2012. október 9. és 14-e között. A Móricz Zsigmond Színház ad otthont a 14. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválnak – jelentette be Lutter Imre fesztiváligazgató, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke és Tasnádi Csaba, a színház igazgatója. Társulatok, egyéni előadók, zenekarok és filmesek június 15-ig nevezhetnek a rangos seregszemle versenyprogramjába.
A debreceni Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában az eredetileg tervezett május 4-e helyett technikai okok miatt május 19-én kerül sor a Jászai című darab ősbemutatójára. A darabot Jászai Mari naplóiból és Borbély Szilárd "A nagy Jászai" című drámájából Galambos Péter és Kovács-Cohner Róbert rendezte.
Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk -- melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák -- első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt - valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!
BZA igenis kommentálja a recepció kivonatolását: egyetértően idézi azt (“magam kritikusi indítékait így is el tudom képzelni, ha Gion Nándorról esik szó”).
Vagy a jelzők túlzóak (sajnos nem ismerem annyira Gion munkáit, hogy ezt meg tudjam ítélni), vagy tényleg kevés 2(-3) remekmű. Kérdés azonban, hogy hogyan a “remekműgyanás ifjúsági regények”-ben vajon, utóbbi kategória nem helyezi-e át más minőségbe a szövegeket? vagy a “káprázatosan érdekes és innovatív indulás” nem jelent-i ezt is, hogy van itt egy pályakezdésként magas színtű teljesítmény, ami aztán nem lett beteljesítve? Az “elbűvölő” jelző is kétes azért – ez olyan, amit használhatunk pl. Szív Ernő vagy PNL esetében, de elképzelhetetlen Mészöly vagy Nádas műveinél. Na most a felsoroltak közül ki tartoznak inkább a legjelentősebb prózaírók közé?
Szóval én nem éreztem nagyon ellentmondásosnak BZA cikkét, különösen, hogy ő arra mutat rá, hogy tegyük fel, hogy Gion valóban nagyon fontos szerző, de ezt a recepcióval való vitatkozáson túl Eleknek saját, összetett olvasatokkal kellene bizonytania, amit a cikk szerint nem tesz meg.
De mi a fene lehet az a “referenciális regény”? Jó lenne tudni, Elek írt-e le ekkora hülyeséget, vagy BZA találmánya a kifejezés.
Drága Lapis Józsi!
Olvassál Gion Nándort.
Egyrészt nem szorulsz BZA-ra,Elekre (bár a könyve neki is izgalmas) másrészt jól fogsz szórakozni.
Oszt akkor bizony kiderül, hogy ki Gion.
Egészen biztos.
Antall István
a Magyar Rádió
irodalmi szerkesztője