2009/1. tavasz, Úti füzetek
Versek
Oláh András
Oláh András itt közölt versei lapunk 2009. tavaszi számában jelentek meg, most interjúnk kísérőjeként újraolvashatók.
patthelyzet
arcod csukva: csak bennem lármáznak
a be nem váltott ígéretek
a lázas reményt fölissza a homok
álmaidat nyitogatom konokul
elhamvadt parázs égeti tekinteted
lassú mosollyal kínálod magad
zuhog az eső
csontjainkba fúl az ősz
árnyak fogódznak össze
körül csupa befelé néző szemek
tükörként mutatja az üres ég
arcod tört-fehérségét
bennem többé már nem bújhatsz el
elrontott ragozás
azt hittem magammá ismertelek
de ártatlan tréfa voltál csak
abbahagytalak
jönnek a ritmustalan napok
egyszerű prozódiai kérdés maradsz
elrontott metrum felcserélt ragozás
befésüllek a titoktalan éjszakába
ahol kiüresedett postaládáknak
meséled el hiányomat
s már semmi dolgom sincs veled
visszafelé nem nyílik út
az a néhány engedelmes mozdulat
– az ébredő szövetek tétova mocorgása –
megszédített
betarthatatlan szabályok fölött piszmogott
a megbicsakló érdek
engedtél egy rossz sugallatnak
valakik kijelöltek
szorongásod megmérgezett:
a számlát helyetted fizettem ki
ha a fagy fölenged – néha beszélgetünk
de álmunk nem nő tovább
s nem szorulunk senkire
könyörtelen egyszerűség békíti össze ellentéteit
hiába rakod össze mind a tegnapok köveit
visszafelé nem nyílik út
– de a halálnak sem lehet újra nekifutni
halmazat
jelen lenni mikor a szem kinyílik és lát
a te szemeddel nézni a napot
mennyire más ez a világ
– néha furcsákat álmodok –
s maradok félbehagyott
félreértett mozdulat
vajon jut-e idő szívünk bebútorozására
mielőtt belénk ég a bűntudat
meghalni így is lehet
de hálálkodni a semmiért szükségtelen
számolni a leltárba vett a pofonokat
arcod gyűrődéseit
ahogy kifordított mondatok közt üldögélsz
ne légy már ilyen szörnyen komoly
minden vég valaminek a kezdete
az utcakőre fekszel:
botrányosan kevés vagy
két villamos között…
{a szerk.}: 
A 2010-ben elhunyt művész, Botond: A Vacsora/Das Abendmahl című műcsoportja utoljára május 26-án látható. A kiállítás zárónapján – reflektálván arra, hogy maga a művész számos inspirációt merített a könyvekből, az irodalomból – arra kértek négy írót és költőt, Bartis Attilát, Borbély Szilárdot, Csobánka Zsuzsát és Győrffy Ákost, hogy merítsenek ők inspirációt a kiállított alkotásokból és az így született szövegeket olvassák fel a tárlat terében.
Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka c. könyvében így ír Kosztolányi Dezsőről: „Ő a lélek kalandjainak költője és prózai krónikása. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel, lelkére ereszti a külvilág benyomásait, és megfogalmazza a benyomásokat.” A pályázatra beküldött prózai írások Kosztolányi fent megfogalmazott szellemében készüljenek. 
Térey János, a kötet szerzője, Csobánka Zsuzsa költő, író és magyartanár, illetve Vári György, újságíró és irodalomtörténész beszélgetnek a Könyvfesztiválra megjelent esszékötetről 17.00-tól
A Deák Ferenc Akadémia Közhasznú Egyesület történelmi előadás sorozata 2012. május 17-én csütörtökön 17.00-kor kezdődik. A magyar történelem meghatározó alakjai című sorozat C.Tóth Norbert előadásával indul Luxemburgi Zsigmondról (1387-1437)
A Romkert Kiállítóterem fotópályázata az „Öntudatlan Örökkévalóság” programsorozat keretében amatőr fotósoknak. A képeket zsűri díjazza, de kiosztásra kerül egy közönség díj is. A beérkezett pályaművekre a Romkert Kiállítóterem és Kávéház facebook oldalán lehet szavazni. A szavazásra időtartama: 2012. május 10- június 10. 
Az ELTE-BTK Trauma és Gender Kutatócsoportja által meghirdetett konferencia célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet az interdiszciplináris irodalom- és kultúratudományi nézőpont fontosságára, mely a trauma- és genderkutatás eddigi eredményeit mozgósítva képes felismerni a társadalmi nemi szerepek vizsgálatának jelentőségét a traumatikus tapasztalatok értelmezésében, illetve, hogy ez a megközelítési mód egyes szépirodalmi művek kapcsán elkerülhetetlen elemzési szempont.
Nyíregyháza lesz a vers fővárosa 2012. október 9. és 14-e között. A Móricz Zsigmond Színház ad otthont a 14. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválnak – jelentette be Lutter Imre fesztiváligazgató, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke és Tasnádi Csaba, a színház igazgatója. Társulatok, egyéni előadók, zenekarok és filmesek június 15-ig nevezhetnek a rangos seregszemle versenyprogramjába.
A debreceni Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában az eredetileg tervezett május 4-e helyett technikai okok miatt május 19-én kerül sor a Jászai című darab ősbemutatójára. A darabot Jászai Mari naplóiból és Borbély Szilárd "A nagy Jászai" című drámájából Galambos Péter és Kovács-Cohner Róbert rendezte.
Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk -- melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák -- első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt - valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!