2009/2. nyár, Úti füzetek
Toulouse-Lautrec versek
Mogyorósi László
Mogyorósi László itt közölt, új verseit, valamint Cseresznye Gábor tanulmányát lapunk 2009. nyári számából ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Toulouse-Lautrec levele Jane Avrilnak
Kedves Jane, tudom, attól fél,
hogy megfertőzi a rútságom,
pedig Ön is csak abból él,
hogy torzzá tettem a plakáton.
Ebből nincs, csak egy példányom:
ez a kép csak olaj és karton,
hogy alakja körül vibráljon
a szomorúság az arcon.
Láttam harisnyás lábait
körözni fenn, a levegőben –
útja e metsző fénybe vitt,
plakátra ezt kellett belőjem.
Látom a kulisszák megett
hosszú kabátban épp indulni;
kedve idekint lepereg,
s otthon vacog, mint üres spulni.
Toulouse-Lautrec levele a bordélyházból Dr. Gabriel Tapié de Céleyranhoz
A tükör előtt állt meztelen,
míg én vágyaimmal birkóztam,
hogy meg ne remegjen a kezem,
s csak munkát lássak mellbimbókban.
E nőkben nincsen mesterkéltség,
csak természetes, csak buja báj,
nem figyelnek, hogy el ne vétsék
az illemet, vagy mi kint szabály.
Ki ide belép, az leadja
a ruhatárban az erkölcsét,
cinkosaik vigyáznak arra,
hogy álmaiból fel ne költsék.
Ahogy kabát alól kiesnek
a vágyak fogaskerekei,
az elhasználódó testeknek
úgy villan majd gyűrődése ki.
A munka terpeszkedett bennem
így, hogy ne férjen bujaság
mellé, de amikor végeztem,
a nő ott megszemlélte magát
a festményen, hol üde, hamvas
volt még, de színeimből látta:
a pillanat ez, s mert ilyen aljas
voltam, forró lett a hálája.
Monsieur Henri lelkifröccse Mireille kisasszonyhoz
Igen, túl szép, kedves kisasszony
a teste, így nem szerelemre
való, hogy benne kedvét lelje
egy férfi, s tőle megriadjon.
Ezért nem is való plakátra,
mely élvezetre, kéjre csábít –
merő álló fűszál a pázsit
még talpa alatt is. Na lássa:
a festményemen rajta lesz bár
a mulandóság: perverz, agg úr,
ki megrontja majd Önt is gazul…
De Ön már sürget: „Hallgass, fess már!”
Hát jó, elveim fel nem rúgva…
Álljon háttal, ferdén! Az aktja
egy szalonba való, a falra,
mint selyembugyiba a vulva.
{a szerk.}: 
A 2010-ben elhunyt művész, Botond: A Vacsora/Das Abendmahl című műcsoportja utoljára május 26-án látható. A kiállítás zárónapján – reflektálván arra, hogy maga a művész számos inspirációt merített a könyvekből, az irodalomból – arra kértek négy írót és költőt, Bartis Attilát, Borbély Szilárdot, Csobánka Zsuzsát és Győrffy Ákost, hogy merítsenek ők inspirációt a kiállított alkotásokból és az így született szövegeket olvassák fel a tárlat terében.
Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka c. könyvében így ír Kosztolányi Dezsőről: „Ő a lélek kalandjainak költője és prózai krónikása. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel, lelkére ereszti a külvilág benyomásait, és megfogalmazza a benyomásokat.” A pályázatra beküldött prózai írások Kosztolányi fent megfogalmazott szellemében készüljenek. 
Térey János, a kötet szerzője, Csobánka Zsuzsa költő, író és magyartanár, illetve Vári György, újságíró és irodalomtörténész beszélgetnek a Könyvfesztiválra megjelent esszékötetről 17.00-tól
A Deák Ferenc Akadémia Közhasznú Egyesület történelmi előadás sorozata 2012. május 17-én csütörtökön 17.00-kor kezdődik. A magyar történelem meghatározó alakjai című sorozat C.Tóth Norbert előadásával indul Luxemburgi Zsigmondról (1387-1437)
A Romkert Kiállítóterem fotópályázata az „Öntudatlan Örökkévalóság” programsorozat keretében amatőr fotósoknak. A képeket zsűri díjazza, de kiosztásra kerül egy közönség díj is. A beérkezett pályaművekre a Romkert Kiállítóterem és Kávéház facebook oldalán lehet szavazni. A szavazásra időtartama: 2012. május 10- június 10. 
Az ELTE-BTK Trauma és Gender Kutatócsoportja által meghirdetett konferencia célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet az interdiszciplináris irodalom- és kultúratudományi nézőpont fontosságára, mely a trauma- és genderkutatás eddigi eredményeit mozgósítva képes felismerni a társadalmi nemi szerepek vizsgálatának jelentőségét a traumatikus tapasztalatok értelmezésében, illetve, hogy ez a megközelítési mód egyes szépirodalmi művek kapcsán elkerülhetetlen elemzési szempont.
Nyíregyháza lesz a vers fővárosa 2012. október 9. és 14-e között. A Móricz Zsigmond Színház ad otthont a 14. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválnak – jelentette be Lutter Imre fesztiváligazgató, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke és Tasnádi Csaba, a színház igazgatója. Társulatok, egyéni előadók, zenekarok és filmesek június 15-ig nevezhetnek a rangos seregszemle versenyprogramjába.
A debreceni Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában az eredetileg tervezett május 4-e helyett technikai okok miatt május 19-én kerül sor a Jászai című darab ősbemutatójára. A darabot Jászai Mari naplóiból és Borbély Szilárd "A nagy Jászai" című drámájából Galambos Péter és Kovács-Cohner Róbert rendezte.
Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk -- melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák -- első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt - valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!