Alternatív én
töredékek egy talált kötetből
Nagy Zsuka
Szeretem a pálinkát, ma reggel kóstoltam meg a több évvel ezelőtt a szeretőmtől kapott ágyas aszútörkölyt. Eszembe jutott a Sóstó, a Svájci-lak, a városban a Royal Szálló, a kis villamos, a konflisok, a kalapok, selyemruhák és öltönyök háza…
A tirpák asszonyok tudnak a legtovább várni. Megáll velük az idő, mint a Ványa bácsiban, úgy tudnak várni, mint a Godot-ban, úgy tárulkoznak ki, mint Anna Karenina, úgy vágyakoznak, mint ahogy más nő nem tud.
Várnak. Kiválasztanak egy férfit, és aztán már csak rá tudnak várni. És ha az nem jön, annál inkább várnak…
Álmában fiatal férfiakkal hál, jóképű, erős, csontos, középmagas emberekkel, kik Sulyánbokorból, Mandabokorból, Verbőczibokorból, vagy Rókabokorból gyalogolnak be hozzá a városba, lavórban megmosdanak, de így is érezni rajtuk a széna és a ló szagát, fekete csizmát vesznek és gyolcsinget. Ilyenkor boldogan ébred a tirpák asszony. Mióta elhagyta lókupec férjét, ki jobban tudott bánni a nyers hússal, mint a vággyal telivel, azóta nem vágyik a város pompáira és ficsúr férfijeire, hiába hagyta ott vidéki életét, mégis bokortanyák férfiai látogatják meg álmában. Meg az az egyetlen egy igazi szerető, akiért örök magányt fogadott a tirpák asszony…
A tirpák asszonyokban tótok, szlovákok, magyarok vére folyik, minden nő barna hajú, egy tirpák nőt sem ismerek, kinek szőke haja lenne.
A tirpák nő már rég nem vágyik sehová, se a Felvidékre, se Szarvasra, sem Békésbe, se a fővárosba. Csak várni tudnak, itt, helyben, a Nyírség szívében, közel a bokortanyákhoz. Pontosan, precízen csak várnak…
Ma reggel éreztem hosszú évek után a szerelem illatát, a vágynak mámorát. Hiába megannyi pálinka udvarló gesztusa. Hiába a szilvapálinka istállók szénájába huppanó akarata, a meggypálinka könnyed és egyben brutális templomfalnak tuszkoló mámora, az ágyas aszútörkölynek nincsen, nem lehet párja, az maga az üvegbe zárt szerető, szeretkezés, az maga a testet öltött ifjú, kit a tirpák asszony sosem tud elfelejteni. Csak várja, várja, néha pántlikáját látja az, ki arra jár, s ő csak szagolja feles poharát, hátha kiugrik belőle régi szeretője. De, mint az alkohol, lassan, fájdalmasan, mindig reményt és illúziót keltve vissza-visszatér az aszútörköly illata. Aztán végképp elpárolog, úgy, mint az a cifrabeszédű, Krúdyt olvasó szerető, ki szabadon, fellélegezve utazza át egész Európát, immár több éve a tirpák asszony, s más nők terhes, gyötrő, hisztérikus szerelme nélkül, bordélyházakban éjszakázva. Ki tudja, tán már katedrája is van…
Nagy Zsuka: 
Nagy Zsuka: 
Nagy Zsuka: 
A 2010-ben elhunyt művész, Botond: A Vacsora/Das Abendmahl című műcsoportja utoljára május 26-án látható. A kiállítás zárónapján – reflektálván arra, hogy maga a művész számos inspirációt merített a könyvekből, az irodalomból – arra kértek négy írót és költőt, Bartis Attilát, Borbély Szilárdot, Csobánka Zsuzsát és Győrffy Ákost, hogy merítsenek ők inspirációt a kiállított alkotásokból és az így született szövegeket olvassák fel a tárlat terében.
Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka c. könyvében így ír Kosztolányi Dezsőről: „Ő a lélek kalandjainak költője és prózai krónikása. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel, lelkére ereszti a külvilág benyomásait, és megfogalmazza a benyomásokat.” A pályázatra beküldött prózai írások Kosztolányi fent megfogalmazott szellemében készüljenek. 
Térey János, a kötet szerzője, Csobánka Zsuzsa költő, író és magyartanár, illetve Vári György, újságíró és irodalomtörténész beszélgetnek a Könyvfesztiválra megjelent esszékötetről 17.00-tól
A Deák Ferenc Akadémia Közhasznú Egyesület történelmi előadás sorozata 2012. május 17-én csütörtökön 17.00-kor kezdődik. A magyar történelem meghatározó alakjai című sorozat C.Tóth Norbert előadásával indul Luxemburgi Zsigmondról (1387-1437)
A Romkert Kiállítóterem fotópályázata az „Öntudatlan Örökkévalóság” programsorozat keretében amatőr fotósoknak. A képeket zsűri díjazza, de kiosztásra kerül egy közönség díj is. A beérkezett pályaművekre a Romkert Kiállítóterem és Kávéház facebook oldalán lehet szavazni. A szavazásra időtartama: 2012. május 10- június 10. 
Az ELTE-BTK Trauma és Gender Kutatócsoportja által meghirdetett konferencia célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet az interdiszciplináris irodalom- és kultúratudományi nézőpont fontosságára, mely a trauma- és genderkutatás eddigi eredményeit mozgósítva képes felismerni a társadalmi nemi szerepek vizsgálatának jelentőségét a traumatikus tapasztalatok értelmezésében, illetve, hogy ez a megközelítési mód egyes szépirodalmi művek kapcsán elkerülhetetlen elemzési szempont.
Nyíregyháza lesz a vers fővárosa 2012. október 9. és 14-e között. A Móricz Zsigmond Színház ad otthont a 14. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválnak – jelentette be Lutter Imre fesztiváligazgató, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke és Tasnádi Csaba, a színház igazgatója. Társulatok, egyéni előadók, zenekarok és filmesek június 15-ig nevezhetnek a rangos seregszemle versenyprogramjába.
A debreceni Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában az eredetileg tervezett május 4-e helyett technikai okok miatt május 19-én kerül sor a Jászai című darab ősbemutatójára. A darabot Jászai Mari naplóiból és Borbély Szilárd "A nagy Jászai" című drámájából Galambos Péter és Kovács-Cohner Róbert rendezte.
Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk -- melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák -- első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt - valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!