Különbéka
Ami igazán lényeges
Mogyorósi László
„Komoly a felhozatal” – ezzel csábítgatta az egyetem tájékoztató füzete is a felvételizőket, és Timi és ő egy emberként botránkoztak meg ezen. Teljes egyetértésben voltak afelől, hogy ez közönséges, így nem lehet beszélni férfiakról és nőkről, akikben érző szív dobog. Márpedig „jól csak a szívével lát az ember” – idézték Saint-Exupéry-t bizonyságul. Mindkettőjüknek kedvence volt a regény, mindketten úgy gondolták, hogy a belső értékek sokkal fontosabbak, mint holmi testvonalak.
Már egy fél éve jártak, mikor a lány bejelentette, hogy rádöbbent, milyen mély barátság fűzi Péterhez, de most megismert egy új érzést, a szerelmet, amit viszont egy másik férfi hozott el az életébe, egy programozó matematikus. Ragaszkodott hozzá, hogy továbbra is barátok maradjanak, most is küldött üdvözletet az Adriáról.
Egy büfé ablakában Péter megpillantotta szánalmasan vézna testének tükörképét, mikor épp azt figyelte, milyen vidáman csivitel a húga egy nagydarab, szőrős mellkasú férfival. „Ki volt az a fickó?” – kérdezte mikor már hazafelé készülődtek. Béla volt az – lelkendezett a húga –, utolsó éves az orvosin, és egy valóságos zseni, ezt már a barátnőitől is hallotta. Már ajánlottak is neki állást a klinikán, de ő persze előbb-utóbb mindenképp külföldön szeretne dolgozni.
Hát persze. A húgának is ez kell, ez a dagadt doki. Belegondolt, milyen sors vár rá magyar-történelem szakos tanárként. Se pénz, se nő, talán még egy normális állás sem. De mit tegyen, ha őt a fizika és a kémia puszta gondolatától még ma is kiveri a víz? Csak kell lennie valami megoldásnak! Igen, már tudta is, mit kell tennie. Félévkor átjelentkezik a jogra.

A 2010-ben elhunyt művész, Botond: A Vacsora/Das Abendmahl című műcsoportja utoljára május 26-án látható. A kiállítás zárónapján – reflektálván arra, hogy maga a művész számos inspirációt merített a könyvekből, az irodalomból – arra kértek négy írót és költőt, Bartis Attilát, Borbély Szilárdot, Csobánka Zsuzsát és Győrffy Ákost, hogy merítsenek ők inspirációt a kiállított alkotásokból és az így született szövegeket olvassák fel a tárlat terében.
Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka c. könyvében így ír Kosztolányi Dezsőről: „Ő a lélek kalandjainak költője és prózai krónikása. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel, lelkére ereszti a külvilág benyomásait, és megfogalmazza a benyomásokat.” A pályázatra beküldött prózai írások Kosztolányi fent megfogalmazott szellemében készüljenek.
Térey János, a kötet szerzője, Csobánka Zsuzsa költő, író és magyartanár, illetve Vári György, újságíró és irodalomtörténész beszélgetnek a Könyvfesztiválra megjelent esszékötetről 17.00-tól
A Deák Ferenc Akadémia Közhasznú Egyesület történelmi előadás sorozata 2012. május 17-én csütörtökön 17.00-kor kezdődik. A magyar történelem meghatározó alakjai című sorozat C.Tóth Norbert előadásával indul Luxemburgi Zsigmondról (1387-1437)
A Romkert Kiállítóterem fotópályázata az „Öntudatlan Örökkévalóság” programsorozat keretében amatőr fotósoknak. A képeket zsűri díjazza, de kiosztásra kerül egy közönség díj is. A beérkezett pályaművekre a Romkert Kiállítóterem és Kávéház facebook oldalán lehet szavazni. A szavazásra időtartama: 2012. május 10- június 10.
Nyíregyháza lesz a vers fővárosa 2012. október 9. és 14-e között. A Móricz Zsigmond Színház ad otthont a 14. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválnak – jelentette be Lutter Imre fesztiváligazgató, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke és Tasnádi Csaba, a színház igazgatója. Társulatok, egyéni előadók, zenekarok és filmesek június 15-ig nevezhetnek a rangos seregszemle versenyprogramjába.
A debreceni Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában az eredetileg tervezett május 4-e helyett technikai okok miatt május 19-én kerül sor a Jászai című darab ősbemutatójára. A darabot Jászai Mari naplóiból és Borbély Szilárd "A nagy Jászai" című drámájából Galambos Péter és Kovács-Cohner Róbert rendezte.



Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk -- melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák -- első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt - valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!
küldök ?békadalt az ifjú tehetségeknek ITT:
Kettőt is:
(öregebbeknek:)
http://www.youtube.com/watch?v=X34JarNjoIU
(fiatalabbaknak:)
http://www.youtube.com/watch?v=kJwuFdJVJRM
§ PEACE §
- r e c y c l e r b a r b e r -