Thesaurus
Íme, az ember!
Kováts Judit
Régi, fekete-fehér fénykép. Négyen mennek lassan, leszegett fejjel, görbe háttal valahová rajta. Hátulról fényképezték őket, egyiküknek sem látom az arcát.
Elől két gyerek és egy idősebb nő, fogják egymás kezét. Középen a kislány úgy három éves lehet. Világos színű nagykabátja majdnem a sarkáig ér, a karján hurkákba gyűrődik, szinte elveszlik benne. Balról egy ötéves forma gyermek fogja a kezét. Fején a kendő hátulra, a tarkójára van kötve. Fekete, térdig érő kabát, mackónadrágféleség van rajta, egyik lábán a kötött harisnya a bokájára szaladt. Bal kezében csöppnyi, fehér vászontarisznya, talán valami elemózsiát visz benne. Fejét a kicsi felé fordítja, mintha éppen mondana neki valamit, lehet, hogy biztatja vagy nyugtatja.
Az asszony meghatározhatatlan korú, lehet a gyerekek anyja, de a nagyanyja is. Feje sötét kendővel bekötve, a kendő elöl csúcsosra hagyva, úgyhogy ha nem háttal lenne, se láthatnám az arcát. Hosszú, fekete kabátjára még egy pepita kiskabátot is rávett, hóna alá ruhafélékből álló motyót szorít. Fogja a legkisebb gyermek kezét, de nem foglalkozik vele, csak megy lehajtott fejjel, meggörnyedve.
Mögöttük szintén egy gyermek, ő lehet a legidősebb: hét-nyolc éves kislánynak nézem. Nem tudom, hozzájuk tartozik-e vagy csak úgy odacsapódott. Rajta is kabát, fején kendő, mindkét lábszára csupasz, harisnyája a bokájára szaladt. Lábán kitaposott, pántos félcipő. Semmije sincs, kezét a zsebébe dugva, fejét lehajtva, lépked a másik három nyomában.
Két lépésre tőlük egy sínpár, azon túl legalább két méter magas szögesdrótkerítés, a betonoszlopokon hat sor biztosítékkal. A szögesdrót valami épületfélét választ el, mintha egy hatalmas barakk lenne az. A sarkában egy ember ül a földön, pihen, nézelődik.
A másik képen vagy húszan vannak. Csupa nő – idősebb, fiatalabb – és gyerek: a karonülőtől a tízévesig. A bal szélső kisfiú nem engedi a pillantásomat. Megy maga elé nézve, háta meggörbülve. Térdnadrág, valami ingféleség és kiskabát van rajta. A kiskabátnak csak a legfelső gombja van begombolva és az ujja is rövid. A gyerek a kabát alól az ingujjat a kézfejére húzta, és hogy melegebb legyen, kezét ökölbe szorítja. Fázik és fél. Szája félig nyitva, szemöldöke enyhén összehúzva, szemében rettegés.
Neki, és mindenkinek a képeken, úgy két órája van még hátra az életből. Már túl vannak a szelektáláson, mindnyájukat baloldalra állították, menetoszlopuk a II. krematórium felé tart.
Az ún. Auschwitz Album, amelyből ez a két fotó is származik, több mint kétszáz felvételt tartalmaz. 1944. május 26-án készült egy kárpátaljai magyar zsidó transzportról.
Auschwitzban általános fotózási tilalom volt érvényben, 1944 májusában azonban az SS Azonosítási Szolgálatának vezetője, B. Walter és asszisztense, E. Hoffmann – az elgázosítás és hullaégetés kivételével – engedélyt kapott egy akció megörökítésére. Ők ketten a megérkezéstől kezdve végigfotózták egy transzport sorsát: a személyes tárgyak elkobzását, a szelekciót, a munkaképesek és a halálra ítéltek útját, a gázkamrák felé haladó menetet, sőt, a krematórium előtti várakozást is.
Az Auschwitz Albumot 1945. április 9-én, a dora-mittelbaui koncentrációs tábor felszabadításakor, a kárpátaljai Bilkéről deportált Jákob Lili találta meg, amint egy elhagyott SS barakkban meleg ruha után kutatott. 1946-ban másolatokat készített róla a Prágai Zsidó Múzeum, az egyik sorozat később Budapestre került. Az eredetit 1980-ban Jákob Lili a jeruzsálemi Yad Vashemnek adományozta.
Április 5-én lesz hatvanhat éve, hogy minden hat évnél idősebb zsidó tízszer tíz centis, kanárisárga színű, hatágú csillagot volt köteles felső ruhájának bal oldalán viselni. És április 16-án lesz hatvanhat éve, hogy Nyíregyházán gettóba zárták, május 6-án, hogy Harangodra, Simapusztára, Nyírjespusztára hajtották őket, május 14-én, hogy elindult az első vonat Auschwitz felé velük.
Törvény bünteti immár a holocaust tagadását Magyarországon is. Mindhiába, még mindig léteznek olyan szélsőséges politikai erők vagy akadnak olyanok – közöttük pedagógus is – akik szerint a holocaust a zsidók világméretű összeesküvése, arra, hogy valóban megtörtént „semmiféle tárgyi vagy dokumentumon alapuló bizonyíték nem áll rendelkezésre, csupán a „szemtanúk” képtelenebbnél képtelenebb állításai.” Vajon ők ismerik az Auschwitz Albumot?
Kováts Judit: 
A 2010-ben elhunyt művész, Botond: A Vacsora/Das Abendmahl című műcsoportja utoljára május 26-án látható. A kiállítás zárónapján – reflektálván arra, hogy maga a művész számos inspirációt merített a könyvekből, az irodalomból – arra kértek négy írót és költőt, Bartis Attilát, Borbély Szilárdot, Csobánka Zsuzsát és Győrffy Ákost, hogy merítsenek ők inspirációt a kiállított alkotásokból és az így született szövegeket olvassák fel a tárlat terében.
Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka c. könyvében így ír Kosztolányi Dezsőről: „Ő a lélek kalandjainak költője és prózai krónikása. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel, lelkére ereszti a külvilág benyomásait, és megfogalmazza a benyomásokat.” A pályázatra beküldött prózai írások Kosztolányi fent megfogalmazott szellemében készüljenek. 
Térey János, a kötet szerzője, Csobánka Zsuzsa költő, író és magyartanár, illetve Vári György, újságíró és irodalomtörténész beszélgetnek a Könyvfesztiválra megjelent esszékötetről 17.00-tól
A Deák Ferenc Akadémia Közhasznú Egyesület történelmi előadás sorozata 2012. május 17-én csütörtökön 17.00-kor kezdődik. A magyar történelem meghatározó alakjai című sorozat C.Tóth Norbert előadásával indul Luxemburgi Zsigmondról (1387-1437)
A Romkert Kiállítóterem fotópályázata az „Öntudatlan Örökkévalóság” programsorozat keretében amatőr fotósoknak. A képeket zsűri díjazza, de kiosztásra kerül egy közönség díj is. A beérkezett pályaművekre a Romkert Kiállítóterem és Kávéház facebook oldalán lehet szavazni. A szavazásra időtartama: 2012. május 10- június 10. 
Az ELTE-BTK Trauma és Gender Kutatócsoportja által meghirdetett konferencia célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet az interdiszciplináris irodalom- és kultúratudományi nézőpont fontosságára, mely a trauma- és genderkutatás eddigi eredményeit mozgósítva képes felismerni a társadalmi nemi szerepek vizsgálatának jelentőségét a traumatikus tapasztalatok értelmezésében, illetve, hogy ez a megközelítési mód egyes szépirodalmi művek kapcsán elkerülhetetlen elemzési szempont.
Nyíregyháza lesz a vers fővárosa 2012. október 9. és 14-e között. A Móricz Zsigmond Színház ad otthont a 14. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválnak – jelentette be Lutter Imre fesztiváligazgató, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke és Tasnádi Csaba, a színház igazgatója. Társulatok, egyéni előadók, zenekarok és filmesek június 15-ig nevezhetnek a rangos seregszemle versenyprogramjába.
A debreceni Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában az eredetileg tervezett május 4-e helyett technikai okok miatt május 19-én kerül sor a Jászai című darab ősbemutatójára. A darabot Jászai Mari naplóiból és Borbély Szilárd "A nagy Jászai" című drámájából Galambos Péter és Kovács-Cohner Róbert rendezte.
Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk -- melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák -- első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt - valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!