A 81. Ünnepi Könyvhét alkalmából Nyíregyházán a megyei könyvtárban Fehér József, a Kazinczy Társaság elnöke mutatta be a Társaság közelmúltban kiadott, válogatott Kazinczy-írásokat tartalmazó kötetét. Most a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumának igazgatóhelyettese, a Társaság jegyzője ajánlja azt olvasóink figyelmébe.

Kazinczy Ferenc, Híven szeretni a jót… Válogatott írások, megjelent Kazinczy Ferenc 250. születésnapja tiszteletére a magyar nyelv évében, válogatta és szerkesztette Fehér József és Kováts Dániel, Sátoraljaújhely – Nagyvárad, 2009.

A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Társaság egyik feladata az, hogy megjelentesse, a mai kor olvasója számára is hozzáférhetővé tegye Kazinczy Ferenc műveit. 2009-ben, a Kazinczy-emlékévben és a magyar nyelv évében a Társaság egy szép, igényes és nagyon értékes antológiával örvendeztette meg a nagy nyelvújító iránt érdeklődőket. Kazinczy Ferenc Híven szeretni a jót… Válogatott írások címmel jelent meg a kötet, melyhez hasonló bőséges válogatás a magyar irodalomban korszakot jelentő író munkásságából évtizedek óta nem került a nyilvánosság elé. A kiadvány hatékonyan segít abban, hogy az olvasók megismerjék, vagy újra megismerjék-felismerjék Kazinczy nagyságát, és erőt merítsenek alkotásaiból, nemzeti-nyelvi öntudatukban erősödjenek a művei által.

A szerkesztők – Fehér József irodalomtörténész, múzeumigazgató, a Kazinczy Társaság elnöke és dr. Kováts Dániel nyugalmazott főiskolai tanár, a Társaság alapító elnöke – a teljes Kazinczy-életműből válogattak. Céljuk az volt, hogy bemutassák a szerző műfaji gazdagságát, az alkotások gondolati tartalmasságát, nyelvi erejét. Az érdeklődő azt is megfigyelheti, hogy­ – olvashatjuk a kötet hátsó borítóján – „miként találja meg szerepét, miképp teljesíti küldetését Kazinczy életútjának próbatételei között”.

A szó legnemesebb értelmében vett olvasókönyv öt témakörben közöl részleteket, illetve teljes műveket is a széphalmi mester alkotásaiból. A Versek egység a költő Kazinczyt, a szépség eszményét követő, klasszicista poétát tárja elénk. A kötet összeállítói olyan szövegeket válogattak, amelyek a ma olvasóját is megszólítják és megérintik. A híres esztétikai tárgyú epigrammák (A nagy titok, Írói érdem) mellett valódi életvezetési tanácsokat, atyai útmutatást is kapunk Kazinczytól, elég csak a Férfilélek című írást idézni: „Fusd a bajt valamint akarod, megmarkold erővel,/És ha magad gyáván elveted, összetapos./Küzdj vele férfiasan, s alacsony panaszokra ne süllyedj,/Elszégyelli magát, s megbukik a nagy előtt.” De folytathatjuk a kötet címadó sorát is: „Híven szeretni a jót,/Gyűlölni vesztig a gonoszt…/Eszköze lenni az isteni kéznek,/Egy nem haszontalan tagja az Egésznek,/Férfiak! ez gyönyörű jutalom.”

Sokszor emlegetjük, hogy Kazinczy nagy műfordító volt, hogy felismervén a fordítások nyelvgazdagító szerepét a nyugati nyelvek számos kiváló alkotását ültette át magyarra. Kevésszer lehet azonban e fordításokkal találkozni, a Híven szeretni a jót… kötet így komoly hiányt pótol azzal, hogy több műfordítás-részletet is közöl Kazinczytól. Anakreón, Horatius, Goethe – akinek nagyságát Kazinczy elsőként ismerte fel hazánkban –, Lessing, Shakespeare, Molière: a tekintélyes – és korántsem teljes – névsor jól mutatja a nagy magyar író érdeklődését és világirodalmi tájékozottságát, műveltségét. A nyelvünket a nagy nyugati nyelvek mintájára megújítani akaró és fejlett, európai rangú irodalmi nyelvet és irodalmat teremteni kívánó Kazinczy nem csupán az elmélet és elmélkedés embere volt, hanem gyakorlati példát is mutatott az újítani szándékozóknak. Egyéb teljesítményei mellett éppen műfordításaival alapozta meg hírnevét, ezáltal is válhatott korának irodalmi vezérévé, irányító, nagy tekintélyű személyiségévé. És így lett a kicsiny Széphalom hazánk irodalmi központja. Néhány Hamlet-sor által pillantsunk be a fordító Kazinczy világába!

„Lenni? Nem lenni? Ez tehát a kérdés. Annak-é nemesebb lelke, aki a megmérgesedett csillagzatok csapkodásait békével eltűri, vagy annak, aki az ínség seregei ellen felfegyverkezik s ellenkezve ér véget? […] Meghalni, – elalunni. … Elalunni? – talán álmodni is! – Ez ám a göcs!”

A Széppróza egységben Kazinczy úti beszámolóiból, az Erdélyi levelekből és két leghíresebb prózai alkotásából: a Pályám emlékezetéből és a Fogságom naplójából találunk részleteket. A mai szakirodalom különösen a prózaíró Kazinczyt tartja sokra, elsősorban önéletírásai miatt; de igen értékesek útirajzai is, melyek a mindenre figyelő, szerteágazó érdeklődésű, hazája sorsát szívén viselő írót ismertetik meg velünk. Az erdélyi levelek például az akkori Magyarország számára (bízzunk benne, hogy ma nem ez a helyzet) ismeretlen Erdély szépségére hívják fel a figyelmet. Kazinczy erdélyi útját egyébként 2007 májusában a Kazinczy Társaság egy csoportja is bejárta, felkeresvén minden helyet, ahol a nagy előd is megfordult.

Az utolsó rész Kazinczy tanulmányaiból és leveleiből idéz. Elolvashatjuk a Csokonai-nekrológot, a Csokonai sírkövére szánt „Árkádiában éltem én is!” feliratot, amely a híres Árkádia-pört kirobbantotta és Kazinczy és a debreceniek viszonyát még inkább elmérgesítette. S megismerkedhetünk a Tübingai pályaművel is, melyben Kazinczy a magyar nyelv polgári nyelvvé emeléséről elmélkedik, s  mely ezzel a gyönyörű, hitvalló mondattal kezdődik: „A haza szeretete egyike a természet legszentebb érzéseinek.” De nem hiányoznak a kötetből az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél részletei, illetve Kazinczy utolsó, 1831. augusztus 20-án, Mocsáry Antalhoz írott levele sem.

A Kazinczy-breviárium huszonhárom színes képet is tartalmaz, a címlapon Stunder János Jakab Kazinczy-arcképe (1797) látható; a kötetből Kazinczy életútját is megismerhetjük.

A könyv kiadási helye Sátoraljaújhely és Nagyvárad, mert a válogatás megjelenését Tőkés László európai parlamenti képviselő, volt királyhágómelléki református püspök támogatta. Ő írja előszavában:

A Kazinczy Ferenc Társaság jóvoltából megjelenő breviárium nemzeti létünk szellemi-eszmei tájain akar végigvezetni és „lelkünk szép hazájával” kíván megismertetni bennünket. Bízzuk reá magunkat, hadd vezessen minket Kazinczy Ferenc, hogy tisztábban tanuljunk látni – az Ő szemével.

(A kötet könyvesbolti forgalomba nem kerül, a Feliciter Kiadótól viszont beszerezhető. A megrendeléssel kapcsolatban a kovats@feliciter.axelero.net emailcímen, illetve a 42/504-930 telefonszámon érdeklődhet az olvasó.)