A tiszadobi kastélykert történetének bemutatása, mai helyzetének elemzése, valamint jövőjének néhány lehetősége lapunk 2010/Tavasz számának tiszadobi anyagából, az Útirány: A tiszadobi Andrássy kastély rovatból.
011.

Tiszadob kastélya megyénk egyik legszebb és legismertebb műemléke. A mesébe illő tornyos palotát kertje és a környező tiszai táj látványa teszi páratlanná.

A kastély északkelet felől 1904 körül (Klösz György fotója)

A kastély északkelet felől 1904 körül (Klösz György fotója)

Mint a kor legtöbb kastélyát, ezt sem lehet a körülvevő közvetlen és tágabb természeti-, épített- és társadalmi környezettől elválasztva szemlélni. Egy ilyen volumenű épület meghatározóvá válik az adott táj képében, és nyilvánvaló, hogy nemcsak a táj szereplője lesz, hanem a benne élő emberek és az ott zajló események hatására a hely történetének, mindennapi életének is részévé válik. Igényesen megtervezett, a lehetőségeknek köszönhetően magas minőségben kivitelezett alkotással állunk szemben, mely a viszontagságok ellenére, korokon átívelve maradandóvá vált. Az évek során kifosztották, többszöri funkcióváltáson esett át, de állta az idők próbáját, hiszen története ma is folytatódik. Festői szépsége, a Tisza holtágának békéje és a fák árnyas lombjai ma is hangulatossá varázsolják ezt a helyet, rengeteg lehetőséget rejtegetve, az ütött-kopott épületek ellenére is. A sokáig itt működő gyermekotthon elköltözött, jelenleg a „Zongora ünnepe keleten” című népszerű nemzetközi komolyzenei fesztiválnak szolgál méltó helyszínéül. A közeljövőben megvalósulhat a kastély felújítása is a kert egy részének rendezésével együtt, kulturális központként kiállításoknak és koncerteknek adva teret, hogy ne csak szép, hanem újból hasznos ékessége is lehessen a megyének.

A kastély a Tisza holtága felől (a szerző fotója)

A kastély a Tisza holtága felől (a szerző fotója)

Maga az épület különlegesen szép, a Loire-menti kastélyok mintájára épült. A források szerint közvetlen ihletője Vajdahunyad vára volt. Az építtető Andrássy család tagjai Tiszadobon is maradandót alkottak. A folyószabályzásban való kulcsfontosságú részvételük, és az itt felépült kastély méltó emléket állít a főnemesi családnak. Mindkét esemény Id. Adrássy Gyula gróf (1823-1890), egykori miniszterelnök nevéhez fűződik.

A terveket – megtévesztő forrásoktól eltérően – nem Alpár Ignác, hanem Meining Artúr készítette. Az építkezés 1880 és 1885 között zajlott. Mondják, hogy a kastélynak eredetileg – a természet és az idő ritmusát követendő -, négy bejárata, tizenkét tornya, ötvenkét terme és háromszázhatvanöt ablaka volt. Később, 1908 és 1912 között felújítási munkákat végeztek rajta Möller István tervei szerint, mely során egy új résszel bővült az épület. Ekkor került kialakításra a híres Rippl-Rónai ebédlő. Ebben az időben már az építtető fia, Ifj. Andrássy Gyula gróf élt itt a családjával.

Rippl-Rónai által tervezett ebédlő intérieurje (forrás: KÖH Észak-alföldi Iroda)

Rippl-Rónai által tervezett ebédlő intérieurje (forrás: KÖH Észak-alföldi Iroda)

A kastélyt később feldúlták, kifosztották, a második világháború végén pedig már katonai kórházként funkcionált, majd állami tulajdonba került. Osztrák és görög gyerekek nyaralója volt egy ideig, majd ideköltözött a méltán ismert állami nevelőiskola. A gyermekotthon néhány éve új, modernebb épületbe került Tiszadobon.

A kastélykertnek az idők során egyre másabb igényeket kellett kiszolgálnia. Jelen írás ezeket a változásokat próbálja meg röviden követni, rávilágítva azokra az alapvető értékekre, melyek – ha halványodtak is az idők során – a mai napig meghatározzák a kastély erényeit. A park eredetileg (források szerint Szabó Kálmán alkotása) eklektikus tájkert. Klasszikus, (azaz geometrikus), és romantikus (azaz festői) elemeket egyaránt megtalálhatunk benne. Ezek az elemek azonban nem véletlenszerűen, hanem határozott logikát követve helyezkednek el. Egyes részek elsősorban esztétikai, más részek alapvetően funkcionális szerepet töltöttek be. Mindez a kastélyt körülvevő természeti és épített adottságokhoz idomulva kerültek kialakításra.

Az 1931-es helyszínrajz az épületek kiemelésével (forrás: Rozsnyai József)

Az 1931-es helyszínrajz az épületek kiemelésével (forrás: Rozsnyai József)

A tájkert állapota régen és ma

A tájkert állapota régen és ma

A park praktikusan a település felé fordítja „hasznos” arcát. Ezen, a délnyugati homlokzat előtt lévő részen található a „gazdasági udvar”. Persze, itt is fel lehet fedezni az angolkertek festői rafináltságát: nem tárul semmi hirtelen és nyersen a szemünk elé, hanem a lombok takarásába bújik. Ezen kertrészben eredetileg a konyha, a két istálló és a kulcsárlak épülete állt. A gyermekotthon idejében ez a rész kicsit zsúfoltabbá vált az itt élők létszámának növekedése és az új funkciók miatt. Ahogy a kapun belépünk, balra indulva egy íves úton jutunk a kastélyhoz, mely csak az út végén tárul fel teljes pompájában. Jobbra szinte észrevétlenül bújik meg a valamikori két istálló és a konyha épülete. Ez utóbbinak kellett a legközvetlenebb kapcsolatban lennie a főúri házzal, így ez volt ahhoz a legközelebb, és ezt lehetett onnan a legkönnyebben megközelíteni. Ez a hosszú épület is hatalmas lombok mögé rejtőzött, hogy az ablakon kitekintő urak és úrhölgyek elé ebből az irányból is festői látvány tárulhasson. Az istállótól és a konyhától messzebb, a kapuhoz viszont közelebb, a holtág partján volt valamikor a kulcsárlak, a kert és az udvar gondozójának háza.

A nagykonyha épülete háttérben a kastéllyal (a szerző fotója)

A nagykonyha épülete háttérben a kastéllyal (a szerző fotója)

A gyermekotthon egyik épülete a kastéllyal (a szerző fotója)

A gyermekotthon egyik épülete a kastéllyal (a szerző fotója)

Érdekes megfigyelni az eredeti kiszolgáló épületek, növényzet és úthálózat viszonyát: az épületek mindig egyik élükkel fordulnak az út felé, hosszabb homlokzatukat az útra közel merőlegesen találjuk. Az út és épület közé általában fákat ültettek, mintha a kiszolgáló épületeket is kicsit érdekesebbé, intimebbé akarták volna tenni. A gyermekotthon egyes épületei logikusan ide, tehát a településhez közelebb eső, kevésbé reprezentatív kertrészbe kerültek. Formájukkal és léptékükkel úgy-ahogy idomulnak a meglévőkhöz, ám sajnálatos módon elrendezésük nem követi ezt az elkezdett játékos rendet.

A kiszolgáló épületek feltárulása (1931-es helyszínrajz alapján. Forrás: a szerző tanulmánya)

A kiszolgáló épületek feltárulása (1931-es helyszínrajz alapján. Forrás: a szerző tanulmánya)

A délkeleti oldalon, a kastélytól egészen a holtág partjáig lankás, fás liget biztosította a pihenést és a kikapcsolódást, a természetben való gyönyörködést. A korabeli kerttervek szerint ebben a kertrészben egyetlen épület vagy inkább építmény állt valamikor, egy csónakház. Semmi másra nem szolgálhatott, minthogy látogatója szorosabb kapcsolatba kerüljön a természettel, a vízzel. Valamikor itt állhatott az a vadászkastély, mely az új épület munkálatainak megkezdésekor leégett. Később ide épült a gyermekotthon tornaterme és étterme. A szociális funkciókat szolgáló épületek helyét és léptékét sajnos nem sikerült a környezethez illeszteni. Feltehetően erre nem is volt szándék, elsősorban a funkció, illetve a rendelkezésre álló technológia határozta meg jellegüket.

A tornaterem épülete a Holtág partján (a szerző fotója)

A tornaterem épülete a Holtág partján (a szerző fotója)

A kastély közvetlen környezete reprezentatív: északkeleti és délnyugati homlokzata előtt egyaránt találunk ún. pleasure-groundot (díszkert). Az eredeti koncepció szerint a park északkeleti része kellett, hogy ünnepélyes, pazar látványt nyújtson. Itt terült el hosszan a kastély lába előtt a bukszusos–hímzéses parterre szőnyege, mely ma már magasra nőtt, és valóságos labirintust alkot. A látványt fokozta, hogy a kertet északi és keleti irányból határoló erdőbe nyiladékot hasítottak, mely pontosan a parterre és a kastély tengelyében repítette a tekintetet a távolba, éppen a tokaji Kopasz-hegy irányába, mely szintén az Andrássy grófok birtokában volt annak idején. Ezt a nyiladékot az 1945 utáni években az erdészet beültette.

A hímzéses parterre és a nyiladék (forrás: KÖH Észak-alföldi Iroda)

A hímzéses parterre és a nyiladék (forrás: KÖH Észak-alföldi Iroda)

A kertben a kastélytól egészen távol eső épületek, építmények is voltak: egy teniszpálya és egy filagória – ezek a kikapcsolódást szolgálták, nem véletlen, hogy a „pihenő” részhez kerültek közelebb. A település irányába, a gazdasági épületekhez közelebb állt valamikor a kertészlak és a fácánkamra. Ezeket ma már nem láthatjuk, a kert archív tervei mesélnek csak róluk.

A kastélykert jelenlegi állapota a még meglévő és a már elbontott épületekkel együtt (forrás: B5 Építészstúdió Kft)

A kastélykert jelenlegi állapota a még meglévő és a már elbontott épületekkel együtt (forrás: B5 Építészstúdió Kft)

Ha a tájkert és a benne lévő épületek időközben át is alakultak, és eredeti funkciójukat többé már nem töltik be, történeti és művészi értékük és sokszínűségük mind a mai napig őrizendő adottság. A kastély a régmúlt pompájáról tanúskodik, ugyanakkor láthatjuk a közelmúlt viszontagságait, és a jelen igyekezetét, mely a jövőben is megőrizni és kamatoztatni igyekszik az itt rejlő értékeket.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Bartos György: Kutatási dokumentáció a tiszadobi Andrássy-kastély szondázó műemléki kutatásáról, 2008.

Kuki Éva: Tiszadob közelről. Xénia, Budapest,1997

Rozsnyai József

Martinovszky Zsuzsa: „A tiszadobi Zenei Képző”, diplomamunka, 2009, BME.

A Vörös Postakocsi 2010/Tavasz, Útirány: A tiszadobi Andrássy kastély