You Are Here: Home » Archívum » Holmik » A restaurátor » A számokról (éjszaka)

A számokról (éjszaka)

Új tárcasorozatunk első írásában a restaurátor az idő és a fény formális összefüggéseit igyekszik feltárni.

Már napok óta nem tudott aludni. Fél percenként a párnát igazgatta, felkelt, ivott egy pohár vizet, megigazította a lepedőt az ágyon, gondosan visszatűrte az ágykeretbe, kezével megsimította a sötétben, hogy nincs-e rajta gyűrődés, vagy redő. Korábban talán volt rajta, az nyomhatta a hátát, ezért nem tudott aludni. A redőny leeresztve, lazára engedve, az apró lyukakon halvány foltokban tört be a hold fénye. Telihold. A pici foltok különféle formákat rajzoltak a falra. Inkább fénypöttyök, mint árnyékok, gondolta. Visszafeküdt. Nézte a foltokat. Már egy órája nem tudott aludni. Az alak kiterjedése folyamatosan változott, ahogy a Hold haladt az égen más és más szögben vetítette üzenetét a falra.

Eltelt még egy óra. Füllesztő meleg volt, alig mozgott a levegő a szobában. Hallgatta a folyosón kattogó ingaórát, a kattogások egyre erősödtek, mintha az óraszerkezet ott lett volna mellette.

Eltelt még vagy hatvan perc. A szobában volt egy rádiós ébresztőóra, kivetítette az időt a plafonra. A sötétszürke háttér előtt valósággal világítottak a vörös számok. Számolta a másodperceket, a perceket és figyelte, ahogy múlik az idő, a számok csigalassúsággal változtak. Formákat, alakzatokat látott maga előtt. Van valami misztikus abban, gondolta, ahogy várjuk az idő múlását. Most már csak a számokra koncentrált, figyelte, ahogy kivetítve feltűnnek az azonos számok. Kereste, várta a különleges alakzatot alkotó időpontokat is. 0:00 (nulla óra nulla perc). 1:11 (egy óra tizenegy perc). 2:22 (két óra huszonkettő perc). 3:33 (három óra harminchárom). Talán ez a legveszélyesebb, fél négy felé az ember már kábulatban van, ha egészéjszaka nem tud aludni, fáradt, elaludna, de nem tud, csak pillanatokra, talán percekre alszik vissza, de újra felriad. Reméli, már hajnal van. Kel fel a nap, de csak a Hold vagy a csillagok világítanak, újrakezdődik minden. 4:44 (négy óra negyvennégy perc). A digitális órán ez három szék formájában jelenik meg. 5:55 (öt óra ötvenöt). Hat előtt öt perccel. Majdnem hat óra. Itt véget ér az azonos számok sora, nincs hat óra hatvanhat, vagy hét óra hetvenhét.

Gondolatban sorra vette a még különlegesebb időpontokat. 3:14 (három óra tizennégy) A pí értéke, hajnali  negyed négy. 1:23 (egy óra huszonhárom) a számok egymás utáni sorrendben. Vagy visszafelé is: 3:21 (három óra huszonegy). Már hajnalodik, egy tehervonat kürtje végigsikít a városon. Misztikus időpont a 2:25 (két óra huszonöt perc) is, vagy az 5:25 (ót óra huszonöt) és a 5:52 (ót óra ötvenkettő) is, a huszonöt formája teljesen szimmetrikus a kettes és az ötös egymás tükörképei.

Vajon hányan figyelnek éppen az órák számlapjára, pont akkor, amikor ő. Az idő össze köti-e őket, mire gondolhatnak azok az emberek, akik egyszerre figyelik az idő múlását? 10:10 perckor, 11:11-kor vagy 05:05-kor, 03:03-kor, 02:02-kor. A lakás óráit, a városban, a belvárosi órásmesternél, egy óragyárban, a világon mindenhol magával húzza az idő, mint egy mágnes, magával húzza, s nem engedi, örök fogságban tartja. Mi is az órák rabjai, az idő foglyai vagyunk. Ezt már egyszer megálmodta, de já vu. Minden este megismétlődtek az álmai, minden este ugyanazt álmodta, ugyanazokkal a szereplőkkel, akik szó szerint mindig ugyanazt mondták, a történet végét sose tudta meg, mindig felriadt valamire.

A Hold fényei a falon már az óráét keresztezték.

Elbóbiskolt. Még félhomály volt, amikor felriadt, homályosan látta maga előtt a pontos időt: 6:24 (hat óra huszonnégy). A születési dátuma. Az aznapi dátum is.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

HTML tags are not allowed.

Copyright © 2007-2014. Minden jogot fenntartanak a szerkesztők és a szerzők.

Scroll to top