Vidornapló
Nyár, szerelem, VIDOR
Karádi Zsolt
Kikerültek a város hirdetőtábláira a programok (Biriné Elek Éva dekoratőrt mostanában csak úgy látni, hogy méretes plakátokkal és üvegezett képekkel vesződik…), dolgozik a sajtó, szinte óránként lehet újabb és újabb információkat gyűjteni az előttünk álló napokról a Facebook-on, a színház honlapján, s a terasz.hu-n.
Ezalatt a Kossuth téren ácsolták a színpadot, vele átellenben már kifeszítették azt a hatalmas vásznat, amelyre az utóbbi esztendő magyar filmvígjátékait vetítik majd. A Jósa András Múzeum előtt még ott vesztegelt egy kisteherautó, de a lépcsők fölött már olvasható az Ország Lili-kiállításra invitáló felirat.
Tegnap este előszedtem a Nikonokat s az objektíveket, megtisztogattam őket, feltöltöttem az akkumulátorokat, ellenőriztem a memóriakártyákat, hiszen a fesztivál egy-egy napján gyakran ezer, vagy még annál is több felvételt készítek. (Hja igen, a digitális túltermelés!) De a képhalmazban ott van, ott lesz az az egyetlen fotó, az az egyetlen termékeny pillanat, amelyben benne van minden. Erre az egyetlen pillanatra vár a riporter, vár a művész: a KÉP ott van a sok száz másik között, miként a michelangelo-i márványtömbben benne a szobor.
Ma reggel, miközben készítettük a Nyíregyházi Főiskola tízéves integrációja alkalmából megjelentetett lapot is, fél szemmel a koponyeg.hu-t vizslattam: milyen idő várható mostanában? (Szinte minden napra esőt jósoltak, sőt a jövő hét elejére alig tizennyolc fokot; „jön az ősz” – írták. Megnéztem, mi van a MetNet-en: semmi jó ott sem, bezzeg a jövő hét végétől kellemes napsütésre van kilátás…)
Ma délelőtt nagy izgalommal mentek ruhát próbálni azok a diáklányok, akik estétől az élőszobrokat alakítják. A színház bejáratánál már csak egy-két létra árválkodott, s a Kossuth téri színpad is kezdte elnyeri végső formáját; meghozták az ülőpadokat, fölszerelték a logókat, helyükre kerültek az öltözősátrak. A városban VIDOR-os pólót viselő lányok szaladgáltak, kocsik tolattak össze-vissza, s Rejtő-idézetekkel teltek meg a járdák.
Délben aztán szorgos takarítónők kezdték el pucolni Móricz Zsigmond Színház üvegajtaját, söprögették a festés nyomán keletkezett vakolatmaradékokat, hogy estére minden ragyogjon. Délután a Kossuth téren a technikusok már hangpróbákat tartottak. Kis teherautók hozták-vitték a kellékeket, a hangfalakat, a fénytechnikát. Kitelepült a rendezvény egyik fő szponzora, az Emfesz, sátrakat bontottak, fúrtak-faragtak. A belvárosban hullámzó tömegben potenciális vásárlóerőt szimatoló ilyen-olyan árusok is lázasan gyülekeztek. (A nagy nézelődésben nem vettem észre az utamba került egyik pihenőpadot: a találkozás eredményeképpen vérző térddel kezdem a fesztivált…)
A Bessenyei téren Váci Mihály szobra ismét átölelt két szerelmest. (Lehet, hogy a tegnapiak voltak?…) Ahogy tekintetem följebb emeltem, láttam, a távolabbi padokon is enyeleg egy pár, amelynek hölgytagja igen nagy erővel vette kezelésbe párja „csókos” ajakát.
Hiába, no: nyár van, szerelem és ifjúság.
Este hétkor megkezdődik a kilencedik VIDOR Fesztivál.
A 2010-ben elhunyt művész, Botond: A Vacsora/Das Abendmahl című műcsoportja utoljára május 26-án látható. A kiállítás zárónapján – reflektálván arra, hogy maga a művész számos inspirációt merített a könyvekből, az irodalomból – arra kértek négy írót és költőt, Bartis Attilát, Borbély Szilárdot, Csobánka Zsuzsát és Győrffy Ákost, hogy merítsenek ők inspirációt a kiállított alkotásokból és az így született szövegeket olvassák fel a tárlat terében.
Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka c. könyvében így ír Kosztolányi Dezsőről: „Ő a lélek kalandjainak költője és prózai krónikása. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel, lelkére ereszti a külvilág benyomásait, és megfogalmazza a benyomásokat.” A pályázatra beküldött prózai írások Kosztolányi fent megfogalmazott szellemében készüljenek. 
Térey János, a kötet szerzője, Csobánka Zsuzsa költő, író és magyartanár, illetve Vári György, újságíró és irodalomtörténész beszélgetnek a Könyvfesztiválra megjelent esszékötetről 17.00-tól
A Deák Ferenc Akadémia Közhasznú Egyesület történelmi előadás sorozata 2012. május 17-én csütörtökön 17.00-kor kezdődik. A magyar történelem meghatározó alakjai című sorozat C.Tóth Norbert előadásával indul Luxemburgi Zsigmondról (1387-1437)
A Romkert Kiállítóterem fotópályázata az „Öntudatlan Örökkévalóság” programsorozat keretében amatőr fotósoknak. A képeket zsűri díjazza, de kiosztásra kerül egy közönség díj is. A beérkezett pályaművekre a Romkert Kiállítóterem és Kávéház facebook oldalán lehet szavazni. A szavazásra időtartama: 2012. május 10- június 10. 
Az ELTE-BTK Trauma és Gender Kutatócsoportja által meghirdetett konferencia célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet az interdiszciplináris irodalom- és kultúratudományi nézőpont fontosságára, mely a trauma- és genderkutatás eddigi eredményeit mozgósítva képes felismerni a társadalmi nemi szerepek vizsgálatának jelentőségét a traumatikus tapasztalatok értelmezésében, illetve, hogy ez a megközelítési mód egyes szépirodalmi művek kapcsán elkerülhetetlen elemzési szempont.
Nyíregyháza lesz a vers fővárosa 2012. október 9. és 14-e között. A Móricz Zsigmond Színház ad otthont a 14. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválnak – jelentette be Lutter Imre fesztiváligazgató, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke és Tasnádi Csaba, a színház igazgatója. Társulatok, egyéni előadók, zenekarok és filmesek június 15-ig nevezhetnek a rangos seregszemle versenyprogramjába.
A debreceni Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában az eredetileg tervezett május 4-e helyett technikai okok miatt május 19-én kerül sor a Jászai című darab ősbemutatójára. A darabot Jászai Mari naplóiból és Borbély Szilárd "A nagy Jászai" című drámájából Galambos Péter és Kovács-Cohner Róbert rendezte.
Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk -- melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák -- első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt - valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!