VIDOR 2010
Mi, tirpákok – az Élet és Irodalom a VIDORon
A VIDOR Fesztivál Irodalmi Kávéházának szeptember 3-i rendezvénye keretében rendhagyó lapbemutatóra kerül sor. Az Élet és Irodalom irodalmi és politikai hetilap augusztus 27-i számában megjelent Mi, tirpákok c. tematikus, Nyíregyházával foglalkozó, nyíregyházi írók műveit közlő szépprózablokk szerzői: Antal Balázs, Csabai László és Gerliczki András, valamint a lap prózarovatának szerkesztője, Grecsó Krisztián beszélgetnek a nyírségi ízekről, az irodalmi hagyományról.
Mi, tirpákok
TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Nyírségi mondatok: Krúdy, Móricz, ízek: húsvéti rozmaring, öhön és olyan szentenciák, mint hogy „ha Nyíregyházán fúj a szél, akkor ott fúj”. Antal, Csabai és Gerliczki, három nyírségi szerző, felültek a Vörös postakocsira, és körbenéztek a saját házuk táján. Az ÉS összeállítása a nyíregyházi Vidor Fesztivál idején jelenik meg.
Ezzel a bevezető szöveggel indul az augusztus 27-i Élet és Irodalom prózarovata, mely városunk irodalmi életének, íróinak mindeddig páratlan együttes felléptetésére, közlésére vállalkozott. Hogy mennyire sikerült Nyíregyházát megmutatni, mennyit sikerült felvillantani régiónk kulturális kompetenciájából, az olvasók és az érdeklődők élőben is felmérhetik.
Idő: szeptember 3-a, péntek, 17.00 óra
Hely: Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Kamaraterem.
Beszélgetnek és olvasnak: Antal Balázs, Csabai László, Gerliczki András, a lapszám szerzői.
Moderátor: Grecsó Krisztián, az Élet és Irodalom széppróza-rovatának szerkesztője.
A helyszínen az Élet és Irodalom meglepetésekkel várja a közönséget!
Drótos Richárd: 
Béres Tamás: 
{a szerk.}: 
Béres Tamás: 
{a szerk.}: 
A 2010-ben elhunyt művész, Botond: A Vacsora/Das Abendmahl című műcsoportja utoljára május 26-án látható. A kiállítás zárónapján – reflektálván arra, hogy maga a művész számos inspirációt merített a könyvekből, az irodalomból – arra kértek négy írót és költőt, Bartis Attilát, Borbély Szilárdot, Csobánka Zsuzsát és Győrffy Ákost, hogy merítsenek ők inspirációt a kiállított alkotásokból és az így született szövegeket olvassák fel a tárlat terében.
Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka c. könyvében így ír Kosztolányi Dezsőről: „Ő a lélek kalandjainak költője és prózai krónikása. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel, lelkére ereszti a külvilág benyomásait, és megfogalmazza a benyomásokat.” A pályázatra beküldött prózai írások Kosztolányi fent megfogalmazott szellemében készüljenek. 
Térey János, a kötet szerzője, Csobánka Zsuzsa költő, író és magyartanár, illetve Vári György, újságíró és irodalomtörténész beszélgetnek a Könyvfesztiválra megjelent esszékötetről 17.00-tól
A Deák Ferenc Akadémia Közhasznú Egyesület történelmi előadás sorozata 2012. május 17-én csütörtökön 17.00-kor kezdődik. A magyar történelem meghatározó alakjai című sorozat C.Tóth Norbert előadásával indul Luxemburgi Zsigmondról (1387-1437)
A Romkert Kiállítóterem fotópályázata az „Öntudatlan Örökkévalóság” programsorozat keretében amatőr fotósoknak. A képeket zsűri díjazza, de kiosztásra kerül egy közönség díj is. A beérkezett pályaművekre a Romkert Kiállítóterem és Kávéház facebook oldalán lehet szavazni. A szavazásra időtartama: 2012. május 10- június 10. 
Az ELTE-BTK Trauma és Gender Kutatócsoportja által meghirdetett konferencia célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet az interdiszciplináris irodalom- és kultúratudományi nézőpont fontosságára, mely a trauma- és genderkutatás eddigi eredményeit mozgósítva képes felismerni a társadalmi nemi szerepek vizsgálatának jelentőségét a traumatikus tapasztalatok értelmezésében, illetve, hogy ez a megközelítési mód egyes szépirodalmi művek kapcsán elkerülhetetlen elemzési szempont.
Nyíregyháza lesz a vers fővárosa 2012. október 9. és 14-e között. A Móricz Zsigmond Színház ad otthont a 14. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválnak – jelentette be Lutter Imre fesztiváligazgató, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke és Tasnádi Csaba, a színház igazgatója. Társulatok, egyéni előadók, zenekarok és filmesek június 15-ig nevezhetnek a rangos seregszemle versenyprogramjába.
A debreceni Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában az eredetileg tervezett május 4-e helyett technikai okok miatt május 19-én kerül sor a Jászai című darab ősbemutatójára. A darabot Jászai Mari naplóiból és Borbély Szilárd "A nagy Jászai" című drámájából Galambos Péter és Kovács-Cohner Róbert rendezte.
Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk -- melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák -- első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt - valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!