Sebestyén Sándor december 17-én felavatott Jövő c. ivókútjáról.

kisfi2Szokásos bambaságomba burkolózva ballagtam le a könyvtár lépcsőjén, azon gondolkodva még, hogyan is rendezem majd el az olvasóteremben lapozgatott albumok képeit a fejemben, halott Krisztusokét, heverésző Vénuszokét, védekezni próbáltam a lecsapó hideg ellen, amire az akváriumszerű üvegfalon kibámulva a hómunkások lapátjai már a délelőtt során figyelmeztettek, amikor véletlenül a fejemből kipillantva önkéntelenül elnevettem magam. Reggel csak elmellőztem Móricz közhelyes szobrát, őrá sem nézve, hiszen ismerni vélem, de most ott volt hirtelen egy másik szobor a lépcső alján, mintha csak a hómunkások tették volna oda, míg a könyvekben időztem, egy szögletes szürke márványoszlopon álldogáló kicsi angyalt. Megálltam, mosolyogva nézegettem végtelen percekig, addig, hogy végül már ne is tudjam eldönteni, kit is látok. Gömbölyű bronzteste Raffaello Sixtusi Madonnájának puttóit idézte, de nem voltak szárnyacskái, vagy nem ott, ahol hordani szokás, mégsem a földön állt, hanem egy kis sámlin nyújtózkodva, kicsi vagyok, székre állok, suttogta bele a fagyba. A gyermek jobb kezét nyújtotta a magasba, kezében nyitott könyv, kezében szárnyak, de egyik sem, vagy mindkettő, egy papírrepülő, ami helyettük készül szárnyalni. Az oszlop, amin lebegve állt, egy ivókutat rejt ölében, sima krómozott gombbal, olyan takarékos mosdósat, amit számtalanszor meg kell nyomni, ha szomjas vagy, s lopva iszod a csapból a plázában a vizet még mozi előtt. A hozzá tartozó kicsi medence takarékosan gömbölyödik, mint egy szenteltvíztartó, nem szökőkút hát, mint a Manneken Pis, aki ilyenkor mikulásruhába bújtatva melegedik végtelen pisilés közben, mialatt pajzánul-vidáman kínálja az aláhulló vizet. Lassan, nyugalomban indultam tovább, nem védekeztem a szobor által elindított szavak és képek sokasága ellen, s nem éreztem azok közhelyes jelentését, csak vidáman gyalogoltam tovább a hólapátok által hagyott, minden praktikus vagy teleologikus értelmet ígérő tiszta aszfaltcsíkok labirintusában.
Remélem, nem repül el még, mire legközelebb megyek. Azt sem tudom, mikor érkezett.

kisfi

———————————————-

Sebestyén Sándor Jövő c. ivókútját december 17-én leplezték le a Móricz Zsigmond Városi és Megyei Könyvtár előtti téren.