Ünnepek
Újévi meditáció
Drótos Richárd
„Az óra lüktet lassu percegéssel,/ Kimérve a megmérhetlen időt” – kezdi Arany János hihetetlenül fölemelő költeményét, amely már a Kiegyezéshez vezető úthoz, a közelítő magyar századelő és a Millennium új reformkorszakához nyitott kaput a szívekben. Az a hang, amely az éjfelet mérte ki nem csak egy újabb nap, de egy új év, egy új évtized kezdetét is jelezte. És igen, bizonyos szempontból új korszakét is, mert az életünk, a bennünket körülvevő környezet ugyanúgy meg fog változni pusztán az idő múlásával, ahogyan mi magunk is változunk, pusztán azzal, hogy a környezet, amelyben élünk idővel megváltozik. Ám a változásokat irányító sors maga sem megmondhatója, hogy a beköszönő változás jó, számunkra kedvező lesz-e, avagy épp ellenkezőleg, maga a végromlás, az amorális káosz, a katasztrófa? Beleszólhatunk-e egyáltalán egy olyan erő dolgába, amely láthatólag hatalmasabb minálunk?
Mennyiben alakítója az ember önnön sorsának? Kormányozza-e a létezés óceánján hánykolódó hajót, vagy „csak eszköz, puszta báb”, aki a végzet vak törvényszerűségeinek engedelmeskedik, legyen bár a legragyogóbb elme is? Mindnyájan a véletlen játékszereként hánykolódunk-e ide-oda, vagy megragadva a hajókormányt (vagyis a kínálkozó lehetőségeket) bekerülünk-e az élet fősodrába, ahol tényleg csak rajtunk áll, hogy mit hasítunk ki, hódítunk meg önmagunknak a létezésből? S ha „[v]ásznunk dagad, hajónk előre megy”, akkor is, mennyiben vagyunk mi életünk urai? Hiszen „Habár fölűl a gálya, / S alúl a víznek árja, / Azért a víz az úr!”
Vannak körülmények, ügyek, melyekben kívülünk más nem kompetens, s vannak, amikben egyénként keveset bár, de egymagunk is tehetünk a végzetnek nevezett jövőbe vetett kétely ellen.
„Nem mindig ember, aki sorsot intéz;
Gyakran a bölcs is eszköz, puszta báb;
S midőn lefáradt az erőtelen kéz,
A végzet tengelye harsog tovább;
Csüggedve olykor hagyja lomha gépűl
Magát sodorni az ember fia:
De majd, ha eszmél s öntudatra épűl,
Feltűnik egy magasb hármónia.”
Azt javaslom, tegyünk, amit csak megtehetünk, mindent ami tőlünk telik, azért, hogy ne csak nekünk tűnjék föl e „magasb hármónia”, s akkor talán egyszer mi mindnyájan kilábolunk a keleti csápokkal visszarántó mocsári ugarból, megszabadulunk a fátum rabságából.
Legyünk szabadok mindannyian!
—————————————–
Portálunk felkéréssel fordult szerzőihez, munkatársaihoz, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is tegyék tartalmasabbá írásaikkal az oldalt az ünnepek idején. A következő napokban, az ünnepi időszakban ezekkel az írásokkal kívánunk minden kedves olvasónknak áldott, békés, jó olvasmányokban gazdag karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt!
Hasas Pasas: 
A 2010-ben elhunyt művész, Botond: A Vacsora/Das Abendmahl című műcsoportja utoljára május 26-án látható. A kiállítás zárónapján – reflektálván arra, hogy maga a művész számos inspirációt merített a könyvekből, az irodalomból – arra kértek négy írót és költőt, Bartis Attilát, Borbély Szilárdot, Csobánka Zsuzsát és Győrffy Ákost, hogy merítsenek ők inspirációt a kiállított alkotásokból és az így született szövegeket olvassák fel a tárlat terében.
Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka c. könyvében így ír Kosztolányi Dezsőről: „Ő a lélek kalandjainak költője és prózai krónikása. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel, lelkére ereszti a külvilág benyomásait, és megfogalmazza a benyomásokat.” A pályázatra beküldött prózai írások Kosztolányi fent megfogalmazott szellemében készüljenek. 
Térey János, a kötet szerzője, Csobánka Zsuzsa költő, író és magyartanár, illetve Vári György, újságíró és irodalomtörténész beszélgetnek a Könyvfesztiválra megjelent esszékötetről 17.00-tól
A Deák Ferenc Akadémia Közhasznú Egyesület történelmi előadás sorozata 2012. május 17-én csütörtökön 17.00-kor kezdődik. A magyar történelem meghatározó alakjai című sorozat C.Tóth Norbert előadásával indul Luxemburgi Zsigmondról (1387-1437)
A Romkert Kiállítóterem fotópályázata az „Öntudatlan Örökkévalóság” programsorozat keretében amatőr fotósoknak. A képeket zsűri díjazza, de kiosztásra kerül egy közönség díj is. A beérkezett pályaművekre a Romkert Kiállítóterem és Kávéház facebook oldalán lehet szavazni. A szavazásra időtartama: 2012. május 10- június 10. 
Az ELTE-BTK Trauma és Gender Kutatócsoportja által meghirdetett konferencia célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet az interdiszciplináris irodalom- és kultúratudományi nézőpont fontosságára, mely a trauma- és genderkutatás eddigi eredményeit mozgósítva képes felismerni a társadalmi nemi szerepek vizsgálatának jelentőségét a traumatikus tapasztalatok értelmezésében, illetve, hogy ez a megközelítési mód egyes szépirodalmi művek kapcsán elkerülhetetlen elemzési szempont.
Nyíregyháza lesz a vers fővárosa 2012. október 9. és 14-e között. A Móricz Zsigmond Színház ad otthont a 14. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválnak – jelentette be Lutter Imre fesztiváligazgató, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke és Tasnádi Csaba, a színház igazgatója. Társulatok, egyéni előadók, zenekarok és filmesek június 15-ig nevezhetnek a rangos seregszemle versenyprogramjába.
A debreceni Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában az eredetileg tervezett május 4-e helyett technikai okok miatt május 19-én kerül sor a Jászai című darab ősbemutatójára. A darabot Jászai Mari naplóiból és Borbély Szilárd "A nagy Jászai" című drámájából Galambos Péter és Kovács-Cohner Róbert rendezte.
Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk -- melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák -- első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt - valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!
egyetlen forradalmár vagyol a városban:)
link
ez nyilvánvaló. =) de azért köszi…
[ismét csak oldalról való kilógás miatt módosítva (a szerk.)]