A Szerk., Rezeda Kázmér
Vissza a jövőbe!
Rezeda Kázmér szerkesztőségünk egy tagja, aki vállalta, hogy előszót ír aktuális számunkhoz. Alább a 2010/Tél számunk szerkesztői előszavát olvashatják
Kétségtelen, hogy a technikai civilizáció által biztosított használati tárgyak nemcsak arra jók, hogy kényelmesebbé és szórakoztatóbbá tegyék életünket, hanem testünk protéziseiként is szolgálnak. Segítségükkel összemegy a tér és lerövidül az idő, testünk határai virtuálisan módosulnak: gyaloglás vagy postakocsizás helyett már autóba vagy repülőre ülünk, levélírás helyett telefonálunk, e-mailezünk vagy csetelünk, könyvtárba és moziba járás helyett letöltünk, újságolvasás és híradónézés helyett netezünk, kirakózás helyett World of Warcraftozunk. A fogmosás mellett a napi rutin része, hogy lájkolunk a facebookon, családtagjainkkal, barátainkkal, ismerőseinkkel ott vagy ott is tartjuk a kapcsolatot. A vészharang már régóta szól, számos disztópia (illetve egyáltalán a közbeszéd) foglalkozik a virtuális világok által generált illúziók veszélyeiről, amelyeket a technicizálódás okoz, s amelyek mindenhol leselkednek ránk: interneten, számítógépes játékokban, közösségi oldalakon, televízióban, moziban, de a könyvekben is. Varázslótanoncok, vámpírok között járunk-kelünk, ráadásul a mátrixban, sőt, avatar testben.
A mindenhol körénk fonódó lehetséges világok pedig nagyon is izgalmasak, valóság és fikció határaira, felcserélhetőségére és elkülönítésének lehetőségére kérdeznek rá. Neo a piros kapszulát választja, válaszd Te is azt, hogy járhass-kelhess közöttük, mindig tudd világosan, hol a határ, hol lehet és hol kell átlépni, s mindig szemléld ironikusan helyedet és jelentőségedet ezekben a világokban. Így elfogadod azt is, hogy csak egyetlen anyagi tested van, virtuális tested csak képzeletedben és szövegeidben létezik, de ne félj, ez nem baj és nem kevés.
Czifra Mariann: 
Onder Csaba: 
A 2010-ben elhunyt művész, Botond: A Vacsora/Das Abendmahl című műcsoportja utoljára május 26-án látható. A kiállítás zárónapján – reflektálván arra, hogy maga a művész számos inspirációt merített a könyvekből, az irodalomból – arra kértek négy írót és költőt, Bartis Attilát, Borbély Szilárdot, Csobánka Zsuzsát és Győrffy Ákost, hogy merítsenek ők inspirációt a kiállított alkotásokból és az így született szövegeket olvassák fel a tárlat terében.
Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka c. könyvében így ír Kosztolányi Dezsőről: „Ő a lélek kalandjainak költője és prózai krónikása. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel, lelkére ereszti a külvilág benyomásait, és megfogalmazza a benyomásokat.” A pályázatra beküldött prózai írások Kosztolányi fent megfogalmazott szellemében készüljenek. 
Térey János, a kötet szerzője, Csobánka Zsuzsa költő, író és magyartanár, illetve Vári György, újságíró és irodalomtörténész beszélgetnek a Könyvfesztiválra megjelent esszékötetről 17.00-tól
A Deák Ferenc Akadémia Közhasznú Egyesület történelmi előadás sorozata 2012. május 17-én csütörtökön 17.00-kor kezdődik. A magyar történelem meghatározó alakjai című sorozat C.Tóth Norbert előadásával indul Luxemburgi Zsigmondról (1387-1437)
A Romkert Kiállítóterem fotópályázata az „Öntudatlan Örökkévalóság” programsorozat keretében amatőr fotósoknak. A képeket zsűri díjazza, de kiosztásra kerül egy közönség díj is. A beérkezett pályaművekre a Romkert Kiállítóterem és Kávéház facebook oldalán lehet szavazni. A szavazásra időtartama: 2012. május 10- június 10. 
Az ELTE-BTK Trauma és Gender Kutatócsoportja által meghirdetett konferencia célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet az interdiszciplináris irodalom- és kultúratudományi nézőpont fontosságára, mely a trauma- és genderkutatás eddigi eredményeit mozgósítva képes felismerni a társadalmi nemi szerepek vizsgálatának jelentőségét a traumatikus tapasztalatok értelmezésében, illetve, hogy ez a megközelítési mód egyes szépirodalmi művek kapcsán elkerülhetetlen elemzési szempont.
Nyíregyháza lesz a vers fővárosa 2012. október 9. és 14-e között. A Móricz Zsigmond Színház ad otthont a 14. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválnak – jelentette be Lutter Imre fesztiváligazgató, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke és Tasnádi Csaba, a színház igazgatója. Társulatok, egyéni előadók, zenekarok és filmesek június 15-ig nevezhetnek a rangos seregszemle versenyprogramjába.
A debreceni Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában az eredetileg tervezett május 4-e helyett technikai okok miatt május 19-én kerül sor a Jászai című darab ősbemutatójára. A darabot Jászai Mari naplóiból és Borbély Szilárd "A nagy Jászai" című drámájából Galambos Péter és Kovács-Cohner Róbert rendezte.
Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk -- melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák -- első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt - valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!