Aktuális
Tisztelt Hölgykoszorú…
Galambos Sándor
Tisztelt Hölgykoszorú, Kedves Férfi Kollégák!
Milyen jó, hogy Klara Zetkin pontosan száz évvel ezelőtt kiharcolta, hogy március 8-án ünnepeljük meg a nők napját. Ezzel lehetőséget adott nekünk, a teremtés koronáinak, hogy legalább ekkor elgondolkozzuk egy kissé, mire is mennénk a szebbik nem nélkül. Annál is inkább, mivel kapcsolatunk nem mindig konfliktusmentes. Már Karinthy Frigyes is rendkívül éles elméjűen mutatott rá, hogy a férfi és nő között kibékíthetetlen ellentét feszül, mindkét fél mást akar: a férfi a nőt, a nő a férfit. S valóban, egy szűk körű, nem reprezentatív felmérés azt bizonyítja, hogy a férfiak elméletben gyakran eljátszanak a gondolattal, hogy mi lenne, ha a szebbik nem tagjaitól több igent kapnánk.
De fegyelmezetten térjünk vissza az alapkérdéshez! Többet járhatnánk focizni, úgy nyomhatnánk a gázpedált, ahogy csak mi tudjuk, hajnalokig verhetnénk a blattot, naphosszat üthetnénk a klaviatúra billentyűzetét, alkalmanként egy-két korsóval többet guríthatnánk le a torkunkon, békésen tespedhetnénk a tévé előtt. Még belegondolni is jó!
A mérleg másik serpenyőjében is vannak azonban tételek. Például óriási veszteséget jelentene mind magunk, mind a világ számára, hogy a tudomány mai állása szerint meg sem születhetnénk. De ha mégis, akkor ebben a konstrukcióban nem kaphatnánk anyai szeretetet, ami sokak szerint fontos szerepet játszik a fiúk emberré válásában. Nem lenne mindent megbocsátó nagymamai szeretet sem. Sőt, amit még elképzelni is szörnyű, nem lennének gyermekeink. Kit próbálnánk meg rettentő nagy tudásunk birtokában bevezetni az élet rejtelmeibe, kit igyekeznénk a saját magunk képére formálni? És hát akkor nem lenne feleségünk sem? Ezt az opciót többen is megvalósítják, de leggyakrabban az derült ki, hogy ez sem lehet gyógyír mindenre.
És akkor kolléganőink sem lennének? Na nem, ez már borzasztó, a gondolatkísérlet túl messzire ment. Hiszen akkor kik vezérelnének minket ébrenléttel töltött időnk felében? Kik mondanák meg nekünk, mi a helyes út, mit kell tennünk? Kik intenének nyugalomra bennünket, kik segítenének, amikor egy-egy megoldhatatlannak látszó feladat ugrik elénk? Kik harmonizálnák szélsőségekre hajlamos viselkedésünket?
Hát persze, hogy Ti, kedves kolléganők. Köszönjük, hogy vagytok, hogy elviselhetőbbé, színesebbé teszitek az életet. Érezzétek magatokat királynőnek ezen a napon, de ne legyünk szűkmarkúak, az év minden napján. Ti is tudjátok, mi is, hogy azok vagytok.
Kérem, hogy elismerésünk, tiszteletünk, szeretetünk jeléül fogadjátok el csekély ajándékunkat, s kérem gyarló férfi társaimat, hogy adjuk át a virágokat a hölgykoszorú tagjainak!
Onder Csaba: 
{a szerk.}: 
Nagy Balázs: 
{a szerk.}: 
{a szerk.}: 
A 2010-ben elhunyt művész, Botond: A Vacsora/Das Abendmahl című műcsoportja utoljára május 26-án látható. A kiállítás zárónapján – reflektálván arra, hogy maga a művész számos inspirációt merített a könyvekből, az irodalomból – arra kértek négy írót és költőt, Bartis Attilát, Borbély Szilárdot, Csobánka Zsuzsát és Győrffy Ákost, hogy merítsenek ők inspirációt a kiállított alkotásokból és az így született szövegeket olvassák fel a tárlat terében.
Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka c. könyvében így ír Kosztolányi Dezsőről: „Ő a lélek kalandjainak költője és prózai krónikása. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel, lelkére ereszti a külvilág benyomásait, és megfogalmazza a benyomásokat.” A pályázatra beküldött prózai írások Kosztolányi fent megfogalmazott szellemében készüljenek. 
Térey János, a kötet szerzője, Csobánka Zsuzsa költő, író és magyartanár, illetve Vári György, újságíró és irodalomtörténész beszélgetnek a Könyvfesztiválra megjelent esszékötetről 17.00-tól
A Deák Ferenc Akadémia Közhasznú Egyesület történelmi előadás sorozata 2012. május 17-én csütörtökön 17.00-kor kezdődik. A magyar történelem meghatározó alakjai című sorozat C.Tóth Norbert előadásával indul Luxemburgi Zsigmondról (1387-1437)
A Romkert Kiállítóterem fotópályázata az „Öntudatlan Örökkévalóság” programsorozat keretében amatőr fotósoknak. A képeket zsűri díjazza, de kiosztásra kerül egy közönség díj is. A beérkezett pályaművekre a Romkert Kiállítóterem és Kávéház facebook oldalán lehet szavazni. A szavazásra időtartama: 2012. május 10- június 10. 
Az ELTE-BTK Trauma és Gender Kutatócsoportja által meghirdetett konferencia célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet az interdiszciplináris irodalom- és kultúratudományi nézőpont fontosságára, mely a trauma- és genderkutatás eddigi eredményeit mozgósítva képes felismerni a társadalmi nemi szerepek vizsgálatának jelentőségét a traumatikus tapasztalatok értelmezésében, illetve, hogy ez a megközelítési mód egyes szépirodalmi művek kapcsán elkerülhetetlen elemzési szempont.
Nyíregyháza lesz a vers fővárosa 2012. október 9. és 14-e között. A Móricz Zsigmond Színház ad otthont a 14. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválnak – jelentette be Lutter Imre fesztiváligazgató, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke és Tasnádi Csaba, a színház igazgatója. Társulatok, egyéni előadók, zenekarok és filmesek június 15-ig nevezhetnek a rangos seregszemle versenyprogramjába.
A debreceni Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában az eredetileg tervezett május 4-e helyett technikai okok miatt május 19-én kerül sor a Jászai című darab ősbemutatójára. A darabot Jászai Mari naplóiból és Borbély Szilárd "A nagy Jászai" című drámájából Galambos Péter és Kovács-Cohner Róbert rendezte.
Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk -- melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák -- első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt - valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!