Könyv
Gyerekszem
Nagy Máté
Máté Angi, Volt egyszer egy, illusztrációk: Szulyovszky Sarolta, Budapest, Pagony Kiadó, 2010.
Vagyunk mi, felnőttek, vannak gyerekek és vannak mesék. S ha ezt a három dolgot ötvözzük, megszületik a modern kortárs mese gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Máté Angi nevét először a rádióban hallottam, majd a délutáni kávémat kortyolva a netem böngésztem könyve után, végül pedig mosolyogva lapoztam fel a kötetet. Egy közepes méretű narancssárga-téglavörös borítójú könyv, rajta egy kislány nagy pitypanggal. A könyv pedig Máté Angi Volt egyszer egy című mesekönyve, Szulyovszky Sarolta illusztrációival. Az írónő – aki civilben óvónő és Kolozsváron él – számos díjat nyert már alkotásaival. Többek között a Volt egyszer egy könyvéért Aranyvackor díjat is 2009-ben.
Nap mint nap olvasunk: újságot, friss híreket a hírportálokon, szakirodalmat, szépirodalmat, verset, regényt, mesét. Könyvet olvasni jó! – sokszor halljuk ezt a mondatot, bár manapság szerintem egyre kevesebben fognak a kezükbe könyvet. Ha mégis, akkor a kevés, ámbár szabad pillanatok gazdaságos kihasználására törekedve néhány oldalt azért képesek vagyunk átlapozni. Na éppen ezt az átlapozást felejthetjük el Máté Angi könyvével kapcsolatban., hiszen ez a könyv nehezen enged el. Először eltűnődtem. A mesekönyv gyerekeknek szól, úgy gondoltam, legyen azért vaskosabb, hiszen a gyerek figyelmét nem tudjuk lekötni rövid történetekkel. Aztán belelapoztam, s újra meg kellett cáfolni magam. A könyv feltárult előttem: nem olvastam még el egyetlen mesét sem belőle, mégis átszellemültem már csak az illusztrációk láttán. Nagyon. A megjelenített dolgok hatalmassága hirtelen apró emberkévé varázsolt. Mire mind a tizenkilenc mese végére jutok, teljesen gyerekké válhatok.
A mesék világa a varázslatos világok egyike, amit az ember képes létrehozni. A mese, mondhatni, ősidők óta jelen van a civilizációk történetében. Nemcsak egyszerűen a szórakozást jelentette, és talán jelenti még mind a mai napig, hanem a szocializációt, a félelmek és az örömök megismerését, a fantázia megnyitását az ismeretlen világok felé. Az ember gyerekként hall meséket, majd az első olvasási élményeit is azok jelentik. Aztán megváltozik, már nem érdeklik a mesék mindaddig, míg ő maga is szülővé nem válik. A mesélések alapját a “nagyok” a saját, hozott emlékanyagukból állítják fel, de ki is találnak, vagy egyszerűen igényes, tetszetős meséskönyvekből mesélhetnek, mint az írónőé.
Az Angi óvó néni könyvében olvasható tizenkilenc mesét óvodásai már jól ismerik, ám azok publikussá válásával bővülhet a közösség felnőttek és gyermekek irányába egyaránt. Meséi kortárs mesék. Alkotásainak hősei nem archaikus mesehősök, hanem a mindennapi világunkat ábrázolják, de talán a gyerekeket gyerekként legjobban foglalkoztató elemek elevenednek meg bennük. A szerző saját elmondása szerint rálép arra az ösvényre, amelyet olyan elődök biztosítottak, mint Nemes Nagy Ágnes, Kovács András Ferenc vagy éppen Szijj Ferenc. Meséiben a gyerekek világát alakító tényezők kelnek életre. A kis sün, aki a tüskéi miatt muszogott, és aki a történet végére önfeledten leppentett tovább. A nagyfejű hosszú pillájú béka, aki a vízbuborékokból szeretett volna magának csodakalárist. A bánatos alagút, aki szerette volna, ha egyszer nem rohannak át rajta a vonatok, hanem lassítanának és intéznének hozzá néhány jó szót. De a vonatok egyre csak zirrentek tovább és tovább, magára hagyva a bánatos alagutat. Az állatok mellett az időjárás és az évszakok is megelevenednek. A nagypocakos Nyár hosszú bajszával mindenfelé meleget varázsolt. A Hideg bácsi, aki a város piacán próbálta meg eladni áruit, s akitől soha senki nem vett csak egy kicsi toporgást sem, semmi didergést, vagy vacogást
A gyerek életéhez hozzátartozik a betegség, a félelem vagy éppenséggel a tej. Így Máté Angi megteremtette a háromlábú Láz bácsit, aki a prüsszögő, szörtyögő lakásokat kutatta nagy kofferjával; a mákgubóban élő Sötétséget, aki kékes-lilák, lilás-kékeket varrt, s azzal terítette be a világot, ha útnak indult. A tejet, aki folyton aludni szeretett volna napközben, mert éjszaka a Tejúton száguldozott.
A mesék sora itt nem ér véget, akár fel is sorolhatnám mind a tizenkilenc mesét, de akkor elvenném az olvasás és talán az egyéni befogadás számtalan lehetőségét. A mesék ugyanis hatalmas élményvilágot biztosítanak az olvasónak és a befogadónak egyaránt. A bennük fellelhető hangutánzó- és hangulatfestő szavak szinte megelevenítik előttünk az ábrázolt figurákat. Az illusztráció pedig mindezt tovább mélyíti: olyan naggyá varázsolja az egyes szereplőket, hogy az olvasó és a gyerek egy szintre kerül. A gyerekek hiszik, a felnőttek pedig újra elhiszik a történeteket. Egyfajta szerepjáték bontakozik ki az által, hogy hogyan mutatja be az író az egyes figurákat, s az olvasó egyszerre csak azt veszi észre, hogy felöltve ezeket az alakokat, mindegyiknek sajátos hangot kölcsönöz, ahogyan brummogó, álmodozó vagy éppen mélységesen vigasztaló hangot kölcsönöz a mesének magában vagy éppen felolvasás közben. Rácsodálkozik ő maga is, hogy bizony a mesének még ma is van ereje.
A könyvben minden egyes történet egy külön világ. Minden egyes történetnek más a színe, ahogy a kötetet lapozgatjuk. Minden bemutatott élmény, dolog megtestesül, melyet a kiváló illusztráció még szemléletesebbé formál. Fontos szerep jut a színeknek, ami az olvasónak segítséget nyújt az olvasott világ feltárására, de segítséget nyújt a gyerekeknek is az elképzeléshez. Az illusztrátor olyan tipikus színeket társít az írónő által antropomorfizált dolgokhoz mint a Láz piros-vörös színe, a Félelem sötét tónusai, vagy az Alma pirossága, a Tej hófehérsége…
Máté Angi meséi felvállalják a műfaj pedagógiai, szocializációs hagyományait, de úgy, hogy nemcsak a gyermeket vezeti be a hétköznapi világ szépségeibe vagy éppen félelmeibe, hanem a felnőtt (fel)olvasónak is megmutatják, milyen lehet a világ gyerekszemmel és -nyelvvel.
Onder Csaba: 
Handó Péter: 
Gerliczki András: 
Tukacs Tamás: 
Kulin Borbála: 
A 2010-ben elhunyt művész, Botond: A Vacsora/Das Abendmahl című műcsoportja utoljára május 26-án látható. A kiállítás zárónapján – reflektálván arra, hogy maga a művész számos inspirációt merített a könyvekből, az irodalomból – arra kértek négy írót és költőt, Bartis Attilát, Borbély Szilárdot, Csobánka Zsuzsát és Győrffy Ákost, hogy merítsenek ők inspirációt a kiállított alkotásokból és az így született szövegeket olvassák fel a tárlat terében.
Hegedüs Géza A magyar irodalom arcképcsarnoka c. könyvében így ír Kosztolányi Dezsőről: „Ő a lélek kalandjainak költője és prózai krónikása. Részvétet érez minden emberi szenvedés iránt, látja és ábrázolja a polgári élet sivárságát, undorodik minden erőszaktól, gyönyörködik és gyönyörködtet a szépségben, játszik a nyelv végtelen lehetőségeivel, lelkére ereszti a külvilág benyomásait, és megfogalmazza a benyomásokat.” A pályázatra beküldött prózai írások Kosztolányi fent megfogalmazott szellemében készüljenek. 
Térey János, a kötet szerzője, Csobánka Zsuzsa költő, író és magyartanár, illetve Vári György, újságíró és irodalomtörténész beszélgetnek a Könyvfesztiválra megjelent esszékötetről 17.00-tól
A Deák Ferenc Akadémia Közhasznú Egyesület történelmi előadás sorozata 2012. május 17-én csütörtökön 17.00-kor kezdődik. A magyar történelem meghatározó alakjai című sorozat C.Tóth Norbert előadásával indul Luxemburgi Zsigmondról (1387-1437)
A Romkert Kiállítóterem fotópályázata az „Öntudatlan Örökkévalóság” programsorozat keretében amatőr fotósoknak. A képeket zsűri díjazza, de kiosztásra kerül egy közönség díj is. A beérkezett pályaművekre a Romkert Kiállítóterem és Kávéház facebook oldalán lehet szavazni. A szavazásra időtartama: 2012. május 10- június 10. 
Az ELTE-BTK Trauma és Gender Kutatócsoportja által meghirdetett konferencia célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet az interdiszciplináris irodalom- és kultúratudományi nézőpont fontosságára, mely a trauma- és genderkutatás eddigi eredményeit mozgósítva képes felismerni a társadalmi nemi szerepek vizsgálatának jelentőségét a traumatikus tapasztalatok értelmezésében, illetve, hogy ez a megközelítési mód egyes szépirodalmi művek kapcsán elkerülhetetlen elemzési szempont.
Nyíregyháza lesz a vers fővárosa 2012. október 9. és 14-e között. A Móricz Zsigmond Színház ad otthont a 14. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválnak – jelentette be Lutter Imre fesztiváligazgató, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke és Tasnádi Csaba, a színház igazgatója. Társulatok, egyéni előadók, zenekarok és filmesek június 15-ig nevezhetnek a rangos seregszemle versenyprogramjába.
A debreceni Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában az eredetileg tervezett május 4-e helyett technikai okok miatt május 19-én kerül sor a Jászai című darab ősbemutatójára. A darabot Jászai Mari naplóiból és Borbély Szilárd "A nagy Jászai" című drámájából Galambos Péter és Kovács-Cohner Róbert rendezte.
Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk -- melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák -- első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt - valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!
A Mamó egy félelmetesen jó regény, és alig várom hogy ezt a könyvet is elolvassam.
Magával ragad, az biztos.
Én a Mamóra vagyok nagyon kíváncsi.
Kedves Máté! Azt kell. hogy mondjam, az tud csak így azonosulni és véleményt mondani egy műről akinek a gyerekkora kiegyensúlyozott volt. Érti a felnőttek és a gyerekkor világát. Ha ehhez az ismeretekhez már fiatalon olyan tanult információk és kifinomult érzékek párosulnak amilyenben Te részesültél akkor méltó vagy arra, hogy recenziót írj! Azt látom keresed azt a területet ami igazán közel áll hozzád. Biztos vagyok benne megtalálod. Mindkét recenziót én már igazi szárnypróbálgatásnak értékelem! Gratulálok és kívánom, hogy az irodalom a nyelvészet, a művészet világában meglátásaiddal, recenzióiddal a megkérdezettek között mindig számítsanak gondolataidra. Gratulálok és várom a további hasonló szép és igényes munkát. Üdvözlettel Szajkó József
Máté, köszönöm.:)
Ennél az elismerésnél nagyobb mikulási ajándékot nem is kaphattam volna!
Én köszönöm!