You Are Here: Home » A Bakon Leső » Könyv » Kőbe zárt, hideg dal

Kőbe zárt, hideg dal

A tér egyik sarkán, toronysírja magasából hallja a dalt Őrült Johanna, Kasztília királynője is. Abban viszont nem lehetünk biztosak, hogy érti is a körötte zajló kegyetlen történetet.

„Mert minden megfagyott, megfagytak az emberek, az állatok, megfagytak a növények, de még a kövek és a csillagok is megfagytak. A világ pedig mint egy gigászi hajóroncs támolygott az űrben.” Ezt kántálja vészjósló hangon egy albínó komédiáslány Tordesillas hatszögletű főterén Farkas Péter legújabb kisregényének prológusszerű, cselekményelőlegező első fejezetében. A tér egyik sarkán, toronysírja magasából hallja a dalt Őrült Johanna, Kasztília királynője is. Abban viszont nem lehetünk biztosak, hogy érti is a körötte zajló kegyetlen történetet.

Johanna személyét elsőnek a ránk maradt források csontkirakósából rekonstruálja a könyv. Felsoroltatnak uralkodói címei, egy feljegyzésből pedig azt is megtudjuk a XV. és XVI. század fordulóján élt királynőről, hogy férje halála után két és fél évig bolyongott annak koporsójával, utána pedig negyvenhat esztendeig egy tordesillasi toronyba zárva saját halálára várt. „A következőkben elbeszéltek főszereplője tehát akár Johanna is lehetne” – fűzi hozzá mindezekhez az elbeszélő. Akár Johanna is lehetne hát a központi alakja Farkas Péter szikár prózájának, de pontosabb azt írnunk: személyét megtalálja és kölcsönveszi a könyv. Azért méghozzá, mert testet, képmást keres a szenvedésnek, az ürességnek, a magánynak, hiszen a magány, az üresség és a szenvedés csak testtel és képmással elbeszélhető. Akár főszereplő is lehetne, figurája azonban ballaszt, katalizátor inkább. Farkas ráakad Johanna szerencsétlen, kéjtől és pániktól nehéz, élve eltemetett, hasztalan bolyongó, majd mozdulatlanságában megbénuló testére. Erre az udvari etikett szerint öltöztetett és kiállított, stratégia házasságba kényszerített, egy szóra, csak egy érintésre vágyó sorsra. Ám ahelyett hogy a történelmi személyt tenné írása főhőséül, azt metaforaként használja. Tehetetlen bábuként, akit a keserűség, a kilátástalanság és a hasztalan jajveszékelés kosztümébe öltöztethet.

A lány arcát a szöveg Flandriai Jánosnak, Johannáról készült festménye alapján mutatja be. Az elbeszélő egyebütt is szívesen szólítja meg a fellelhető kútfőket. Narrációjába gyakran krónikások feljegyzéseit, korabeli metszetek tanúbizonyságát, illetve az utókor történészeinek értelmezésit is beleölti. Stílusa szenvtelen, olykor mégis afféle lírai naturalizmusba csapnak át a szikár képek. Pontos próza ez, melyet itt-ott mikroszkopikus precizitású leírások gazdagítanak.

Történelmi tény, hogy Kasztíliai Johanna férjéül Habsburg Szép Fülöpöt jelölték ki. A tizenhat éves lány ezért kíséretével a nyelvében, kultúrájában és éghajlatában is idegen flandriai udvarba hajózott. Nem meglepő hát, ha idegenül érezte ott magát. A Farkas szövege szerint, szót is alig szólt. A palota köveit, oszlopait tapogatta, rajzolatokat, mintákat, jeleket keresett. Holt tárgyakkal érintkezett, lehunyt szemmel járta a kolostor folyosóit. Gyermek vágyott lenni. Házassága kezdettől fogva boldogtalan volt, mégis akarta a férfit, gyermeki őszinteséggel vágyott rá, mert vágyott valakire. Fülöpöt egyébként, férjét a kisregény érzéketlen, a test és szív jeleit dekódolni képtelen kötelességszerű kéjelgőnek, szilaj, szép vonású csődörnek ábrázolja. Ennek ellenére Johanna a férfi halála után sem hajlandó megválni tőle. Próbálja feléleszteni, kisajátítani, melengetni az ősi tradíció által serdülő korától hozzá kötött testet. Kiásatja, és hétszáznyolcvanhat napig vele együtt bolyong, céltalanul. Test a testtel.

És e bolyongástörténettel elérkeztünk a Johanna legfontosabb motívumához, a bevégezhetetlen, imperfekt körözéshez, a kéj és a magány pokoli cirkulusaihoz. Körözéssel indított Farkas legutóbbi prózája, a Kreatúra is. Abban egy madár röptének szemszögéből értünk egyre közelebb a történethez – az égi köreit soha be nem fejező csóka képe előkerül a Johannában is –, ezúttal az ekhós szekér ró egyre kisebb ívű köröket Tordesillas főterén. A komédiások szekere, „amely halottaskocsiként posztolt a tér közepén” baljósan károgja a test börtönéből való szabadulás szükségszerűségét. Kör alakú a hűség jelképe, a hitvesi gyűrű, a kiásott testtel történő bolyongás pedig szintén egy alig nyolcvan kilométer átmérőjű körön belül zajlik, sőt körként, bástyaként zárja el a külvilágtól a királynőt a torony is. A fagy, a tűz, a test, a magány és a kör Farkas korábbi írásaiban is megtalálható markáns képi jegyek, melyek ezúttal a toronyba zártság motívumával egészülnek ki, abban összegződnek. A Johannában az égbe meredő, fallikus torony jelenti a férjét elvesztő, saját lelkének labirintusában bolyongó királynő útjának utolsó állomását. Előbb apja, később pedig tulajdon fia tartja ott fogságban. A nyelvi és érzelmi falak után a torony a fizikai elzártságot, a teljes elszigetelődést és kiszolgáltatottságot hozza el számára. Rég nem beszél már, csak hörög, zihál és sikoltozik. Ahogy megválik a szavaktól, úgy töredeznek szét gondolatai is. Fogságának helyszínére maga is „földbe vájt alagsori odúként” tekint. Igaz ugyan, hogy a toronyban vele növekszik legkisebb lánya, a férj halála után fogant – így a férfi életének utolsó cseppjét őrző – Katalin infánsnő, de idővel tőle is elválasztják. Az ősök portréjával díszített sötét, szűk és hideg építmény így kezdettől fogva olyan, mintha dinasztiájának rituális temetkezési helye, önnön sírja lenne, ahonnan nincs többé szabadulás.

Farkas Péter Johannája rideg korrajzot fest az újkor hajnalának legnagyobb hatalmú államáról, a Spanyol királyságról, közben az embertelen, hazug uralomról is beszél, legfőbb témája azonban mégiscsak a léttel való görcsös viaskodás, a sors elleni szívós és hiábavaló lázadás, a szenvedést és gyönyört hozó testtől való szabadulás vágya és küzdelme. Valami kőbe zárt, hideg dal. Amikor az őrült királynő kileheli a lelkét, torony-tömlöce fölött „a fehér hold fátyolos korongja” látszik. Tán körbeért. Az is lehet, hogy beteljesedett.

 
Farkas Péter: Johanna
Magvető Könyvkiadó, 2011
2290 Ft

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

HTML tags are not allowed.

Copyright © 2007-2014. Minden jogot fenntartanak a szerkesztők és a szerzők.

Scroll to top