“Volt egy apám megtagadtam mert hátráltatott
Volt egy anyám eltaszítottam mert untatott”

Sok olyan szöveg jelent meg az elmúlt években nyomtatott lapszámainkban 2007 és 2011 között, amelyek az online felületen még nem voltak olvashatók. Részben a nyárhoz, részben a nyári körkérdések válaszadóihoz kapcsolódva válogattunk a következő hetekre archívumunkból. Ezúttal Somogyi Zoltán versét közöljük 2010/Tavasz lapszámunkból.

Volt egy apám megtagadtam mert hátráltatott
Volt egy anyám eltaszítottam mert untatott
Volt egy testvérem kirekesztettem mert nem hitt bennem
Volt egy dadám megvetettem mert azt hazudta szeret
Volt nagyszülőm négy lenéztem őket mert nem értettek
Volt egy játékom elrontottam mert kisajátított
Volt egy barátom elfordultam tőle mert nélkülözhettem
Volt tanárom sok kinevettem őket mert nem tudtak többet nálam
Volt egy szerelmem szakítottam vele mert a feleségem lett
Volt egy feleségem elhagytam mert meleg nyálon és száraz szúrós szarun kívül semmit nem éreztem mikor megcsókoltam
Volt egy lányom akaratos hisztérika elzavartam mert idegesített
Volt egy fiam nyámnyila bőgőmasina lemondtam róla mert csalódást keltett
Volt egy másik fiam elfelejtettem mert meghalt az anyjában
Volt még egy gyerekem nem engedtem megszületni mert az anyja nem volt a feleségem
Volt egy kutyám agyoncsaptam mert semmibe vett
Volt egy orvosom kirúgtam mert nem akartam többé beteg lenni
Volt egy könyvelőm leírtam mert hülyének könyvelt el
Volt egy ügyvédem felmentettem mert nem akartam védekezni semmi ellen
Volt egy szeretőm megaláztam mert vágyai voltak
Volt egy melóm kiléptem mert időpocsékolás
Volt egy hobbim abbahagytam mert szükségtelen
Volt egy házam ledöntöttem mert börtön
Volt egy ágyam szétszereltem mert nem álmodtam benne
Volt egy kertem feltúrtam mert nem termett
Volt egy kocsim szakadékba löktem mert akadályozott
Volt egy ruhám elégettem mert eltakart
Volt pénzem szélbeszórtam mert semmit nem akartam venni
Volt egy péniszem levágtam mert nem élveztem el
Volt egy késem eltörtem mert lefoglalta a kezem
Volt egy nyelvem kitéptem mert sose mondtam semmit mindig csak beszéltem
Volt egy arcom szétzúztam a tükörben mert nem ismertem fel
Volt egy hitem már nem kell hinnem mert meggyőződéssé vált

 

Somogyi Zoltán 1982-ben született Tapolcán, Keszthelyen él, író, költő, színháztörténész. 2011-ben jelent meg a Második fejek című regénye az Underground Kiadó gondozásában.

VP Online: Milyen nem irodalmi esemény volt a legutóbb önre a legnagyobb hatással?

Somogyi Zoltán: Május hatodikán voltam 30. Kaptam egy Kelly’s Cobe Blue kerékpárt. Meglepetés volt, és nagy hatással volt rám.

VP Online: Van-e olyan hely a világon, ahová semmilyen körülmények között nem utazna el?

Somogyi Zoltán: Hát, azt hiszem nincs. Nyitott vagyok minden élményre, de azért a veszélyes helyeket nem szeretem.

VP Online: Mit visz magával olvasni, ha nyaral?

Somogyi Zoltán: Ha nyaralok, semmit sem olvasok; de ritkán nyaralok.

VP Online: Megemlítené azt a három könyvet, amit éppen most olvas vagy olvasott?

Somogyi Zoltán: Blanchot: Kafkától Kafkáig. Mailer: A hóhér dala. Céline: London Bridge.

VP Online: Gyerekként mi volt a kedvenc olvasmánya és miért? Mit ad, adna ma gyermekei kezébe?

Somogyi Zoltán: Gyerekként Leslie L. Lawrence, Wilbur Smith és Robert Ludlum volt a kedvencem. Gyerek kezébe mostanság Janne Tellert adnék.

VP Online: Ön szerint ki a leginkább méltatlanul, illetve méltán elfeledett magyar író/költő?

Somogyi Zoltán: Rubin Szilárd, bár kezdik felfedezni. Méltán elfeledettet nem tudok.

VP Online: Ön szerint a citromos sör vagy a fröccs a megfelelő folyadékpótló kánikula idején?

Somogyi Zoltán: Kánikula idején a citromos sör, minden egyéb esetben a hosszúlépést preferálom.

VP Online: Mit gondol a labdarúgó Európa Bajnokságról?

Somogyi Zoltán: Nem vagyok nagy focirajongó, de azért a jobb meccseket megnézem. Egész jó ez az EB.