“Szögezzük le máris az elején: Fekete Pákó nem a szellemtörténet óriása, hanem az a fajta celeb, aki miatt e szónak kialakult a pejoratív hangulata, konnotációja. Viszont az is igaz, hogy minden rosszban van valami jó. Jelen esetben az, hogy a magyar szakos hallgatóknak fonetikaszemináriumon könnyebb elmagyarázni az artikulációs bázis fogalmát.”

Minya Károly ezúttal fonetikáról artikulál a Nyelvészszem legújabb darabjában.

Szögezzük le máris az elején: Fekete Pákó nem a szellemtörténet óriása, hanem az a fajta celeb, aki miatt e szónak kialakult a pejoratív hangulata, konnotációja. Viszont az is igaz, hogy minden rosszban van valami jó. Jelen esetben az, hogy a magyar szakos hallgatóknak fonetikaszemináriumon könnyebb elmagyarázni az artikulációs bázis fogalmát. Ha ezt Pákó meghallaná, valószínűleg ekképp reagálna: „Hogy mim van nekem, barátocskám? Artikalácsos vagy artikulacsos bázisom? Hát ártottam én neked? Te kocsog.” No, és e szónál álljunk meg, mert ebben rejlik a probléma alfája és omegája.

Nézzük először az artikulációs bázis pontos meghatározását, illetve kialakulását: „Az artikulációs bázis a legáltalánosabb és legelterjedtebb meghatározás szerint a hangképző szervek jellemző mozgásainak, helyzeteinek az összessége, amelyekkel a nyelvi rendszer elemeit a beszédben megvalósítjuk. A nyelvileg determinált artikulációs bázis a normatív anyanyelvi kiejtés feltétele. Kialakulásának kezdete az első életév második felére tehető. A folyamat lezárulása a pubertáskor végére történik meg. Ettől kezdve spontán tanulás útján már nemigen vagyunk képesek valamely idegen nyelv kiejtését akcentus nélkül elsajátítani.”

Pákónak olyan az ö vagy az ü hang mint a magyaroknak az angol tiécs (th) ejtése ( a pöszék könnyebb helyzetben vannak), vagy a francia raccsoló (uvuláris) r, vagy az orosz jeri (hátul képzett, azaz mély i) hang. Nehéz megtanulnunk, mert nem szerepel az artikulációs bázisunkban. Egyébként az ö hang a magyar nyelv önálló életében alakult ki az ü hang nyíltabbá válásával.

Ha már a hangoknál, illetve a betűknél járunk, érdekességként elmondható, hogy a világon körülbelül létező 5000 nyelvből 225 rendelkezik írással. A nyelvek között nagy különbség van a tekintetben, hogy hány beszédhangból építkeznek. Tehát a betűk, illetve a hangok száma nyelvenként igen változó. Mint közismert, a magyar nyelvben 39 hang és negyven betű van. (A különbség az „ly” miatt van, azt ugyanúgy ejtjük, mint a „j”-t.) A legkisebb hangkészlete a rotokasz és a mura nyelveknek van, mindössze 11 beszédhang. A legtöbb beszédhanggal, összesen 141-gyel a !xu nyelv rendelkezik.

Jól emlékszem arra a történetre, amit a nyíregyházi Finn–Magyar Baráti Egyesület elnök asszonya mesélt el egy alkalommal. Kajaani város vezetősége, amikor testvérvárost választott, érdekes kérdés előtt állt. Tata vagy Nyíregyháza legyen a testvérváros? Tatát nagyon könnyű kiejteni finnül: Tátá, nem úgy Nyíregyházát, ami ekképpen hangzik: Nüregüháza. Ugyanis egyrészt a finn nyelvben nincs „ny” és „gy” hang, másrészt az ipszilon az „ü” hangnak felel meg. (Így a finn válogatott labdarúgó, Väyrynen neve is a kiejtésben nem Vejrinen, hanem Veürünen. A Forma 1-es Mika Häkinen (ejtve hekinen) pedig azon vette észre magát, hogy időnként már ő is hakinent mond.) Azonban Kajaaniban úgy döntöttek, nehéz ejtés ide vagy oda, ők az északkelet-magyarországi város mellett teszik le a voksukat. Jó huszonöt éve ennek már.

A dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság közvetítésekor a televízió sportkommentátorainak egyike hangtannal kapcsolatos ismeretiről adott tanúbizonyságot, ugyanis az egyik dél-afrikai játékos nevében úgynevezett csettintő hang volt. Ez a magyar nyelvben nem létezik. Azt jelenti, hogy a hang képzésekor a levegő nem áramlik se ki, se be. Az istenek a fejükre estek című filmben hallható egyébként, s néha, nem szavak alkotására, mi is szoktuk alkalmazni. Például sopánkodáskor egy „c” hanghoz hasonló hangot hallatunk, vagy a csókcuppantás is ilyennek tekinthető. Egyébként minden hangunkat a kilégzés során képezzünk, belégzéssel csak akkor szisszenünk fel, ha megégetjük az ujjunkat. Más a helyzet a Fülöp-szigetekhez tartozó Mindoro-szigeten. A kedvesükkel annak háza körül beszélgető fiatalemberek belégzés közben beszélnek azért, hogy a lány szülei ne ismerjék fel a hangjukat.

A vidámság parkjai 07

Ferenczy Zsolt: A vidámság parkjai 07