Két okból nem adtam a gyermekemnek a Minya Rita nevet. Egyrészt nincs lányom, másrészt nyilvánvaló, hogy a rímes összecsengés nevetségesség forrása. Nézzünk néhány egyéb alapszabályt a névadással kapcsolatban!

A hagyomány szerint az első szülött továbbviszi az apa nevét, ám az utóbbi években megdőlni látszik ez a szokás. Egyébként sok országban elfogadott, hogy a csecsemőt születése után néhány héttel nevezik el, így a babát megismerve már sokkal egyszerűbb a névadás. Fontos, hogy a keresztnév illeszkedjék a vezetéknévhez! Ki ne hallott már vicces vagy fura nevű emberekről: pl. Major Anna, Kasza Blanka. A hangzás tekintetében komikus és egyhangú, ha a Török vezetéknévhez az Ödön vagy Dömötör keresztnevet választjuk, vagy az Elekes vezetéknévhez az Etele keresztnevet. Tehát a jóhangzásra is ügyelni kell. Az fokozza a név szépségét, ha a családnév és a keresztnév együttes hossza nem tér el túlságosan a teljes személynevek átlagos hosszától. Ez annyit jelent, hogy az egy szótagú családnévhez nem tanácsos rövid keresztnevet választani. A Jó Pál legyen inkább Jó Gedeon.

A terjedelmes családnévhez pedig ne válasszunk hosszú keresztnevet, tehát a Bodrogligeti Anasztázia helyett jobb a Bodrogligeti Anna név. Jó, ha a nők férjhezmenetelük után szintén gondolnak erre, amikor asszonynevüket megválasztják. Célszerűtlen felvenni a férjük teljes nevét, a sajátjukét is megtartva, ha mindkettő hosszú, például: Brandstatter Krisztiánné Kolozsvári Marianna. Általában nem tanácsos olyan keresztnevet választani, amelyiknek a kezdő hangja megegyezik a családnév utolsó hangjával, például: Gyetvai Imre, Bor Róbert.

Érdemes arra törekedni, hogy a nagyon gyakori családnevet viselők lehetőleg kevésbé sűrűn használt keresztnevet kapjanak, a mindennaposnak számító keresztnév pedig ritkábban előforduló családnévhez társuljon. Rengeteg Tóth Mária van az országban, így a név nem tud megfelelni egyedítő feladatának, jobb például a Tóth Kincső. Célszerű figyelembe venni azt is, hogy nem szerencsés, ha ugyanabban a hónapban van a születendő gyermek névnapja és születésnapja is.

Nem hanyagolhatók el a jelentéstani vonatkozások sem. A vezetéknév és keresztnév kapcsolatából furcsaságok adódhatnak, például Fehér Piroska, Vízy Boglárka, Keserű Szilárd. Jól emlékszem, mint minden elsőre, az első konferenciámra, mármint amelyiken részt vettem. Jászberényben volt, névtani. Sajátos véleményeket hallottam, számomra túl liberálisakat. Így például nem tudnám elfogadni azt, hogy Magyarországon ne szabályozzák a keresztnévadást. Ugyanis ez igen sajátos furcsaságokat szülne. Csak két példát említek: az egyik szülő a Ronda nevet akarta adni a gyermekének, a másik pedig lánynevet a fiának. Abban még valamelyest egyetértek, hogy ne csak fonetikus átírással lehessen adni engedélyezett idegen keresztnevet a gyereknek, például Jennifert is, és ne csak a Dzsennifert. Még akkor is mindez a véleményem, ha egyébként a nálunk teljesen természetes utónévkönyv a világ túlnyomó részén furcsaság.

De a világ más tájáról is vannak különös híradások. Beperelte az izlandi államot egy lány, mert nevéről később derült ki, hogy nem engedélyezik, így az összes hivatalos dokumentumban egyszerűen „lányként” (Stulka) emlegetik. Márpedig Izlandon a családnév hiánya miatt nagyon fontos a keresztnév. Blaernek keresztelték a most 15 éves fiatal hölgyet, (a jelentése könnyű szellő) azonban az ottani akadémia szerint inkább fiús, mint lányos hangzású, ezért nem engedélyezték. Az már a hivatalnokok figyelmetlensége volt, hogy erről nem értesítették a szülőket.

És még egy „neves” hír. Egyre népszerűtlenebb a szlovák nők körében nevük -ová végződése. Sokan készek akár magyar nemzetiségűnek is vallani magukat, hogy megszabadulhassanak a nemre utaló toldaléktól. Ez az ovátlanítás húsz év alatt harmadszor került terítékre Szlovákiában. A belügyi tárca szerint elegendő egyetlen indoklást benyújtani ennek érdekében, a kulturális minisztérium viszont ellenzi a megoldást. A tárca úgy véli, az anyakönyvet államnyelven kell vezetni, azaz a szlovák helyesírás szabályainak megfelelően. Pedig a nemre utaló végződés nélküli nevek iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A törvény a szlováktól eltérő nemzetiségűeknek nem teszi kötelezővé a toldalékot, így egyre több nő a házasságkötéskor magyar, cseh vagy más nemzetiségűnek vallja magát.

Soltész István / balsa