A Nők Lapja társlapja, a Nők Lapja Ezotéria címlapjainak szerkesztői tagadhatatlanul olyan narratív mintázatokra építenek, amelyek markánsan befolyásolják köznapi gondolkodásunkat testképünkről. A címlapfotók a test képét mint az ember képét meghatározó méretarányoknak a reprezentációi, amelyeket a közöttük látható hasonlóságok tesznek még hangsúlyosabbá, felidézve egyúttal Leonardo legendás Vitruviusi embertanulmányát.

A Nők Lapja Ezotéria 2011. június 21-i címlapján arányos, tökéletes férfi és női testet láthatunk. Azonban mégis mintha inkább a testek által kialakított alakzatot, vagyis a szívformát vennénk először észre, és ennek jelentőségére koncentrálnánk. Szinte rá sem csodálkozunk a testek meztelenségre, mintha észre sem vennénk, hogy a címlapfotón fekvő embereken csak fehérnemű van. Olyan, mintha úgy szemlélnénk ezeket a testeket, ahogyan Ádám és Éva szemlélte egymást, amikor még meztelenségük természetes volt, amikor még nem ettek a Tudás fájáról. Tehát tudás nélkül nézzük a fotót, nem tudatosítjuk, hogy mit is látunk. Ha pedig mégis, azért nem tulajdonítunk ennek különösebb jelentőséget, mivel meztelen, eltárgyiasított testeket ábrázoló képek, plakátok, reklámok tömkelege vesz minket körül nap mint nap, amelyekre mennyiségük miatt lehetetlen reflektálni.

Hans Belting A test képe mint emberkép című tanulmánya szerint a média által prezentált testek manipulálják a szemlélőt, emberfelettien szépnek, vagy olyan virtuális testnek mutatják magukat, amelyek átlépik a természetes test határait. A testkultusz célja pedig, hogy a testet tökéletes test-géppé változtassa. Vagyis a média egy kulturálisan előállított testképet, azaz példaképet tesz mindenki számára láthatóvá, azért, hogy szabályozza, szabványolja fogyasztóit. A testméretek normalizációja, az ember tökéletes képének megadása azonban mégsem a média virágzásával egyidős.

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány / Az emberi test arányai, 1490 k.

A 15. századi ásatások során előkerült ókori szobrok nyomán a képzőművészet figyelmének középpontjába egyértelműen az emberi test került. A reneszánsz korszak emberközpontúsága, az emberi test mint mindennek a viszonyítási alapja, mértéke természetesen az antik kultúrában gyökerezik. Leonardo da Vinci Vitruvius-tanulmánya az ókori római építésznek, Vitruviusnak Az építészetről című munkáján alapul, amely felvázolja a tökéletes emberi test arányait, s kiterjeszti építészeti szabványokról való megfigyeléseit az emberi testre. Rendkívül részletes listát közöl a feljegyzéseiben Leonardo arról, hogy a tökéletes ember testrészei hogyan viszonyulnak egymáshoz: ”4 ujj tesz ki 1 tenyeret, és 4 tenyér tesz ki 1 lábat, 6 tenyér tesz ki 1 könyököt; 4 könyök teszi ki egy ember magasságát. Ezen túl 4 könyök tesz ki egy lépést, és 24 tenyér tesz ki egy embert. Az ember kinyújtott karjainak hossza megegyezik a magasságával…” Az emberi test itt megadott arányai egyértelműen a geometriára helyezik a hangsúlyt, vagyis a matematikának az összefüggéseket leíró ágára, amely mintájára Polükleitosz, görög szobrász, létrehozta az antropometria fogalmát, amely embermértéket jelent, és az emberi ideálkép lemérését szolgálja.

A Nők Lapja Ezotéria címlapján látható arányos, tökéletes férfi és női test minden bizonnyal az olvasóknak szándékozik követendő mintát mutatni. Bár ezek a testek nem feltétlenül természetellenesek és emberfelettiek, ahogyan azt Hans Belting meghatározza, mégis antropometrikus azonosításra szolgálnak. Ebből kifolyólag hozható összefüggésbe Leonardo Vitruvius-tanulmánya ezzel a képpel. A testtartásuk persze nem azonos a Vitruviusi emberével – kitárt végtagok helyett zárt végtagok, egyenes gerinc és álló testtartás helyett fekvő, görbe gerinc, körbe és négyzetbe zárt emberi test helyett szívet alkotó emberpáros –, de az eltérő pozitúrából kialakított geometriai alakzatoknak, a négyzetnek, a körnek és a szívnek ebből a szempontból van releváns szerepe, mivel ezek határozzák meg a test mozgásának, mozdulatlanságának határait. Az itáliai polihisztor rajzán a négyzet a fejtető, a vízszintes karok és az alapállásban álló lábak keretével azonosítható, a kör a felemelt karok, a terpeszben álló lábak koordinátáit rajzolja körül. Leonardo a végtagok minimális elmozdításával két teljesen eltérő geometriai alakzatot vázolt fel a test köré, jelezve ezzel, hogy az emberi test mértanilag is tökéletes. A 21. századi címlapon lévő testek talán még ennél is többet képesek elmondani az emberi test arányairól, mivel ezen a képen már nemcsak a férfi test szabványait láthatjuk, hanem a nőét is, és így együtt pedig egymáshoz való viszonyításuknak mértékét. Nagyon jól észlelhető, hogy a női test rövidebb, mint a férfi, a férfi vállai szélesebbek, karjai és lábai vastagabbak, erősebbek. Egyik testen sincsenek felesleges kilók, hibátlan a bőrük, természetesen, mindenféle smink, színes, drága ruha nélkül tökéletesek. Fehérneműik színe szinte egybeolvad testük színével, a kulturális lepel funkcióját töltik be, eltakarják a nemi szerveket, nincs ezenkívül más rendeltetésük. A testek, főként a férfi teste feltűnően fehér színű, ez pedig szoborszerűvé teszi őket. Ezáltal tiszták, fehérek, csillogóak, birtokolhatatlanok, esztétizáltak, így pedig nem lehetnek a vágy tárgyai, hiszen több rétegben is takarja őket egy kulturális lepel. Vagyis nemcsak az eltárgyiasított testeket ábrázoló plakátok magas száma miatt nem csábítóak. A testek oldalukon fekszenek, karjuk testük vonalát követi, lábuk kinyújtott, szemük csukva van. A csukott szem a tekintetük lényegtelenségét, jelentésnélküliségét fejezi ki. A képen nem az ábrázolt testek tekintete tematizálódik, hanem a fotósé, aki a két fekvő test fölé emelkedik, és nem mindennapi perspektívából láttat. A fotós nézőpontja a mi nézőpontunkká válik, és nagyon jól láthatóvá teszi, hogy a nő testtartása feszesebb, mint a férfié. A szív egy szimmetrikus alakzat, melynek tengelye tükörként viselkedik, emiatt a szabályos szív forma két oldalának meg kell egyeznie. A női test tehát azért megfeszítettebb, mivel hosszabbnak akar tűnni, lábfeje is ezért spiccel, a férfi ezzel ellentétben rövidebbnek akar látszani, hiszen, ha ugyanolyan pózt venne fel, mint a nő, a szív bal oldala nagyobb lenne, így pedig nem szabályos szívformát kapna az olvasó. A testek profil nézete, a nő bal oldalának, a férfi jobb oldalának láthatósága, a két test fejnél és lábaknál való összekapcsolódása, a férfi és női test folytonosságra utaló elhelyezkedése felidézheti a kínai filozófia két alapelvét, amelyek néha ellentmondóak, de alapvetően függenek egymástól, a jint és a jangot. Ha az ősi jelet nézzük, amelyen a fekete és a fehér áll egymással szemben, láthatjuk, hogy pontosan ugyanakkorák. Egymással ellentétesek, de nem zavarják egymást, mindkettőnek szüksége van a másikra, egyik nélkül a másik sem létezik, egyik sem fontosabb a másiknál. A jinben található egy kis rész jang, és ugyanígy fordítva. Ez a két szín együtt teszi ki a kört, amely forog. Ha az egyik szín nagyobb lenne a másiknál, akkor a körforgás nem indulna be. Tehát ezért nagyon fontos, hogy a szív formának mindkét oldala ugyanolyannak tűnjön. A címlapon lévő testek közé írt Lelki társak kifejezés is erre a testiségen túli, nézőpontbeli kiegészítő ellentétre utalhat. Tehát a címlap fotó egyszerre próbál megfelelni a női és férfi testarányt reprezentáló kényszernek, és a közöttük lévő ezoterikus, kiegészítő szembenállás megmutatásának. A Nők Lapja Ezotéria koncepciója, vagyis az elmélyülést, önismeretet, lelki harmóniát elősegítő cikkei által vallott nézete szempontjából különösen érvényes lehet az ezotériában használatos kínai filozófián alapuló szimbólum.

A Nők Lapja Ezotéria egy évvel korábbi, 2010. június 30-i lapszámának címlapfotója vitatatlanul párhuzamba hozható a fentebb elemzett címlapfotóval. Jelen esetben is először a testek által kialakított alakzatot, vagyis a szívformát vesszük észre először. Azonban ezt az alakzatot most másféle módon alakítja ki a férfi és a női test. A nő a szív bal, a férfi a jobb oldala, a két test összekapcsolódási pontja a fej helyett most a kézfej és a talpak. Az előregörnyedt test most pozitúrát vált és hátra feszül, az előrehajtott fej most hátra hajlik, a szív domború oldalát hátak helyett most a mellkas és a csípő adja. A testeken megegyező színű ruházat van, sötét farmer, mályvaszínű atléta és ing, azonban nincs rajtuk cipő. Amíg az előző címlap fotó testei egymással szemben helyezkedtek el, addig ezen a címlapon hátat fordítanak egymásnak, viszont mivel a szív alak csakis a két test által lesz egész, az egymásnak való hátat fordítás csakis szó szerinti értelmében lesz érvényes. Amíg az előző címlapon egyértelműen két nyugalmi állapotban lévő, fekvő testet láthattunk, itt már kérdésessé válhat a testhelyzetek megvalósításának mibenléte, mivel gyanakodhatunk az illúziókeltésre. Tehát nem tudjuk egyértelműen megmondani, hogy fekvő, vagy ugró testeket látunk, viszont a kép szerkesztője azt szeretné, hogy az utóbbit gondoljuk. A háttér, az égbolt, és a kezek kapcsolódási pontjaként megjelenített nap, a lap tematikájához kötődő ezoterikus tartalmat ad a képnek. A haj, elsősorban a férfié, egyfajta ugrási fázisra utal, mintha egyszerre ugrott volna fel az égbe a két test, és az ugrás csúcspontján alakították volna ki a szív alakzatot. Habár a kezek nem fognak össze, csupán egymást takarják, legfeljebb a tenyerek érintik egymást, mégis – többek között a háttérben lévő nap miatt – ez a két test kapcsolódási pontja. Az asztrológiában nagy szerepe van a bolygók állásának, tehát szintén a lap tematikája adhat számunkra egy olyan értelmezési szempontot, amellyel újabb felfedezésekhez juthatunk. A nap jelentése az asztrológiában többek között a vitalitás, a szellemi frissesség, a belső én kisugárzása, a kreatív önkifejezés. Mindezt pedig egyértelműen kifejezi a fénykép. A női szem mintha nyitva lenne, és felfelé nézne, a férfié nem látható teljesen, viszont hogy ha az is nyitva van, akkor a hátrabillentett fej miatt, annak is felfelé kell néznie. Tehát az előző címlap befelé figyelő, csukott szemű testei helyett, itt egy olyan dinamikus, feltörő életérzést kifejező párt láthatunk, mintha szellemük kitörni akarna a testükből. Mindketten mosolyognak, vidámnak tűnnek, aminek oka szellemi, lelki energiájuk arcukon való megjelenése. A testek csupán közvetítő médiumként viselkednek, mivel érezhető egyfajta emberi, fizikai határokon való átlépés, ami már a spiritualitás felé vezethet.

Fontos kérdés lehet azonban ennél a képnél is, hogy mit is mutat az emberi test arányairól, a női és a férfi test egymáshoz való viszonyításának mértékéről. Amíg az előző fotón nagyon jól látható az ideális női és férfi testméretbeli különbség, amit a feszített női, és összehúzott férfi test még inkább hangsúlyozott, addig ezen a képen nem biztos, hogy elsőre meg tudjuk állapítani, hogy ki a magasabb, erősebb, vastagabb. A szívforma mindenféle testi összehúzódás és feszítettség nélkül szabályos, vagyis mintha ugyanolyan hosszú, vastagságú vonalai lennének az alakzatnak. A férfi hosszú haja a napjainkban egyre inkább feminizálódó férfi divatirányzatokat juttathatja eszünkbe, ami nem csak az öltözködésre, hanem a testre, a testképre is kihatással van. Ugyanis ruházatunk által előállítunk magunkról egy olyan kulturális emberképet, amely a testünkről való beszédet hozza létre. Az ugyanolyan színű férfi és női ruházat a két nem kulturális emberképének egymáshoz való közeledését fejezheti ki. Tehát ez a fotó is a férfi és női test antropometriájáról mutat számunkra egy képet, de amíg az előző címlapkép egy hagyományos relációra épít, addig ez a fénykép felhívja a figyelmünket, hogy ez a statikusnak hitt testmértékbeli viszony is kimozdítható a média konstruálta testkép által.

A két nagyon hasonló címlapfotó tehát kettős feladatot kíván ellátni. Egyrészt folyamatosan figyelembe veszi a Nők Lapja Ezotéria által kialakított profilt és tartalmat: a lélek hatalmát, az ember (túlmisztifikált) spirituális vetületét és a biológiai test gyarlóságának háttérbe szorulását, másrészt reflektál egy hagyományra, s egyúttal egy hagyomány kimozdítására, amely rejtettségéből fakadóan nem mindig közvetlenül hat az olvasóra. Hogy mit is kellene valójában látnunk és megfejtenünk a címlapképeken, persze nem egyértelmű, a kulturális leplek felgöngyölítése ugyanis egy véget nem érő folyamat.

A sorozat első része: Istennő a címlapon