Tél

Hosszú sáros földutak
az éjszakába vezetnek,
Hosszú sáros földutak,
És nem bandukol rajtuk más,
Csak a parasztmegváltás:
A ködbe bugyolált este.

Tavasz

Szél borzolja a fűszálak idegeit.
Tavasz lesz:
Beléjük hajtja a halottak rostjait.

Ősz

Mint megannyi érzés kavarog a földeken
a színesbőrű halál.
Levél-avatár,
Évente ismétlődő reinkarnáció.

Nyár

Hőséget izzad a tikkadt ég.
S amnéziába esik a föld
A kihajtott marhacsordák súlyától.

Szabó Attila fotója