Itt a nyár, az uborka és a körkérdések szezonja. Mivel a focivébének már jócskán vége, mi itt, a Vörös Postakocsinál, új szerkesztőtársunk, Szécsi Noémi javaslatára  előszedtük a naftalinból egy 19. századi önismereti játék kérdéssorát (Confessions/Vallj színt). Annak idején Proust is kitöltötte, mégpedig így.

Sőt, a két jóbarát, Marx és Engels is szántak rá időt — az előbbi három lányának nyomására. Ezúttal azonban nem a munkásmozgalom, hanem a kortárs magyar irodalom hősei felelnek az időnként izgalmas, itt-ott bizalmas, máskor szinte triviális kérdésekre. De személyük a garancia, hogy a leghétköznapibb válasz is érdekes lesz.

A kérdésekre most Maros András válaszol.

Tulajdonság, amelyet nagyra becsül

nőknél: humorérzék

férfiaknál: érzékenység

Az ön fő jellemvonása: türelmetlen

Elképzelése a boldogságról: elfogadás

Elképzelése a nyomorúságról: éhező gyerekek

Ha nem az lenne, aki, ki szeretne lenni? Óvó bácsi

Hol élne legszívesebben? Tengerparton

Mitől irtózik? Meleg tej tetején a föl (lásd még: tejbőr)

Megbocsátható bűn: titok kikotyogása

Megbocsáthatatlan bűn: gyermekbántalmazás

Kedvenc hőse/hősnője

a való életben: sokan vannak, a hétköznapok terheit méltósággal viselő emberek, egyikük sem híres

a fikció világában: Don Quijote és sokan mások

Kedvenc elfoglaltsága: hétvégi semmittevés a családommal

Kedvenc étele és itala: töltött paprika, tej

Kedvenc virága: orgona

Kedvenc írója: Csehov, Dickens és sokan mások

Kedvenc költője: József Attila

Kedvenc zeneszerzője és festője: sok van ebből is, abból is, na jó, ha muszáj egyet-egyet, akkor most éppen Beethoven és Hecker Péter

Kedvenc színe: zöld.

Kedvenc szem- és hajszíne: fekete haj, zöld szem.

Kedvenc neve:

férfi: Pille Andrej

női: Kamessze Lilla

Milyen lelkiállapotban van most: Köszi, jól vagyok

Életelve: alakulóban (2040-re várható)

Mottója: „Az az élet értelme, hogy le kell élni.” (Bólya Péter)