ösztön

sötétenként a pók szálhibás hálóját szövi.
a lábak hangolatlan zongora billentyűi.
irodai alkalmazottak ahogy futkároznak.
görcsösen ismételt skála. kitöltik egymás
magányát a hangok. nem magyaráznak semmit.
naponta buszra szállsz hogy felkeresd
a megadott címet. az épületek nem sorban
állnak. egymástól csak azért is távol.
leskelődő és fintorgó pózokba kövülve
mint véletlenszerűen elkapott legyek.
ellenőriznéd a házszámokat mielőtt ismét
a megállóba mész. ha ki lennének írva.
sietnél hogy megtudd kikeltek-e már
a madarak erkélyeden. záptojás fészke
a vödör amit ottfelejtettem. éneket
írok a zongorahangolóról akit talán
hiába hívtam. nyolc hangot ismételgetek
a várakozás perceit számolva.
mintha újra tanulnék járni.

 

orvosi mű

csupasz klinika-ágyon tárgy vagy kite-
rülve. altatóorvos-pizsama dagad.
felrémlik csacsogó fodrászfiúcska.
burkolólapon lekaszált rét a hajad.

akaratod cseppenként oldódik fel.
öntudatlanul a lepedőt markolod.
kartonra ragasztott fonál-anesztes
nézi az álmodót milyen gyorsan szuszog.

kivágott herceg vágtat és fölötte
szélein szaggatott vonalú viadukt.
verítéked hibátlan kórházi mű.
legyen a kép címe elfekvő női akt.

tenyered kisimul lassan. lepedő
álom foszlik nem tartja pelenka-öltés.
csendélet vagy. és bámész medikusok
ösvényén üget feléd a fals nyerítés.

 

gyalogcsapda

futószalag szalad alattad. kaptatsz
felfelé házsorok prése között.
macskakőről macskakőre mint kavics
pattog a zihálás. zárt zsalugáterek
árnya kapdos leszakadt inggomb
lobogó fonalába. belesel
a rések vakablakán. receptoraid
rovaralagút tűhegynyi kilincsei
szúrogatják. árvaházüveg
korlátai. átláthatatlan homok.
nem vezet át gyalogösvény
motorrajzástól zúgó hidakra.
cél és ok közt feszülő rendre.
semmit semmivel köt a paddeszka.
és még az is elérhetetlen.
gép mit a megtett út tart életben
s még vizet inni is fáradt megállni
talpad térképtervet vázol. mint rejtvényen
töprengsz a kezdőbetűkön. s hogy van-e
válasz a szfinx kérdésére.
hová juthat ki a zérusról jön.