A Debreceni Egyetemi Színház (DESZ) szervezésében 2014. október 16-18. között immár második alkalommal amatőr színházi találkozó került megrendezésre a debreceni MODEM Kortárs Képzőművészeti Központban. A Debreceni Egyetemi Színjátszó Találkozó II. (DESZTII) programjában nem csak magyar, hanem angol nyelvű színházi előadások is teret kaptak: a helyi társulatokon kívül többek között Budapestről, Győrből és Szegedről érkeztek csapatok.

Ahogy a programfüzet ígérte, a fesztivál csütörtökön pontban 17 órakor kezdődött el: előbb Dr. Bartha Elek oktatási rektorhelyettes, majd Rácz István, a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének igazgatója köszöntötte a megjelent vendégeket. A megnyitó várakozással és örömmel teli izgalmát az emelkedett, ugyanakkor humoros beszédek a végletekig fokozták. Ennek ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy a nyitóprogram, a Víg Karma társulatának Nyilas Misi Eksztázisa tényleges önkívületi állapotot idézett elő a nézőknél – ezen a ponton elindult a háromnapos előadásözön. A tapsrend befejeztével a nézők (hol máshol) a büfében próbálták kiheverni az őket ért (félreértés ne essék, pozitív) sokkhatást. Ám aligha volt idejük visszatérni extázisból: egy rövid szünet után Lakó Zsigmond (a Debreceni Egyetemi Színház vezetője) már jelezte is, hogy Formanek Csaba, a Radikális Szabadidő Színház színésze mindenkit szeretettel vár a második emeleti kiállítótérben a FACTURA LAMIACEAE – avagy az árvacsalánfélék családjához való teremtő vonzás törvényeiről című monodrámával, melyet nem csupán játszott, de egyben írója és rendezője is volt. Persze, itt még közel sem volt vége a DESZTII nyitónapjának: ha valaki az első két fogás után nem érezte volna elég masszívnak a felhozatalt, desszertként még beülhetett a Glass Menagerie-re, a Nonsuch Company angol nyelvű produkciójára.

A második nap az előző felvonás elmaradt szakmai beszélgetésével indult. Az ingyenesen megtekinthető előadásokat a múzeum kávézójában szakemberek vezetése mellett vitathatták meg az érdeklődők: Lőkös Ildikó dramaturg, Bakota Árpád színművész, valamint Dr. Szaffkó Péter egyetemi docens gondolatai Dr. Lukovszki Judit egyetemi docens moderálásával további eszmecserékre ösztönözték mind az alkotókat és mind a nézőket. A nyitónap kollektív feldolgozása után jött megint a „gépszíj”: ezúttal a multimédiateremben indítottunk, méghozzá Steven Fischer Love Your Character to Life című prezentációjával. Az Emmy-díjra jelölt író-rendező előadását felolvasó színház követte. Áfra János első drámáját, A semmi nem késik című spirituális darabot a Színláz Társulat állította színpadra – a publikum korábban még nem találkozhatott ezzel a művel, vagyis ősbemutatóról beszélhetünk. A folytatás Pál Hunoré volt: a nemrég a debreceni Csokonai Nemzeti Színházba szerződött színész a Klamm háborúja tanterem-drámát adta elő. Ezen produkciókkal párhuzamosan a szegedi Homo Ludens Project intimszínháza, a CAR-MEN háromszor is lement: négy történet, négy autó, mindegyikben két színész és egy néző. A városban körözve lehettünk tanúi egy ember haldoklásának, egy koncertnek, egy egyetemi előadásnak és Petőfi Sándor Übü papa általi elrablásának.

Természetesen a fesztivál utolsó napja sem volt kevésbé érdekes: a CAR-MEN szombaton is értelmezhetetlen perceket szerzett a debreceni parkolóőröknek, míg a kocsikba be nem fért DESZTII-zők a Confuse-a-Cat Ltd. The Zoo Story-ján ültek. A fesztivál utolsó színházi produkciója a Rév Színházi és Nevelési Társulat Zakkant című előadása volt. A győri társulat átirata, melynek alapja Shakespeare Hamletje és a Tom Stoppard által írt Rosencrantz és Guildenstern halott, méltó zárása volt az amúgy is roppant színvonalas műsorválogatásnak.

A fesztivál repertoárját zenés programok, koncertek is kiegészítették: a megnyitón Jantyik Hanna fuvolázott, az Amargant Színházi Műhely Budapestről a Völgyvándor című verskoncertet hozta el a publikumnak, a fesztiválzárás pedig egy Fűszer-Csemege volt a  DUB-Székház jóvoltából. A fennmaradó időben színházi workshopon vehettek részt az egymás munkamódszerére kíváncsi fesztiválozók: ez volt a TÖR, azaz a Tréning Összes Rövidítve, ahol péntek és szombat délután Ilyés Lénárd és Formanek Csaba vezetésével a színházi tréningek legkülönfélébb formáiba kóstolhattunk bele. A komoly elmélyülés és a játékos őrület között keresgéltük belső és külső határainkat: mozgás, beszéd, ének, jelenlét, karakteralkotás, kontaktus, improvizáció, és minden, ami még ezen túl elképzelhető, vagy éppen elképzelhetetlen.

A háromnapos telt ház önmagáért beszél, a DESZTII idén is hozta a formáját: a színházi paletta szinte összes színét összegyűjtötte egy festővászonra. Mind repertoár tekintetében, mind szakmaiságában, mind szervezettségében kimagasló a hazai közegben: nem csupán megállja a helyét a itthon ismert színházi találkozók között, hanem fel is veszi a versenyt azokkal. Úgy látszik, új debreceni hagyomány van kialakulóban, amely remélhetőleg ténylegesen tradícióvá fogja kinőni magát az évek során. A következő fesztivál azonban leghamarabb egy év múlva esedékes, addig kénytelenek leszünk beérni a www.deszinhaz.hu programnaptárával. Viszont aggodalomra nincs ok: az évad még sok meglepetést tartogat!

Fotók a DESZTII facebook-oldalán