A Napkirály
történelmi paródia

SZEREPLŐK
XIV. LAJOS, a Napkirály
MADAME DE MAINTENON, a Napkirály második felesége
COLBERT, a Napkirály minisztere
ZAGA CHRIST, néger fiatalember

Időpont: 1684
Helyszín: a versailles-i palota 

 lajos2

 A Napkirály és a minisztere, Colbert beszélgetnek

 XIV. LAJOS Jöjjön, Monsieur Colbert, ma szerda van. Az etikett szerint szerdánként itt, a hálószobában kell intéznünk az államügyeket.

COLBERT Igenis, felség.

XIV. LAJOS (elégedetten körülnéz) Hát igen. A királyi hálószoba az egész kastély központja. Sőt: egész Franciaország központja. Mi pedig (magára mutat) egyenesen a világmindenség közepe vagyunk.

COLBERT (ironikusan) Ez fölöttébb logikus okfejtés, felség.

XIV. LAJOS Királynak lenni nagy, nemes, gyönyörű mesterség! Különösen francia királynak lenni az. Még járni sem tudtunk, de már mi (magára mutat) diktáltuk a divatot. (Ábrándozva) Kicsi gyermek voltunk, amikor egy udvari ünnepségen véletlenül a nadrágunkba feledkeztünk.

COLBERT (az orrához ér) Jól emlékszik rá az orrom, felség.

XIV. LAJOS Másnap újfajta ruha jött divatba: olyan, amelyiknek az ülepére sötétbarna foltot festettek.

COLBERT Igen, akkor az volt a divat. Talán egy hétig. Erről jut eszembe: ízlett felségednek a reggeli?

XIV. LAJOS Ízleni ízlett, bár cseppet sem voltunk éhesek. De ha az etikett pontosan előírja a reggeli időpontját, nincs mit tenni. (Sóhajt) Első a kötelesség.

COLBERT Az etikettet ön írta, felség. Változtathat rajta.

XIV. LAJOS (felháborodva) Micsoda?! Változtatni az etiketten?! Mit képzel, Monsieur Colbert? Attól, hogy ön a legfőbb miniszterünk, nem adhat ilyen tanácsot!

COLBERT Bocsánat, felség.

XIV. LAJOS Azért. Ah, királynak lenni nagy, nemes, gyönyörű mesterség!

COLBERT Valóban, felség.

XIV. LAJOS Reméljük, az alattvalók minden gondolata személyünk körül forog. Hogy állnak a mai fogadások?

COLBERT Monsieur Fogadeaux-tól a következő információkat kaptam (papírt vesz elő a zsebéből, olvas): „Őfelsége mai nadrágjának színe: 1. kék; 2. zöld; X. egyéb. Őfelsége mai szépségtapaszainak száma: 1. egy; 2. kettő; x. több. Őfelsége mai szépségtapaszainak helye: 1. az ajak fölött; 2. az orr és bármelyik fül között; x. egyéb helyen”.

XIV. LAJOS (töprengve) Vajon lesz valakinek telitalálata? Megint megpróbálták megvesztegetni, hogy megkapják a tuti tippeket?

COLBERT Igen, felség. De nem engedtem a csábításnak.

XIV. LAJOS (elégedetten) Helyes. Ön rendkívül hűséges és kötelességtudó alattvaló. Nagykövetként is nagyszerűen megállta a helyét az angol királyi udvarban. Pedig ott nem könnyű…

COLBERT Egyetlen dolgot tartottam szem előtt: a nagykövet az a becsületes ember, akit a hazája érdekében külföldre küldenek hazudni.

XIV. LAJOS (megvetően) Az angol király! Ez a Károly! Azt beszélik, pöffeszkedő alak, ráadásul hájas is. Egy király mindig legyen vonzó. Akárcsak mi.

COLBERT Természetesen.

XIV. LAJOS Károly apját ráadásul kivégezték a forradalomban. Forradalom és egy király kivégzése! Ilyen is csak Angliában fordulhat elő.

COLBERT Elképzelhetetlen, hogy nálunk, Franciaországban ilyesmi valaha is megtörténjen.

XIV. LAJOS (kíváncsian) És a gyászjelentések? Kik haltak meg az udvarban?

COLBERT Tegnap csupán Hordeaux márki hunyt el, felség. Halálra ette magát.

XIV. LAJOS Aki a múlt héten tért haza Angliából?

COLBERT Igen. Azóta nem tett mást, csak evett.

XIV. LAJOS Nem csoda: öt évig volt kint nagykövet.

COLBERT Sokáig bírta. Az előző nagykövet egy hónap után hazatért.

XIV. LAJOS Hogyan?!

COLBERT Soványan. Nagyon soványan.

XIV. LAJOS Királynak lenni nagy, nemes, gyönyörű mesterség! (Megdörzsöli a tenyerét) Nos, Monsieur Colbert, jöhetnek végre az államügyek!

COLBERT Ahogy a közmondás tartja: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.

XIV. LAJOS (bosszúsan) A hideg ráz ezektől a bölcs mondásoktól.

COLBERT Bocsánat, felség. De annyira illett ehhez a beszédhelyzethez.

XIV. LAJOS Felcsapott amatőr nyelvésznek? Nos, mivel kezdjük?

COLBERT (egy papírt ad át) Zaga Christ ügye, felség.

XIV. LAJOS (értetlenül) Kié?

COLBERT A fekete bőrű fiatalemberé, aki azt állítja magáról, hogy Afrikából szökött herceg.

XIV. LAJOS Ja, igen. Mi van vele?

COLBERT Mint bizonyára fenséged is értesült róla, Zaga Christ szerfelett divatossá vált a párizsi előkelő hölgyek körében.

XIV. LAJOS Pontosabban a hölgyek ágyában.

COLBERT Már el is nevezték „fekete Don Juan”-nak.

XIV. LAJOS Valamit nagyon tudhat…

COLBERT A hölgyek rajonganak érte. Pénzzel, ékszerekkel halmozzák el a … szívességéért.

XIV. LAJOS Ha ilyen ügyes befektető ez a „fekete Don Juan”, akkor nevezzük ki adószedőnek!

COLBERT Csakhogy van vele egy apró probléma.

XIV. LAJOS (kajánul vigyorogva) Belefáradt a sok munkába?

COLBERT Tudtommal még nem. Viszont az egyik férj tudomására jutott, hogy a feleségének viszonya van vele.

XIV. LAJOS A férj rájött? Ez ritka!

COLBERT Nem a férj jött rá.

XIV. LAJOS Akkor ki?

COLBERT Az asszony szeretője.

XIV. LAJOS (felszisszen) Ez súlyos.

COLBERT A féltékeny szerető a férj tudomására adta, hogy a felesége újabban kivel végez … tornagyakorlatokat.

XIV. LAJOS (bosszankodva) Na és? Ez családi ügy. Intézzék el egy párbajjal, aztán az egyik meghal. Miért kell nekünk ezzel foglalkoznunk? Kicsoda egyáltalán a férj?

COLBERT De Sarve márki.

XIV. LAJOS (a két kezével szarvakat mutat) De Sarve márki? Akinek a felesége már a fél királyi udvarral … ?

COLBERT Igen, felség. Arról a hölgyről van szó.

XIV. LAJOS (értetlenkedve) De Sarve márkit miért éppen Zaga Christ zavarja?

COLBERT Nem tudom. A márki őrjöng. Szerinte Zaga Christ külföldi kém, aki felséged életére tör.

XIV. LAJOS (ijedten) És valóban az?

COLBERT Nem.

XIV. LAJOS Miért olyan biztos ebben?

COLBERT Utánanéztem: a kémeink kémjelentései szerint nem kém.

XIV. LAJOS Megbízhatóak a kémeink?

COLBERT Tökéletesen. Amióta a Madame ellenőrzi őket, sokkal szorgalmasabban dolgoznak, mint azelőtt.

XIV. LAJOS Remek ötlet volt a Madame-ot kinevezni a titkosszolgálat élére. Kinek is jutott ez eszébe?

COLBERT A Madame-nak.

XIV. LAJOS (csalódottan) Azt hittük, nekünk.

COLBERT Egyébként De Sarve márki nem éppen szavahihető ember. Időnként ugyanis nevetséges rögeszméi támadnak. Nemrég például azt híresztelte, hogy az anyósa boszorkány.

XIV. LAJOS Talán látta seprűnyélen lovagolni?

COLBERT Nem hinném. De felséged látta már a márki anyósát?

XIV. LAJOS Még nem. De ha látnám, nekem is rögeszméim támadnának?

COLBERT Bizony.

XIV. LAJOS Ezek szerint nem kell komolyan vennünk a márkit.

COLBERT Nem kellene, ha csak ennyiről volna szó. Ám a márki azzal fenyegetőzik, hogy egész Európában szétkürtöli, milyen mozgalmasan telnek Zaga Christ napjai. Ezzel pedig az a gond, hogy igen magas rangú hölgyek is a fekete Don Juan kuncsaftjai közé tartoznak. Udvarunkat nevetségessé tenné egy ilyen fejlemény.

XIV. LAJOS (megvakarja a fejét) Ez valóban nagy baj… Ön mit javasol?

COLBERT Meg kell vesztegetni De Sarve márkit, felség.

XIV. LAJOS Mennyi pénzt adjunk neki?

COLBERT Nem pénzre gondoltam. Az van neki elég. Inkább engedje meg neki felséged, hogy részt vegyen a királyi ébredés és lefekvés szertartásán.

XIV. LAJOS Ragyogó ötlet! A felesége pedig azalatt is találkozhat azzal a fekete Don Juannal.

COLBERT (mosolyogva) Úgy van, felség. Egyébként az a hír járja, hogy titokban már fogadásokat is lehet kötni Zaga Christre.

XIV. LAJOS (felháborodva) Micsoda?! Rajtunk (magára mutat) kívül nem lehet más is népszerű. Mi vagyunk a világ közepe! A Napkirály!

COLBERT Ez természetes, felség. Zaga Christ csak múló divat.

XIV. LAJOS (kíváncsian) Miben lehet fogadni rá?

COLBERT (papírt húz elő a zsebéből, olvas) „Ma hány hölggyel lesz találkozója Zaga Christnek? 1. kettővel; 2. hárommal; x. többel. Ma milyen ajándékokat kap a hölgyektől? 1. karkötőt; 2. nyakláncot; x. egyéb ékszert. Ma…”

XIV. LAJOS (közbevág) Elég! Elég legyen Zaga Christből. Ne is emlegessük. (Az íróasztalára néz, és az egyik papírkupacra mutat) Mi ez a rengeteg papír?

COLBERT Kérvények. A nemesek aranysujtással díszített kabát viseléséért esedeznek felségedhez.

XIV. LAJOS (felháborodva) Még mit nem! Ilyen kabátot csakis mi (magára mutat) viselhetünk! Hová vezetne, ha rajtunk (magára mutat) kívül más is ilyen öltözékben járhatna! Azonnal hozunk egy törvényt, amely megtiltja, hogy a törvény által előírt törvény szerint bárki törvényesen kérvényezhessen ilyesmit. Menjünk tovább! Mi van még?

COLBERT (felemeli az egyik papírlapot, hangosan olvassa) A tudományos akadémia pályázatot szeretne kiírni a következő címmel: „A király erényei közül melyik érdemli meg az első helyet?” (Felpillant) Ezért esedeznek felséged engedélyéért.

XIV. LAJOS (lelkesen) Á, nagyszerű téma!

COLBERT Az. Ahogy a népi bölcsesség tartja: bolond lyukból bolond szél fúj.

XIV. LAJOS (bosszúsan) Na persze, meg hogy hogy kerül a csizma az asztalra? Megőrjítenek ezek a bölcs mondások. (Elgondolkodva) Melyik is a mi legfontosabb erényünk?

COLBERT Felséged számtalan erénnyel büszkélkedhet.

XIV. LAJOS (önelégülten) No, igen. Például?

COLBERT (erősen gondolkodik, majd kivágja magát) Rengeteg kiváló tulajdonsággal rendelkezik felséged, olyan sokkal, hogy hirtelen nem is tudom felsorolni mindet.

XIV. LAJOS Nem baj. Majd segítünk. Például nagyszerű vadászok vagyunk.

COLBERT Valóban, felség. Már könyv is készült felséged vadászsikereiről. A szerző szerint felséged eddig összesen 104 szarvast, 27 őzet, 57 nyulat, 50 vaddisznót és 4 farkast ejtett el.

XIV. LAJOS Ezek szerint majdnem 51 vaddisznót lőttünk! Sőt várjunk csak… Úgy emlékszem, meg is próbálkoztunk az 51. vaddisznó leterítésével.

COLBERT Engedelmével, felség: az 51. vaddisznó valójában Croissant márki volt, amint erősen ittas állapotban leesett a lováról, és négykézláb próbált feltápászkodni. (Kis szünet) Nem sikerült neki.

XIV. LAJOS (bizonytalanul) Szerencséje, hogy nem találtuk el. Vagy mégis?

COLBERT Már kiheverte. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy felséged kiválóan céloz.

XIV. LAJOS (elégedetten) Pontosan. Ezenkívül kiváló hadvezérek vagyunk. A freskók a palota tükörtermében megörökítették győztes csatáink emlékét.

COLBERT Valóban, felség, a győztes csatákét. A vesztes csatákat nem merte megfesteni senki.

XIV. LAJOS (legyint) Persze, persze. Bár… (Büszkén) Az egyik csatában részt vettünk; lelőttünk egy ellenséges tábornokot.

COLBERT Bocsánat, felség, az egy madárijesztő volt.

XIV. LAJOS Jól van, na! Azok az átkozott német hajviseletek meg sisakok… Egészen megtévesztik az embert.

COLBERT Felség, mi legyen a tudományos akadémia pályázatával?

XIV. LAJOS Mi is a pályázat címe?

COLBERT „A király erényei közül melyik érdemli meg az első helyet?”

XIV. LAJOS Hát igen. Királynak lenni nagy, nemes, gyönyörű mesterség! Engedélyezzük a pályázat kiírását. Menjünk tovább!

COLBERT (egy hatalmas iratcsomóra mutat) Újabb előkelőségek operáltatták meg magukat fisztulával.

XIV. LAJOS (értetlenkedve) És?!

COLBERT Részletesen tájékoztatják felségedet a műtét pontos lefolyásáról, a gyógyulás fázisairól. Különösen azt hangsúlyozzák, hogy esetük mennyire hasonlatos felséged betegségéhez. Többnyire abban, hogy nekik is a hátsó fertályukon keletkezett a fisztula.

XIV. LAJOS Már megint ez a fisztula! Fisztula! Micsoda fennhéjázó elnevezés egy gennyes csomóra!

COLBERT Pontosabban a test felszínére nyíló, váladékot ürítő csatorná… (A király csúnyán néz rá, ezért abbahagyja)

XIV. LAJOS Ronda egy betegség.

COLBERT Valóban ronda. Egyébként létezik egy másik, kevésbé előkelő elnevezése is: sipoly.

XIV. LAJOS (ingerülten) Mi maga, valami két lábon járó értelmező szótár? Pedig azt még nem is írta meg a tudományos akadémia. Szeretném végre elfelejteni ezt a fisztulát, de ezek a tökfilkó, előkelősködő alattvalók folyton csak erre emlékeztetnek. Utánoznak. Na de mindegy. (Nem sok lelkesedéssel, kissé grimaszolva) Királynak lenni nagy, nemes, gyönyörű mesterség!

COLBERT (gúnyosan mosolyogva) Pontosan, felség.

XIV. LAJOS Annyira kínos volt! Ráadásul az a gennyes vacak a hátsó felünkön keletkezett. Hetekig nem látogathattuk meg éjszaka a hitvesünket.

COLBERT Még azok is meg akarják operáltatni magukat, akiknek nincs fisztulájuk. Most ez a legújabb divat. Ha valaki egy kicsit is ad magára, akkor igyekszik megoperáltatni magát.

XIV. LAJOS És az orvosok? Vállalják a nagy semmi megoperálását?

COLBERT Nem, felség. Visszautasítják, bármennyi pénzt is kínál valaki érte.

XIV. LAJOS Akkor mit tesznek azok, akik mindenáron kés alá akarnak feküdni?

COLBERT Semmit. Nem tehetnek semmit. Csak egyik-másik közölte az orvosokkal, hogy miért kerítenek akkora feneket a dolognak, amikor nem nekik fáj a műtét.

XIV. LAJOS (ingerülten) Hagyjuk már azt a fisztulát! Nézzük a következő ügyet!

COLBERT (papírokat tesz a király elé) A törvénytelen gyermekek ügye.

XIV. LAJOS (értetlenkedve) Milyen törvénytelen gyermekeké?

COLBERT Az ön törvénytelen gyermekeié, felség.

XIV. LAJOS Persze, persze. Hány törvénytelen gyermekünk is van?

COLBERT (döbbenten) Nekünk, felség?

XIV. LAJOS (türelmetlenül) Tudja, hogyan értjük!

COLBERT Igen, tudjuk. Ö… tudom. Eddig tizenkettő, felség. Legalábbis ennyiről van tudomásunk.

XIV. LAJOS Éppen egy tucat! Mi van velük?

COLBERT Megint pénzt kérnek.

XIV. LAJOS Jó, jó, de miből adjunk nekik?

COLBERT Vessünk ki újabb adót. Ez a legegyszerűbb megoldás.

XIV. LAJOS Kitűnő ötlet! De milyen jogcímen szedjünk újabb adót?

COLBERT Teljesen mindegy. Az emberek így is, úgy is felháborodnak. Aztán beletörődnek.

XIV. LAJOS Hogy stílusosak legyünk, legyen gyermekadó. Minél több gyermeke születik valakinek, annál több adót kell fizetnie. Na, mi az, Monsieur Colbert? Talán nem tetszik az ötletünk?

COLBERT Pompás gondolat, felség. Mégis azt javaslom, ne játszadozzunk a gyermekadóval.

XIV. LAJOS (döbbenten) Ugyan miért? Önnek nem kell aggódnia, hiszen egyetlen gyermeke sincs.

COLBERT Igaz. Ám ha felséged összes törvényes és törvénytelen gyermekeit figyelembe vesszük, akkor önnek kellene a legtöbb gyermekadót fizetnie.

XIV. LAJOS (vállat von) Nekünk mindegy. Mi úgysem fizetünk adót. Különben sem mi szültük meg azokat a gyerekeket, hanem a nők!

COLBERT Igaza van, felség, de egy gyerekhez két ember kell: egy férfi és egy nő. Az orvostudomány legújabb felfedezései szerint ugyanis amikor…

XIV. LAJOS (ingerülten) Már megint kezdi, Monsieur Colbert? Maga pályát tévesztett. Beajánljam a tudományos akadémia tagjai közé? Akkor lesz ideje azon töprengeni, milyen kiváló erényekkel rendelkezik felséges uralkodója.

COLBERT Köszönöm, az a feladat meghaladná szerény képességeimet. A nyelvem nem bír el még több szálkát. Szóval azt javaslom, felség, ne legyen gyermekadó. Az emberek nem szeretik, ha az adóhivatal a nadrágjukban kotorászik.

XIV. LAJOS De hát az adóhivatalnak az a dolga, hogy az emberek nadrágjában kotorásszon!

COLBERT Valóban, felség. Csak nem középen.

XIV. LAJOS Akkor mi legyen az új adó neve?

COLBERT Legyen titokadó. Azért, mert senki sem tudja, miért kell fizetnie.

XIV. LAJOS Zseniális ötlet! Még csak meg sem kell magyaráznunk, miért szedjük. Mi van még mára?

COLBERT (átnyújt egy újabb iratcsomót) Grange vikomt ügye, felség.

XIV. LAJOS Miért kellett Grange vikomtot elítélni?

COLBERT Főbenjáró bűnt követett el, felség. Kétágú gyertyatartót mert használni, felséged tiltása ellenére.

XIV. LAJOS Igen, igen, a törvény csupán egyágút engedélyez. Csakis mi (magára mutat) használhatunk kétágút. Hogyan döntött a bíróság?

COLBERT Természetesen halálra ítélték, felség. A gyertyatartót pedig elkobozták.

Belép Madame de Maintenon

XIV. LAJOS (bosszúsan) Drága kedvesünk, számtalanszor kértünk már, hogy ne zavarj bennünket, amikor dolgozunk.

MAINTENON (legyint) Te meg a munka… Sürgősen küldess a hálószobámba még egy kétágú gyertyatartót. Az az öt, amit használok, kevés.

XIV. LAJOS De drága kedvesünk, jól tudod, hogy kétágú gyertyatartót csakis mi… (Madame de Maintenon olyan csúnyán néz rá, hogy nem meri folytatni. Nyel egyet) Rendben, küldünk.

MAINTENON Ezenkívül még egy roppant fontos dolog miatt jöttem. Csak négyszemközt tudjuk megbeszélni.

XIV. LAJOS Négyszemközti beszélgetésre most nem érünk rá. Sok a dolgunk. Egyébként hová készülsz?

MAINTENON Templomba megyek. Ó, megfeledkeztem a templomi éjjeliedényemről!

XIV. LAJOS Csak nem Camembert tiszteletes tartja a misét, hogy még a templomban is szükséged van az éjjeliedényedre?

MAINTENON Igen, ő tartja. (Sóhajt) Igaz, Camembert tiszteletes kissé hosszasan szokott beszélni. De mi, szegény, szenvedő asszonyok áhítattal hallgatjuk. Lélekben megkönnyebbülünk tőle.

XIV. LAJOS (ironikusan) És testben is. Még jó, hogy a szoknya alá fér az éjjeliedény…

MAINTENON (felháborodva) De Lajos! Micsoda modor ez!

XIV. LAJOS (megvonja a vállát) Nem vagyunk a finomkodó hölgyek szalonjában.

MAINTENON (epésen, egyre gúnyosabban) Valóban nem. Időnként olyan stílusban beszélsz, hogy hiába vagy király, onnan még téged is kiebrudalnának, hiába alkottad meg az előkelő etikettedet.

XIV. LAJOS (ujjával megfenyegetve) Ne mondj rosszat az etikettünkről! Életünk fő műve!

MAINTENON (unottan) Tudom, tudom, királynak lenni nagy, nemes, gyönyörű mesterség.

XIV. LAJOS (elégedetten) Pontosan. Ez a csodálatos remekmű, a versailles-i kastély is a mi (magára mutat) dicsőségünket hirdeti.

MAINTENON De nagyra vagy a kastélyoddal…

XIV. LAJOS (büszkén magára mutat) Mi vagyunk a világ közepe… a Napkirály. Uralkodók látogatnak ide, elragadtatással beszélnek rólunk meg a kastélyunkról; fényűző uralkodónak tekintenek, saját hazájukban minket utánoznak, olyan kastélyt akarnak építeni, mint ez a tündöklő versailles-i palota…

MAINTENON (epésen) Azt bezzeg egyik sem említi, hogy ebben a tündöklő versailles-i palotában tízezren élünk, de csak két toalett van!

XIV. LAJOS (legyint) Nem érünk rá ilyen jelentéktelen dolgokkal törődni. Fontos államügyek szólítanak. (Büszkén) Tudod, királynak lenni…

MAINTENON (közbevág) Tudom.

XIV. LAJOS Most például az angol nagykövetet várjuk.

MAINTENON Hazudsz, Lajos.

XIV. LAJOS (tettetett felháborodással) Micsoda? Hazugnak mersz minket nevezni? Miért ne lehetne találkozónk az angol nagykövettel?

MAINTENON Mert nincs itt a főkomornyik egy törülközővel.

XIV. LAJOS Micsoda?!

MAINTENON Amikor az angol nagykövettel találkozol, mindig törülközőre van szükséged. Mr. Shakespeare ugyanis azt hiszi, csak akkor tökéletes a francia kiejtése, ha beszéd közben nagyra nyitott szájjal artikulál, és közben köpköd.

XIV. LAJOS (fontoskodva) De a kiejtése sokat javult, ugye, Monsieur Colbert? Az „r” hangot már sikerül raccsolva kiejtenie, a „ h”-t pedig…

MAINTENON (ingerülten) Nem érdekel az angol nagykövet kiejtése, Lajos.

XIV. LAJOS Pedig érdekes, ahogyan a …

MAINTENON (türelmetlenül közbevág) Lajos, ne húzd az időt! Négyszemközt akarok veled beszélni. Kérem, távozzék, Monsieur Colbert!

COLBERT Igenis, Madame.

XIV. LAJOS Maradjon, Monsieur Colbert!

COLBERT Bocsánat, felség, de a Madame azt parancsolta…

XIV. LAJOS (felháborodottan) Hát ki uralkodik ebben az országban?

MAINTENON (ironikusan) Természetesen te, Lajos.

XIV. LAJOS (elégedetten) Azért. Monsieur Colbert, távozhat.

COLBERT Igenis, felség. (Távozik)

MAINTENON Végre négyszemközt vagyunk. Találtam egy levelet, Lajos.

XIV. LAJOS És?

MAINTENON Te írtad, Lajos.

XIV. LAJOS (kínosan feszengve) Igazán?

MAINTENON Igazán.

XIV. LAJOS Nem emlékszünk.

MAINTENON (ingerülten) Legalább most, amikor kettesben vagyunk, megkímélhetnél a királyi többesedtől.

XIV. LAJOS Ahogy óhajtod, édes.

MAINTENON Óhajtom. Felolvasom a levelet.

XIV. LAJOS Nem én írtam.

MAINTENON Ne dühíts, Lajos! Még fel sem olvastam.

XIV. LAJOS Innen látom. Nem én írtam.

MAINTENON (olvasni kezd) „Drága kisasszony…”

XIV. LAJOS Nem érek rá magánlevelekkel foglalkozni.

MAINTENON „Drága kisasszony! Az Ön sugárzó szépsége felkeltette érdeklődésünket. Azt kívánjuk, hogy legyen ma este 10 órakor a hálószobánkban. A Napkirály”

XIV. LAJOS Ühüm.

MAINTENON Nos?

XIV. LAJOS (eltökélten) Nem én írtam.

MAINTENON (döbbenten) De Lajos… A te írásod.

XIV. LAJOS Bárki könnyen utánozhatja.

MAINTENON Csak az orvosok írnak olyan csúnyán, mint te…

XIV. LAJOS (makacsul) Akkor egy orvos írta.

MAINTENON (türelmetlenül) Lajos, ne mérgesíts! Egy „t”-vel írtad, hogy „felkeltette”, két „k”-val, hogy „órakor”, a „Napkirály”-t külön, a „szépsége” szót pedig ékezetek nélkül…

XIV. LAJOS (mentegetőzve) Másnak is lehetnek helyesírási hibái.

MAINTENON De nem annyi, mint neked. (Legyint) Mindegy. Szóval, kinek írtad a levelet?

XIV. LAJOS Nem én írtam.

MAINTENON Tehát tagadod.

XIV. LAJOS (türelmetlenül) Hányszor mondjam, hogy nem én írtam!

MAINTENON Talán valamelyik udvarhölgyet invitálod éjszakára az ágyadba?

XIV. LAJOS Nem. (Gügyögve) Csakis te létezel számomra. (Csókot dob Maintenonnak)

MAINTENON (eltökélten) Ha te szemet vetettél egy másik nőre, akkor én is szerzek magamnak egy másik férfit.

XIV. LAJOS (döbbenten) Tessék?

MAINTENON Jól hallottad. Érdekel ez a titokzatos Zaga Christ. A fekete Don Juan… (Tettetett epekedéssel) Az a gyönyörű barna bőre, a hófehér fogai, az arányos teste…

XIV. LAJOS (közbevág) Elég! Ne merészeld!

MAINTENON Mindjárt üzenek is érte. (Fenyegető hangon) Majd meglátod! (Kisiet)

Madame de Maintenon hívására megjelenik Zaga Christ

ZAGA CHRIST (utánozni próbálja a raccsolást) Hódolatom, gyönyörű asszonyom… Ön üzent engem.

MAINTENON (zavarban) Valóban. Kérem, foglaljon helyet. (Leül egy székre)

ZAGA CHRIST Köszönöm, Madame. (Hízelegve) Szívesen herélném ki magam… vagyis cserélném ki magam az eszmecsere kényelmi kellékére…

MAINTENON (ironikusan) Szóval már ön is elsajátította a finomkodás szókincsét. (Értetlenül) De mi van az eszmecsere kényelmi kellékével?

ZAGA CHRIST Az eszmecsere kényelmi kelléke… vagy ahogy a közönséges, az udvar világában váratlan… járatlan emberek mondják: a szék. (Hízelegve és továbbra is raccsolva) Szóval szívesen cserélném magam arra bútordarabra, amelyen ön székel. Ön nagyon vonzó, Madame. A szája, a keble, a szeme, vagyis a… hogy is hívják… a lelkének a tükre olyan gyönyörű, hogy megrepeszti a bájak tanácsadóját, ha belenéz.

MAINTENON (meghökkenve) Tessék?

ZAGA CHRIST Megrepeszti a bájak tanácsadóját. A tükröt, ahogy közönségesen mondják.

MAINTENON Ön oly ékesszóló. Meséljen magáról!

ZAGA CHRIST A hazámban, Burundiban én vagyok a költő, ha megjövök, a lányokról lehullik a kendő.

MAINTENON (elnézően mosolyogva) Aha! Nálunk úgy nevezik azt, aki ilyen verseket ír, hogy „fűzfapoéta”.

ZAGA CHRIST Egy szűzfapoéta meg tud élni a verseiből Franciaországban?

MAINTENON Az attól függ, mennyire ügyes. Ha hódoló verseket ír gazdag pártfogóihoz, akkor rengeteg aranyat verselhet ki a zsebükből.

ZAGA CHRIST És ha valaki nem szűzfapoéta, hanem egyszerűen csak „poéta”, nem akar nagyurakat szolgálni, és abból szeretne megélni, hogy verseket ír?

MAINTENON Akkor éhen hal.

ZAGA CHRIST Jobb szűzfapoétának lenni.

MAINTENON Jobb. Ön hogyan érkezett ide, Franciaországba?

ZAGA CHRIST Szegényen.

MAINTENON Akkor csak abból él, hogy…?

ZAGA CHRIST Csak?! Tudja, Madame, milyen nehéz munka ez?!

MAINTENON Nem sikerült más munkát találnia?

ZAGA CHRIST Sajnos francia nem vagyok, s a bőröm fekete. Munkát adnak az asszonyok, nem vagyok remete. Hogy a hírnév megmaradjon, sokat túlórázom, ráadásul egy-két hölgynél gyakran kell újráznom.

MAINTENON (ironikusan) Ön aztán komolyan veszi a munkáját. Micsoda hivatástudat! Akkor térjünk rá az üzletre. Ráér ma este?

ZAGA CHRIST (magabiztosan elmosolyodik) Madame, ön aztán nem sokat tekézik… teketóriázik. Természetesen ráérek, és oda teszem, ahová ön kívánja.

MAINTENON Mit tesz hová?

ZAGA CHRIST Hát oda teszem magam… magamat… a magamét…

MAINTENON (legyint) Mindegy. Hagyjuk a ragozást. Hatalmas szívességet szeretnék kérni öntől.

ZAGA CHRIST Oh, az enyém igazán hatalmas…! Ahogy Burundiban mondják: „Kis láb, nagy szívesség.” Gyakran teszek szívességet hölgyekbe. Főleg ha olyan formás a ravaszdi alsójuk, mint kegyedé.

MAINTENON (meghökkenve) A ravaszdi alsóm?

ZAGA CHRIST Igen, ahogy közönségesen mondják az emberek, a …

MAINTENON (közbevág) Igen, tudom, tudom. Hol is tartottam?

ZAGA CHRIST A hatalmas szívességemnél.

MAINTENON Igen. Este fél tízkor legyen a király hálószobájában.

ZAGA CHRIST (döbbenten) A királyéban?

MAINTENON Igen, a királyéban.

ZAGA CHRIST Madame, én csak hölgyekbe teszek szívességet, férfiakba nem.

MAINTENON Nem úgy értettem. Szeretném féltékennyé tenni a királyt.

ZAGA CHRIST (megkönnyebbülten) Vagy úgy? (Aggodalmasan) De nekem ezért őfelsége leütögeti a fejem. Vagy egyéb testrészem. Akkor pedig nem dolgozhatnék, így étlen fogok halni.

MAINTENON Önnek egyetlen testrészét sem kell félretennie… féltenie.

ZAGA CHRIST (bizonytalanul) Ha ön mondja. De nekem számos ellenségem van, Madame. Ki tudja, miket hazudnak belőlem őfelségének?

MAINTENON Megértem önt. Mégis arra kérem, hogy segítsen nekem.

ZAGA Christ (egy ideig tusakodik magában, majd bólint) Lehetetlen ellenállni, nehéz lesz így koncentrálni. Azt teszem, amit Ön parancsol. De ha vajba kerülök, megígéri, hogy kihúz a csákányból?

MAINTENON (mosolyog) Kihúzom. Akkor figyeljen: este fél tízkor menjen őfelsége hálószobájába. Üresen fogja találni.

ZAGA CHRIST (kétkedve) Üresen? Ez biztos?

MAINTENON Biztos. Őfelsége percre pontos időbeosztás szerint él. Tehát ön fél tízkor bemegy a hálószobájába. Én is hamarosan ott leszek, és együtt várjuk a királyt. Csak üldögélünk az ágy szélén, és beszélgetünk.

ZAGA CHRIST Csak beszélgetünk?

MAINTENON Csak beszélgetünk. Nem akarom megcsalni a királyt, csupán szeretném féltékennyé tenni.

ZAGA CHRIST Értem. Ahogy parancsolja, Madame. Valóban megígéri, hogy ha a király dühös lesz rám, akkor kihúz?

MAINTENON Megígérem, hogy az összes testrészét kihúzom a (mosolyogva) csákányból. Ha ön ma este segít nekem, akkor én is segítek önnek.

A király Colbert-rel együtt belép a hálószobájába, ahol a feleségét és Zaga Christet találja

XIV. LAJOS Jöjjön, Monsieur Colbert, intézzük el azt a néhány rendkívül fontos államügyet, amit…(Megpillantja a feleségét és Zaga Christet, ezért felháborodik) Mit jelentsen ez?! Hogy kerül ide ez a fekete Don Juan?! Mégis külföldi kém?!

MAINTENON (legyint) Ugyan, Lajos, méghogy kém… Honnan veszed ezt?

XIV. LAJOS De Sarve márkitól.

MAINTENON (legyint) Lajos, Lajos, De Sarve márkinak folyton képzelgései támadnak a hatalmas szarvaitól. Ez a fiatalember ártatlan. Ahogy a szólás tartja, olyan ártatlan, mint a ma született bárány.

XIV. LAJOS (ingerülten) Akkor miért jött ide? (Kötekedve) Talán zabot hegyezni?

ZAGA CHRIST (zavarában magyarázkodni próbál) Felség, én csak a Madame…

XIV. LAJOS (felháborodva Maintenonhoz) Mit jelentsen ez?!

MAINTENON (gyorsan, szigorúan a királyhoz) Még hogy mit jelentsen ez?! Ezt inkább én kérdezhetném tőled! Elvégre ez a te hálószobád, nem az enyém! Amikor beléptem, itt találtam ezt a fiatalembert, szóval te tartozol nekem magyarázattal.

XIV. LAJOS Azért van itt, mert kém!

MAINTENON Felháborító! Most már nem csak nőkkel kezdesz ki?! (Zaga Christre mutat) Ráadásul egzotikus élményekre vágytál?!

XIV. LAJOS (tehetetlenül széttárja a karját) Hidd el, édes, ártatlanok vagyunk… Mi csak nőkkel szoktunk… izé… (Dühösen Zaga Christnek) Az életünkre akar törni? Ki a megbízója? Az angol király?

MAINTENON (békítően) Lajos, Lajos, már többször mondtam neked, hogy ha dühös vagy, számolj magadban tízig. Menni fog?

XIV. LAJOS (magában mormolva számol, kissé sokáig) Tíz. (Rákiabál Zaga Christre) Kém! Merénylő! Meg akarta ölni a Napkirályt! (Meginog, majdnem összesik) Meg akartak ölni…

MAINTENON Ne színészkedj, Lajos, nem a színpadon vagy.

ZAGA CHRIST Felség, én csak a Madame…

MAINTENON (közbevág) Hagyd ezt a fiatalembert, Lajos. Nem akar megölni.

XIV. LAJOS És ha mégis? (Kiabál) Kivégezni!

MAINTENON (közbevág) Zaga Christ nem kém, Lajos. Csak „szívességeket” tesz hölgyeknek.

XIV. LAJOS De kém.

MAINTENON (sóhajt) Jól van, Lajos. Kénytelen vagyok elmondani neked az igazat.

ZAGA CHRIST Bizony, Madame. (A királyhoz) Felség, én csak a Madame…

MAINTENON (közbevág) Ez a fölöttébb szívélyes fiatalember azt akarja a tudomásodra hozni, Lajos, hogy ő… (gondolkodva) hogy ő… (kivágja magát) a te fiad.

ZAGA CHRIST, XIV. LAJOS és COLBERT (egyszerre) Tessék?!

MAINTENON Igen, Lajos. Zaga Christ egy a sok törvénytelen gyermeked közül. Ugye, Monsieur Colbert?

COLBERT (csodálkozva, zavartan) Micsoda? Én nem is tudok erről, vagyis…

MAINTENON Monsieur Colbert, jól érzi magát a feje a nyakán?

COLBERT (ijedtében hangosan nyel) Igenis, Madame. Ha ön mondja, akkor Zaga Christ őfelsége tizenharmadik gyermeke.

XIV. LAJOS (cinikusan) Micsoda szerencse! (Hitetlenkedve nézi Zaga Christet) Dehát mi sohasem… fekete bőrű…

MAINTENON (tudálékosan) Nem kell ahhoz négernek lenni, hogy az embernek sötét bőrű gyermeke szülessen. Az orvostudomány számos olyan esetet ismer, amikor fehér bőrű asszony néger gyermeket hozott a világra, fehér férj mellett.

XIV. LAJOS (bizonytalanul) Valóban?

MAINTENON Az orvostudomány megcsodálásnak nevezi ezt a különös jelenséget. A magyarázat az, hogy ha egy várandós asszony csodálkozva ránéz egy négert ábrázoló képre, akkor lehetséges, hogy sötét bőrű gyermeke születik. Ugye, Monsieur Colbert?

XIV. LAJOS (hitetlenkedve) Valóban?

COLBERT Valóban, felség. Most jut eszembe egy eset. Néhány éve Angliában zajlott egy per, melyet egy londoni férj indított a felesége ellen, aki néger gyermeket hozott a világra. A férj dühösen bizonygatta a bíróság előtt, hogy nem ő a gyermek apja, hanem a néger szolgájuk, akivel a feleségének viszonya volt.

XIV. LAJOS (érdeklődve) Kinek lett igaza?

COLBERT A bíróság kikérte egy néger orvos véleményét, aki azt állította, hogy a feleség nem hűtlenkedett, hanem egyszerűen csak rácsodálkozott egy négereket ábrázoló faliszőnyegre. Ezért fekete bőrű gyermeke született.

XIV. LAJOS (gyanakodva) Egy néger orvos véleményét?

COLBERT Igen. Egy fiatal néger nőgyógyászét.

XIV. LAJOS (elgondolkodva) Aha…

ZAGA CHRIST (raccsolva) Drága apám!

XIV. LAJOS (hátrahőköl) Nono…

MAINTENON (rábeszélően) Nézd, Lajos, mennyi hasonlóság van köztetek!

XIV. LAJOS (gyanakodva néz Zaga Christre) Például?

MAINTENON A fiadért rajonganak a nők, és te is a hölgyek kedvence voltál egykor.

XIV. LAJOS Voltam?

MAINTENON (határozottan) Voltál.

A király komoran hallgat. A többiek megpróbálják meggyőzni

MAINTENON Az alma nem esik messze a fájától.

COLBERT A vér nem válik vízzé, felség.

MAINTENON A legjobb családban is előfordul.

XIV. LAJOS Nagyszerű. (Körülnéz) Van még valakinek egy bölcs mondása?

ZAGA CHRIST Ahogy Burundiban mondják: „Jobb ma egy szívesség, mint holnap egy betegség.”

MAINTENON Hallod, Lajos, milyen tehetséges költő a tizenharmadik fiad?

XIV. LAJOS Ezzel a szólással nem lopta be magát a szívembe.

MAINTENON Én roppant szórakoztatónak találom a rímeit.

XIV. LAJOS Nincsenek nagy igényeid.

MAINTENON (rábeszélően) Nézd, Lajos, annyi törvénytelen gyermeked van, nem mindegy, hogy eggyel több vagy kevesebb?

XIV. LAJOS Ennél jobb érved nincs?

MAINTENON (a szemével Zaga Christ felé int) Na, mi lesz, Lajos?

XIV. LAJOS Á, a levél! (Maintenonhoz) Akkor Zaga Christ írta. Látod? Ezért van benne annyi helyesírási hiba.

MAINTENON Ez is arra utal, hogy valóban a fiad.

ZAGA CHRIST Felség, én csak a Madame…

XIV. LAJOS (Maintenonnak) Igen, igazad lehet. Látod, megmondtam, hogy azt a levelet nem én írtam. (Tettetett lelkesedéssel) Fiam!

COLBERT Tiszta apja!

MAINTENON (ironikusan) Mily magasztos pillanat! (Tettetett keserű sóhajjal) Jól van, Lajos, megbocsátok neked.

XIV. LAJOS Ez nagy kegy tőled.

MAINTENON Most már csak egyetlen dolog hiányzik a boldog befejezéshez. Neked mint gondos apának el kell indítanod a fiad karrierjét.

XIV. LAJOS Minek? Sok férfi szeretne olyan karriert, mint amilyen neki van.

MAINTENON Nevezd ki miniszterré.

XIV. LAJOS Mindegyik miniszteri bársonyszék foglalt. Végeztessem ki az egyik minisztert?

COLBERT Ööö… szükségtelen, felség. Inkább hozzon létre egy újabb minisztériumot.

XIV. LAJOS Rendben. Milyen miniszter legyen Zaga Christ?

MAINTENON Szívességügyi miniszter, Lajos.