kőpadnak döntött házfalon

 

ott a kőpadnak döntött házfalon
az összpontosított figyelem fókuszában
kókuszpálma
árnya 

akkor ez trópusi vidék?
maga a pálma miért nincs jelen?
korábbi létből származó
karmikus visszahatás a ház? 

azon a kőpadon ült régen valaki?
a házfal árnya
a pálmafa hiányára vetül
a gyümölcs gömbölyded kőmagja kemény 

a távollét gyümölcse beérik
vastag a réteg a héj belső falán
a házfalra az ok és a tett gyümölcse
árnya vetül

 a kőpadnak támasztja hátát a ház

 

 

nem úgy mint vízbefúlt a tengert

kollázs Dylan Thomas verseiből

 

művelj vadont de ne sarjassz mocsárt
sodródnak a könnyű időben a rózsák
a sárga rózsához kötve a spárga
fekszünk s elpusztulunk
mint acél földrögök
hulljon idő könnye
álom kezei nappalért könyörögjenek
emberek s kreatúrák iszonyodva
a hínárok nászágyára törnek
mi ifjak vének vagyunk
macskafejet oltunk be csirketörzsbe
bolond madárba fák közt bolond halat
s nincs nagymellű lány se kamasz
aki ne értené négy évszak jajszavát
és haláluk a piszkos pázsiton
az angyalhárfát pengeti
magányos franciaágyba
sietnek a halottak virágos kalapban
vízszintes mérföldköveken kóborolok
fajankók ősi címerében szól a trombita
holdas holtas szememen ívlámpa táncol
a spárgához kötözzük magunkat
és elpusztulunk
a pusztuláshoz kötözzük magunkat
lemegyünk spárgába
sodródunk a könnyű mocsárban
virágos kalapban édes rózsám

*

lerogyunk most a föld alá
az idő léptei araszolnak
s nem mondhatom az akasztottnak
az ágyékból fakasztottnak el
kötelet csomóz a meztelen idő
zöldszín bokrok hajtanak ki a föld alól
megjósolom a vadállat arcát
a báránynak zengvén alleluját
az erősáramú város éjjel titokban
igenis ellopta szemünket

*

szeress nem úgy mint gyeplőt a zöldes penész
száz golyva a napnak jobb tenyerére ül
szeress nem úgy mint komolyságot a ridikül
egy csillag zuhant bele
a tüzérségi támadás után
egy sarkcsillag a sarkon állt
tizenkét apostol ólálkodott az éjben
szeress nem úgy miképp a kapzsiság
nem úgy mint vízbefúlt a tengert
szeress szeress a vasvillával

 

 

Szabó Attila fotója

Szabó Attila fotója