Bereményi Géza 70. születésnapját ünnepelték a PIM-ben – Baranyi Gergely tudósítása

2016. január 27-én a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adott otthont a Bereményi Géza 70. születésnapja alkalmából tartott irodalmi estnek, melyet a Magvető Könyvkiadóval közösen szerveztek. A neves esemény alkalmából a kiadó kötetet adott közre Bereményi régebbi és újabb műveiből Versek címmel. A kiadvány verseiből az este folyamán Varga Lili és Prohászka Fanni olvastak fel, ezt zene kísérte is követte Dobri Dániel jóvoltából, aki – mint azt az este moderátora, Szegő János említette – több alkalommal is zenésített már meg Bereményi-költeményeket.

Bereményi3_PIMFacebook

A képeket Gál Csaba készítette. Forrás: facebook.com/PIM.Irodalmi.Muzeum

A szerzőt Spiró György, Radnóti Zsuzsa és Jánossy Lajos köszöntötték, akik személyes élményeiket, tapasztalataikat osztották meg a közönséggel nem pusztán Bereményi műveivel, hanem személyével kapcsolatban is. Előttük elsőként Dr. Palkó Gábor, a PIM tudományos titkára üdvözölte a költőt és a résztvevőket. „Mi most azt a másik világot ünnepeljük, amit Bereményi Géza szövegei, rendezései, filmjei hoztak létre, és akik most itt vannak, ezt a másik világot mind ismerik és szeretik” – mondta el. Majd Nyáry Krisztián, a Magvető igazgatója szólalt fel következőként. „Amióta csak költészet létezik, mindig azok a költők gyakorolják a legnagyobb hatást a kortárs közönségükre, akiknek a verseit énekelt formában is ismerik. Ebben az értelemben Bereményi Géza biztosan az egyik legnagyobb hatású kortárs költő.” – hívta fel rá a figyelmet. Hozzátette, hogy a Magvető ajándéka Bereményi 70. születésnapja alkalmából, a megjelent válogatáskötet nem pusztán az ő, hanem az olvasóközönség ajándéka is egyben.

Varga Lili és Prohászka Fanni felolvasásai után Szegő János Spiró Györgyöt hívta fel a színpadra, és Bereményi Gézával közösen felidézték megismerkedésük történetét. Spiró úgy emlékezett erre vissza, hogy első találkozásuk alkalmával Bereményit az elképesztő és kalandos élettörténetein keresztül ismerte meg, és vidám anekdotákba avatták be a jelenlévő közönséget is. Emellett a műveivel kapcsolatban is megosztotta véleményét a közönséggel. Második novelláskötetét, a Legendáriumot illetően megjegyezte, hogy azért tartja a kortárs magyar novellairodalom egyik legnagyobb munkájának, mert „van benne irónia, a poénra való képesség, egyfajta különös líraiság és legfőbbképpen a hedonizmus. A hedonizmus és az irónia együtt pedig olyan keveréket alkot, amely ritkaságnak számít a magyar irodalomban.” Bereményi verseit pedig „igazi lírának” nevezte, mivel – emlékeztette a közönséget – a lírai eredeti funkciója az antikvitástól kezdve a szövegek énekelhetőségében állt. Cseh Tamás révén pedig Bereményi költeményei is megkapták méltó helyüket és szerepüket.

Bereményi2_PIMFacebook

A képeket Gál Csaba készítette. Forrás: facebook.com/PIM.Irodalmi.Muzeum

Radnóti Zsuzsa dramaturg köszöntőjében az 1970-es és ’80-as évek legnagyobb színházi teljesítményeit tárgyalta. Bereményi, Nádas Péter, Kornis Mihály és Spiró drámáit emelte ki, számára ugyanis ezek képviselik az akkori kortárs színház „aranykorát”. „Drámaírókként a kor életérzéséről úgy tudtak beszélni, hogy meg voltak győződve: ki kell fejezni valamit, ami abban a korban kézzel tapintható volt. Azt a fajta teljesen mozdulatlan, cselekvésképtelen bezártságot, és az alatta húzódó indulatot és haragot ábrázolják közérthető módon, amely a múltbeli traumák elhallgatásából származott” – mondta el. Majd Bereményi drámai műveinek a méltatására tért rá. Kiemelte, hogy adaptációi sikeresen ültetik át az adaptált alkotások (mint például Az ifjú Werther szenvedései) narratíváját a magyar viszonyokra és életképekhez.

Jánossy Lajos író Bereményi eddig körvonalazódó életművét méltatta beszédében. „Kétségkívül, egy ilyen jeles alkalommal, amelyet egy-egy évszám jelképez, ünnepeljük a szerzőt, de azt gondolom, hogy az alkotónak nincsen kora” – kezdte el köszöntőjét. Majd Bereményi műveinek a megszólalásmódját járta körbe. „Van egy olyan megszólalása, dialektusa, amely a 60-70-es évek budapesti lakosság nyelvhasználatát használja – mondta el. – Verseiben pedig még markánsabban olvasható ez ki. Olyan képződmények jönnek ezáltal létre, amelyeket némi pátosszal a népköltészet gyökereihez vezethetünk vissza: olyan léptékű, terjedelmű világot rajzoltak meg Bereményi művei erről az országról, egy olyan szabad megszólalást hoztak létre, amely visszaírta magát a mai olvasóközönség látásmódjába, megszólalásába” – tette hozzá.

Az este lezárásaként Bereményi a Magyar Epidemiológia folyóirat egyik számában megjelent elbeszélését, a Jézus újságot olvas címűt olvasta fel, amelyet egyik saját kedvenc szövegének tart.

Bereményi1_PIMFacebook

A képeket Gál Csaba készítette. Forrás: facebook.com/PIM.Irodalmi.Muzeum