You Are Here: Home » Fogadó » Tudatosak és sokat ’kütyüznek’ a nyíregyházi fiatalok – Interjú dr. Huszti Éva szociológussal

Tudatosak és sokat ’kütyüznek’ a nyíregyházi fiatalok – Interjú dr. Huszti Éva szociológussal

Interjú dr. Huszti Éva szociológussal, a nyíregyházi fiatalokról készült kutatás vezetőjével

A megyeközpont megbízásából Nyíregyháza ifjúságát vizsgálták kutatók. Az elkészült tanulmányt, illetve az eredményeket az Acta Medicina et Sociologica hasábjain publikálták. A kutatás vezetőjével, dr. Huszti Évával, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának oktatójával beszélgettem, akitől azt is megtudtam, hogy a megyeszékhely fiataljai jóban vannak a digitális technikával és sok szabad idejük van. – Béres Tamás interjúja

Huszti_Eva_portre_A006BMi volt a kutatás módszertana, milyen szakmai koncepcióval kezdtétek meg a munkát?

A kutatást a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának kutatói készítették, kérdezőbiztosként a hallgatóinkat vontuk be illetve a Humannet Alapítvány munkatársai vettek részt a kérdezésben, továbbá az adatok feldolgozásába is. A projekt Nyíregyháza ifjúságát vizsgálta, egészen konkrétan a 15 és 29 éves kor közötti fiatalokat kérdeztük meg. Ezen belül is két csoportot vizsgáltunk a 15-18, illetve a 19-29 éveseket. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala felkéréséből indult el a projekt, hiszen a város vezetésének szándéka, hogy egy olyan ifjúságpolitikai koncepciót dolgozzon ki, mely a valós szükségletekre épít, reagál; így a szakmai munka előkészítéséhez járul hozzá a kutatás is, mely keretében kérdeztük meg az itt élő fiatalokat, illetve azokat, akik nem feltétlenül nyíregyházi lakosok, de itt tanulnak a városban.

Hol tart az említett koncepció kidolgozása? Milyen alapokat adott ehhez a kutatás?

A város ifjúságpolitikai, fejlesztési koncepciójának kidolgozása már a finisben tart, hamarosan a szakmai testületek is tárgyalni fogják, és ez azért fontos, mert ez mondhatni egyedülálló az országban. Fontosnak tartom, kiemelni, hogy az érdemi döntések előtt a város vezetése megkérdezte a helyi fiatalokat, vizsgálta azt, hogy hogyan élnek, és mit gondolnak az életükről. A koncepció kidolgozásához igyekeztünk minden olyan muníciót megadni, ami segíti ezt a munkát, amivel tervezni tudnak, de attól sem kívántunk elvonatkoztatni, hogy szakemberek a magyar ifjúság helyzetét évről-évre mérik, vizsgálják, így a kutatás módszertanát úgy állítottuk össze, a legutolsó országos mérést, a Magyar Ifjúság 2012-es kutatást vettük alapul. A Nyíregyháza Ifjúsága 2015 kutatás kidolgozása során megpróbáltuk azokat a kérdéseket, kérdésköröket, területeket is alapul venni, átemelni, amelyek megjelennek az országos felmérésben, így az adatok összehasonlíthatóvá válnak az országos eredményekkel, illetve a régiós és a megyei eredményekhez is tudjuk viszonyítani a kapott értékeket.

Milyen dimenziókat vizsgált a kutatás?

Nagyon sok kérdésblokk szerepelt a kérdőívben: család, családi állapot, családalapítási tervek, az oktatás, a munkavállalás, a külföldi munka, a külföldi tanulás szándéka, a gazdasági helyzet, a médiahasználat, a kultúrához való viszony, a sportolási szokások, a közösségi-, a közéleti aktivitás, azaz, hogy mennyire aktívak a fiatalok a mindennapokban, mennyire tartoznak különböző szervezetekhez, klubokhoz, mennyire vesznek részt a város életében. Ez utóbbi terület egy sajátos blokk volt, mert ezt nem mérte az országos kutatás, illetve azt sem, hogy milyen a generációk viszonya egymáshoz.

Ez volt az első hasonló kutatás?

Igen, ez volt az első ilyen jellegű. Nyíregyháza fiatalságával már 1998-99-ben készült egy felmérés, akkor is egy ifjúságpolitikai koncepció háttéranyagául szolgált, 2007-2008-ban a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum által nyert pályázat kapcsán a középiskolások egészségmagatartását vizsgáltuk, benne a rizikómagatartásokra, a szabadidős tevékenységekre is kitértünk, tehát abban voltak olyan elemek, amik most is megjelentek és összevethetők a mostani eredményekkel. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar és a város együttműködésében 2008-ban volt az első olyan vizsgálat, amely Nyíregyháza felnőtt népességének életminőségét kutatta. Ezt a vizsgálatot kétévente megismételjük, de ebben csak 18 éven felüli népességre fókuszálunk, tehát a fiatalokat nem kérdezzük. Ugyanakkor fontos lenne, ha ezt a most elkészült, kifejezetten a fiatalokat vizsgáló felmérésünket kétévente meg tudnánk ismételni, mert így hosszú távon nagyobb folyamatokat is fel tudnánk térképezni.

Nézzük konkrétan a most kapott eredményeket! Miben más, egyedi-e Nyíregyháza ifjúsága az ország más területeihez képest? 

Alapvetően belesimul Nyíregyháza ifjúsága az országos tendenciákba, nincsenek olyan nagyon kiugró különbségek. A médiafogyasztás tekintetében látunk eltéréseket. Úgy tűnik, hogy a nyíregyházi fiatalok sokkal több időt töltenek inaktív, vagy inkább passzív időszakokkal: mai divatos formában a korosztályt „screenagereknek” is szokták nevezni az ezzel foglalkozó szakemberek. Sokkal több időt töltenek az országos átlagnál azzal, hogy valamilyen monitor előtti tevékenységet végeznek vagy valamilyen „kütyüt” (elektronikus eszközt) használnak. Kevesebbet sportolnak, főleg a középiskola befejezése után drasztikusan csökken a sporttevékenység időtartama. A tanulmány úgy fogalmaz, hogy a városban működő felsőoktatási intézményeknek is felmerülhet ebben a felelőssége, ahol tudatosabban kellene kínálni az „idősebb” fiatalok szabadidejének aktív eltöltésére például több sportolási lehetőséget.

A fiatalok idejük nagy részét az iskolában töltik, majd vélhetően a családdal. Mit mutatott a kutatás, milyen időszakban jelentkezik ez kitöltetlen a szabadidő, amit ugyanakkor nagy részük a kütyühasználattal tölt el?

Arra az eredményre jutottunk, hogy a fiataloknak viszonylag sok szabadidejük van hétköznapokon is az iskola és az otthonlét között, melyre mi felnőttek, a helyi szervezetek nem figyelünk kellőképpen, nem adunk elég alternatívát, lehetőséget, amellyel élhetnének – az ő igényeiket is figyelembe véve -, mondhatni hasznosan el tudnák tölteni ezeket az órákat. Erre kiemelten kell figyelni a közeljövőben. Ez összefügg természetesen a helyi közösségi élet kultúrájával, illetve az egyének és közösségek helyi életmódjával szokásaival is. Fontos lenne ezek fejlesztése, szervezett települési, illetve intézményi szinteken, a közoktatási intézményekben, egyetemeken.

Szigetként jelentkezik Nyíregyháza a megyében a médiahasználat tekintetében is?

Az internetet többet használják Nyíregyházán mint a megye más településein, a számítógépes ellátottság tekintetében ugyanazt az értéket látjuk, mint az országos eredményekben, tehát ezen a téren nem látunk lemaradást Nyíregyházán, ugyanakkor a megyéhez viszonyítva erős kiugrást látunk: a megyeközpont egyfajta digitális szigetként rajzolható meg. A kisebb településeken lényegesen rosszabbak a digitális eszközökkel való ellátottsági adatok, illetve az internethez való hozzáférésre vonatkozó adatok, mint Nyíregyházán.

Megjelenik-e más területeken is ez sziget-kép Nyíregyháza és a megye vonatkozásában?

Igen, sok tekintetben: például akár objektív, akár szubjektív mutatókat vizsgálunk a jövedelem tekintetében láthatóak jelentős eltéréseket a megyeközpont javára. Vizsgálati szempont volt az is, hogy hogyan élik meg a fiatalok a mindennapjaikat, mennyire tapasztalják meg azt, hogy kifutnak a pénzből a hónap végére, és ez főleg a 19-29 éves korosztályt érinti; az adatokból pontosan látható, hogy nagyon nehéz feladatot jelent számukra az önálló lábra állás, főleg amiatt, mert nehezebb munkát találni, mint az ország fejlettebb területein. Ugyanakkor az is kiderült a kutatásból, hogy a fiatalok úgy gondolkodnak a munkanélküliségről, mintha nem is lenne olyan nagy probléma. Természetesnek veszik, hogy létezik ez a „szükséges rossz állapot” és  szinte mindenkinek át kell esni rajta mint a himlőn…, így mondhatni, meglehetősen optimistán állnak ehhez a kérdéshez és azt mondják, hogy hat hónapon belül biztosan el tudnak majd helyezkedni az iskolai tanulmányok befejezése után. A 19-29 évesek többsége megtapasztalta már a munkanélküli létet, de nem tartják aggasztónak, ezt a helyzetet.

Mennyire veszik komolyan a tanulást, mennyire motiváltak az iskolában?

Az oktatás, továbbtanulás területén látható, hogy a fiatalok motiváltak a tanulásra. Kiugró érték, hogy a 15-18 évesek 90 százaléka tovább akar tanulni, fontos az érettségi megszerzése, szakmát szeretne tanulni, minél magasabb szintű iskolai végzettséget szerezni. Érdekes, hogy ha egy modernizálódó miliőhöz, az országos eredményekhez viszonyítjuk az e területen kapott helyi adatokat, akkor azt látjuk, hogy a család és a gyerekvállalás kérdése területén a Nyíregyházi fiatalok tradicionális értékeket vallanak, család- és gyerek centrikusak, a hagyományos nukleáris családban képzelik el a jövőjüket: anya, apa és két gyerek. Házasságpártiak, a 15-18 évesek jobban, mint a 19-29 évesek.

Mit mutat a kutatás, milyen tevékenységeket szeretnek a fiatalok?

A fiatalok általában két dolgot nem szeretnek: iskolában lenni és otthon lenni. Preferálják a szórakozási lehetőségeket, a barátokkal töltött időt és az elektronikus eszközök használatát, a tévénézést. A család és az iskola között van olyan térbeli és időbeli terület, amit jobban kellene strukturálnunk, több alternatívát kínálnunk nekik. A vizsgált fiatalok háromnegyede semmilyen klubhoz, egyesülethez nem tartozik, nem kapcsolódik semmilyen öntevékeny csoporthoz sem. Ehhez hozzátartozik az a kérdés is, hogy hova mennek, vagy mehetnének tanítás után a nyíregyházi középiskolások? A feladat megoldása ránk is vár! Ebben jelentkezik a felnőttek, szülők felelőssége is: a szocializációba bele kellene tartoznia annak is, hogy megmutassuk a gyerekeinknek, hogy a szabadidőnket hogyan lehet hasznosan, jól strukturáltan eltölteni.

Milyen a fiatalok jövőképe? Hogyan látják a saját helyüket a munkaerő-piacon, a felnőtt életben?

A fiatalok pozitívan látják a jövőjüket, tudatosan tervezik az életüket. Úgy vélik, hogy könnyen el tudnak majd helyezkedni a munka világában. Ugyanakkor magas az aránya a 15-18 évesek között, akik azt mondják, hogy benne van a jövőképükben a külföldi tanulás is. Aztán a tervek szerint persze hazajönnének és itthon dolgoznának, de sokaknál benne van a külföldi munkavállalás lehetősége, így gondolkodásukban szabadak, jövőtervezésükben tudatosak, motiváltak. A 19-29 évesek talán egy kicsit visszafogottabbak, ők közelebb lévén a munkaerőpiachoz látják az elhelyezkedés, illetve a továbbtanulás nehézségeit is. Látják, hogy egy jó munka megszerzéséhez nem elég a tudás, gyakorlati munkatapasztalat és kapcsolati tőke is kell a sikeres munkavállaláshoz.

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

HTML tags are not allowed.

Copyright © 2007-2014. Minden jogot fenntartanak a szerkesztők és a szerzők.

Scroll to top