A panel az elmúlt évtizedekben szitokszó lett, majdnem olyan, mint a k… a anyád. Pedig sok lakójának ez jelenti a genius loci-t, mert benne nőtt fel, a panelházak lakótelepén, mely mára megöregedett, leépült. Rehabilitálni kell. Sokba kerül, de nem tűr halasztást. Tele van vele az ország, a nagyvárosok. Nyíregyházának is van három paneles lakótelepe. Vissza kell fogadni a szerethető városrészek közé. Ebben segít a panelprogram, ha a beteg is úgy akarja.

A KSH számításai szerint majdnem két millió ember él Magyarországon lakótelepnek mondott övezetben, és ebből 1,4 millió panellakásban. A lakótelep a modern építészet találmánya, ahol a házak a lakótömbök gyalogútjaira szervezve dominószerű elrendezésben sorakoznak. A horizontális hasábok és a vertikális tornyok az optimális benapozás érdekében „változatos” struktúrákat hoznak létre. A lakótelep lényegében alvó város, ahova csak aludni tér meg a lakosság, az alapfokú gyermekintézmények és szolgáltatások a munkába menő, és hazatérő útvonalak mentén alacsonyabb lepényekben részei még, ennek az egészségesnek szánt környezetnek. Gépjárművek is csak célforgalomként szennyeznek itt és az ipari-, valamint munkahelyi övezetek a városok távolabbi, zöld védősávokkal elszeparált övezetében üzemelnek.

A modern mozgalom teoretikusai kielemezték, hogy a hasonló társadalmi rétegek életvitele, szokásai, szociális és kulturális igényei megmodellezhetők. A különböző családlétszámra életterük néhány tipikus térben körülírható, és ezekből házak szerkeszthetők össze egymás mellett és egymás felett is. Így több hely marad a zöldnek, a parkoknak, játszó-, és közösségi, pihenő tereknek. Azt már Kolombusz tojása volt kitalálni, hogy a hasonló lakások előre gyártott, tipizálható elemekből is összerakhatók. Le Corbusier-ék tudták, hogy az ipari formákból szabadon variálható, változatos tömegek hozhatók létre, minta lakótelepeiken be is mutatták azokat. És akkor mi a baj velük?

Az, hogy a szellem kiszabadult a palackból. Az ipari technológia fegyvere „terroristák” kezébe került, különösen ott, és akkor, ahol a háború utáni lakáshiány enyhítésére fedelet kellett húzni az emberek feje fölé, és amikor a politika az ipari forradalmával a faluból a nagyvárosokba kényszerítette a földművelők tömegeit. Amikor mi is „vas és acél országa” lettünk

A szociális lakásprogram nem tűrte a sallangokat. Gazdasági normák szabályozták az alapterületeket, a lakások felszereltségét, és az épületek tömegképzését. A hasábokon kőzúzalékos falpanelra futotta, a három-négy ablakméret keretezéseként, a négy irányban teherhordó belső falak tereiben. Huzalbetétes üveg erkélymellvédek adták a plasztikát és a színezést, néhány ügyeskedő építész bemélyített egy-egy loggiát a falsíkba, kiugratott egy-egy rizalit-szerű lépcsőházat, és ez volt minden mozgástér.  A 2,4 belmagasságú „hruscsov-kák” még nem kerültek be az országba, de a végül is importált szovjet házgyárak, a „brezsnyev”-kék, és magyar klónjaik csak erre voltak képesek. A Larsen-Nielsen nevű dán modellek se voltak sokkal jobbak.  Így a szovjet mintájára készült négy budapesti, a debreceni, győri, miskolci, szegedi, veszprémi, kecskeméti házgyárak sem, de a rugalmasabb panelüzemek ( Pécs, Szekszárd, Kaposvár, Békéscsaba, Szolnok) is csak a ma is látható módon  számolták fel a lakáshiányt. 1961-ben indult a 15 éves lakásépítési program. Szerencsés esetben a lakótelepek a történelmi városközpontok külső negyedeiben bontottak bele, és hozták létre sajátos szigeteiket, Manhattan-eket a kertvárosias települések peremén. Így volt ez Nyíregyházán is.  De a történelmi városokban felnőtt lakosság egyedítő, historikus formákra  gondolt,  és színekre vágytak a népi kultúrából bevándorolt munkástömegek, – tornácos, ereszes, tágasabb  otthonokra.

Az első ideológiai arcvonal az ötvenes évek elején, a szocialista realizmus korszakában felfedezte az épületek homlokzatain kínálkozó agitációs lehetőségeket. Elhelyezte a progresszív múlt, – a reformkor historikus tagozatait, pedig az addig háttérbe szorított CIAM-, és CIRPAC-aktivista modern építészek már ott tolongtak a hatalom berkeiben is, de egyelőre győztek a moszkoviták a nyugatosokkal szemben. Révaiék diktálták a stílust, Fischer Józsefék Grópiusz ihletésű szemlélete az újjáépítésben kaphatott csak szerepet, – mint a nyíregyházi MÁV állomás új forgalmi épülete-, vagy Lauberék Erzsébet téri buszpályaudvara stílusában. A murális agitáció a reliefekben és sgrafittókban lehetett jelen a szocreal eszköztárában, – mint például a győri új vasútállomás felvételi épületén, – a magyar építészet szerencséjére, a Dániába menekített műegyetemi korosztály mértéktartásával fékezett módon.   A városok térfalai mindig is kihívóak voltak méreteikkel, ürességükkel a reklám számára. Ez lehetett piaci és politikai, jó esetben művészi igényességgel. Különösen amióta a modern mozgalom letakarította róluk a tagozatokat.

A huszas évek mural painting művészete már turista látványosságokat csinált a falakon a karibi országokban. A muralista mozgalom Mexikóban, Kubában így akarta a művészetet minden állampolgár számára elérhetővé tenni, és a politikai harc színterévé, például Diego Rivera képeivel.

panel3
panel4

 

 

 

 

 

 

Szerencsére nálunk ez csak az ünnepi dekorációk alkalmi plakátjaira korlátozódott, a köztéri szobrokra, és transzparens agitációkra. Közben folyt az erőltetett iparosítás, és áramlottak a falu migránsai a gyártelepekre az újdonsült iparvárosokba. Nyíregyháza 56 ezer fős lakossága 1980-ra 108 ezres népességre duzzadt.

A beköltözések öröme után, a lakások komfortjait megszokva, már az első időkben megjelentek a panelek egyhangúságát és szürkeségét észrevételező kritikák, és hamar megindultak a panelt humanizáló kísérletek is. A humán értelmiség már a kezdetekben hangot adott annak a nézetének, hogy a sivár környezetből való elvágyódás újra termeli a lakáshiányt. Az elhíresült tulipánvita 1975-ben robbant ki az Élet és Irodalom hasábjain, melyben Major Máté, a Műegyetem megkérdőjelezhetetlen tekintélyű  bauhauznyik professzora, és a költő  Nagy László nagyhatású pengeváltása exponálta ki a lakótelepek esztétikai problémáit, reprezentálva a  szemben álló felek nézeteit. A „bauhaus-betonbanya tojta tele ivadékaival hazánkat” költői felütés máig is érvényes. A vita a Csete György vezette Pécs csoport, Ifjúsági Irodája paksi lakótelephez készített tervei kapcsán robbant ki. Az iroda 5 pontos humanizáló programja a végfalak organikus díszítésével kezdődött. Lantos Ferenc festőművész Szatmárcseke-Kölcse kopjafáinak sziluettje ihlette motívumok kerültek rá nagypanelekre, amelyek tulipán ívekké finomodtak, és lettek a vita emblematikus névadói.


panel2

 

A program nem akart megmaradni a végfalak ornamensekkel való díszítésénél. A bejáratok  íves pofafalainak hangsúlyozása volt a koncepció második eleme, majd a sarkokon átforduló motívumok, melyek a merev hasábformát  puhították volna. Eddig jutott el az Ifjusági Iroda a megvalósításban. Feloszlatták, elvették tőlük a munkát, mert az Atomerőmű lakótelepének építése nem tűrt szépelgést. Pedig a program további része már az alaprajzok módosítását is célul tűzte volna, lakóterekkel bővülő, közösségi használatú területgyarapodással a lakásokban, és a homlokzatra kiülő teraszok plasztikáinak megjelenésével a program ötödik elemében. De ebben az eldurvult ideológiaivá váló vitában Major Máté az ellene felsorakozó, élhetőbb lakótelepet követelőkkel szemben, az organikus dekoráció kritikájának szintjére visszasüllyesztette érvelését, a bartóki „tiszta forrással” szemben is az építészet más karakterét hangsúlyozva odáig ment, hogy az magyaros ornamentizálás, – mint a kártékony szecesszió, – a nacionalizmus melegágya.  A nacionalizmustól pedig nincs messze, ultima rációként – a fasizmus. Ezzel az övön aluli ütéssel a vita be is volt fejezve.

Az épületek színezése nem panelfüggő. Időről-időre a homlokzatok megújítást igényelnek. A mészkőzúzalék ugyan időt álló, de a panelhézagokba beköltöztek a denevérek, máshol a parti fecskék, és a hőhíd.  A történelmi tagozatok azok megőrzését kívánják, a modernek a tömegek plasztikájára bízták a „színezést”, és néhány kitüntetett szerkezetre. A tagolatlan dobozhomlokzatok nem nyújtanak elég fogódzót a funkcionális színváltások számára.

A penelok egyedítésének  a tulipán-vitát követő 15 évben gyermeteg kísérletei voltak. Tillai Ernő Pécs Uránvárosban az ablakkeretek perspektivikus négyzetbe szerkesztésével kísérletezett.  Készültek Győrben „papagályházak”, máshol csíkos „pizsama” házak.  Mások a kőzuzalékos panelok halovány ásványi pigmentjeivel próbáltak „színdinamikázni” Az északi homlokzaton meleg barnákkal, a délin hideg zöldekkel operálva, kevés hatékonysággal. Nyíregyházán csak erkélykorlátok színezésére jutott figyelem, és a másfajta iparosított technológiával épülő blokkos, és alagútzsalus lakóházak parapet színezéseire.

panel9

De elkezdődött az a máig ívelő  panelhumanizáló munka, amely a panel-daráló autodafé vágyaktól a kertes házba meneküléseken át, a mai panelprogramig ível, mert lakótelepeket nem lehet leváltani, amíg a  társadalom egy rétege falai között rekedt. Sőt itt volt az ideje, hogy ne szegregálódjon. és ne váljon gettóvá lakói számára, hanem valamilyen módon rahabilitálódjon, műszakilag és esztétikailag.

A Németországban dolgozó Vidolovits László és Vonnák Alajos építészek a lakótelep humanizálása tárgyában figyelemre méltó tanulmányt készítettek már a hetvenes években. A dekoráláson túlmutató komplex rekonstrukciós programot vázoltak fel, mely a homlokzatok zölddel, teraszokkal való díszítése után, a tető sziluett megváltoztatására tett javaslatot, ráépítésekkel. A tűzfalak plasztikus hozzáépítéseivel teraszos lelépcsőzést, a panelok szintenként való visszabontásával a lakótelep fűnyíró elvvel igazított szintességeit oldották volna fel. Amikor dolgozatukban a kereskedelmi és szolgáltató funkciók visszahozásával a lakószintek alatt hagyományos üzletutcát hoztak volna létre, a történelmi városok zártsorú beépítését csempészték vissza a lakótelepi dominók közé, amelyek birtokba vették az alsó két szint lakásait is. Ezzel csak ötletet adtak annak a tendenciának, amely a mi lakótelepeiken is elkezdődött a szárítók, lomkamrák, mosókonyhák más célú hasznosításával. Soláriumok, garázs ABC-k, kocsmák, konditermek, szemfelszedők, kozmetikusok, fodrászok és egyéb szolgáltatások kaptak helyet mára az utcák szintjén, az igények kiszolgálásaként, a családi vállalkozások helykereséseiben. A megszűnő munkahelyek dolgozói munkát találtak maguknak az alvóvárosban, nappal is.

Így amikor a kormány 2001-ben meghirdette a panelprogramot a naivak arra gondoltak, hogy eljött az ideje a panelek teljes körű, élhetőbb megújításának.  Hamar kiderült, hogy beavatkozás, csak az iparosított technológiával épült lakótelepek energiamegtakarítást eredményező korszerűsítését, és felújítását jelenti. Az anyagi erő csak az épületek hőszigetelésére, ablakcseréire, néha gépészeti rendszereik megújítására, és a tetőszigetelések beázásainak javítására elegendő az állam, az önkormányzatok és a lakók összefogásával is.  Ebben benne lehetett volna a panelházak sivár homlokzatainak megújítása, a tulipánvita óta a lakók és az építészek negyven éves álmának megvalósítása.

Ehhez képest a panelprogram esztétikai lába nem kapott kellő muníciót, a tervezők magukra maradtak. A szakma átengedte a megújítást a kivitelezőknek, a lakógyűlések demokratizmusának, a tervezés második vonalának, a tulajdonosok magánügyének. A homlokzat felújítás még építési engedélyhez sem kötött tatarozássá züllött, szobafestésen iskolázott kivitelezők széplelkére, nyereségorientációjára bízva városnyi épületállomány falainak dekorálását.

Az épületek színezésének évszázadok alatt kialakult a kultúrája. Az ókorban az anyagok színeztek. A háromdimenziós tagozatok kő anyagai, tégla, fa  terrakotta plasztikái, rakatai. Amikor olcsóbb anyagok hozták létre a tagozatokat és vakolat került rájuk, akkor is megmaradt a faltestek és a tagozatok három dimenzióra utaló színezése. A színek a negatív összemetsződésekben váltottak, a tárgyak (rácsok, korlátok, nyílászárók, reliefek) anyagukkal, és külön állásukban. A szertelen szecesszió is funkcionálisan burkolt és színezett, tetőgerincet osztópárkányokat, nyílásokat bejáratokat hangsúlyozott ki, fal-mezőket díszített, és kitüntetett helyeken.

A modernizmus kubusokkal építkező tömegei a horizontális és vertikális funkcionális egységei határán váltottak színt, – lépcsőházi tömeg, fogathatár szekció-rizalit, vagy valamilyen architektonikus rendeltetésnél, – párkány, parapet, födémsáv, lábazati mező.

A lakótelepi panelházak homlokzatát az emeletmagas és szobányi panelek  hézagai raszterezik, és bontják le emberi léptékre a harminc méteres magasságokból. Utalnak a szintszámokra és az ablakok rendjével kirajzolják a lakások struktúráit is. Végül is egy homogén antimetrikus sorolás jön létre a  fogatok rendje szerint, vagy a lépcsőházak két oldalán szimmetrikus nyílásképletekkel, és az egymás felett lévő hasonló szintek ritmikus sorolásával.  Egy-egy lakótelep négy őt ismétlődő struktúrájú és tömegű házon kirajzolódó tipológiai  és morfológiai elem hierarchiájával hirdette a szerkezet és a forma harmóniáját. A sulliveni, – funkció meghatározta  formák őszinte megjelenését, a szerkezet megmutatásával. Az így létrejött tömegek a panelprogramig szürkén és összetéveszthető módon hirdették a modern építészet axiómáit.

Az első panel rehabilitációt 1985-ben készült el Berlin Markisches Viertel lakónegyedében. A német rekonstrukció nem szorítkozott a homlokzat megújítására. Lakásokat nyitottak össze horizontálisan és vertikálisan, – nagyobb családok részére, – visszabontottak szinteket. Külső teraszokkal is bővítettek lakóegységeket, és így lehettek a házak plasztikusabbak. Tehették ezt azért is, mert a lakások állami tulajdonban voltak, és kiköltöztették lakóit a felújítások idejére.  A homlokzatot a tömegek funkció szerinti elkülönítésével színezték, harsogó színekkel. Cottbusban a lépcsőházak kaptak  hangsúlyt. 

 

panel10panel11

 

Nálunk a lakások privatizálása volt az állam, és az önkormányzatok első dolga, amikor jelentkeztek az elhasználódások gondjai és kiderül, hogy az évtizedekig gyűjtött felújítási alapok a lakásszövetkezeteknél semmire sem nyújtanak fedezetet.

A lakótelepek élhetőbbé színezése az oly viharos korábbi viták után az ezredfordulóra legtöbb városban  középszerű konszenzusokba fulladt. A lakók az építészek és a kivitelezők kisstílű alkudozása eredményeként, a pasztellszíneken folyt a vita.  A kivitelező a kevesebb pigmentet és ezért olcsóbb árnyalatokat szerette, és az egyszerűen kitűzhető motívumokat. Az energetikus is a kisebb hőelnyelésű fakó színeket.   A lakók hangos képviselői egy-egy szín mellett tették le a voksukat, RAL színkártyán választhattak. De főleg a pénz dominált. Mert minden fordítva történt. A lakók közössége saját harmadával beszállt a rekonstrukció finanszírozásába. A hőveszteség csökkentés volt a generálkérdés, a költségek távfűtési vagy gázszámlákban való mielőbbi megtérülése. A felkért kivitelező árajánlatot adott a munkálatok elvégzésére. Ha megegyeztek, akkor az felkeresett egy tervezőt, készítsen már hozzá egy színtervet, hogy „mindenki jól járjon.” Ne legyen nagyon színes, és ne cifrázza, mert nem jövünk ki a pénzből. A ház hőszigetelése nem engedélyköteles beavatkozás. Nem változik a nyílások rendszere, sem a funkciók, sem a ház szerkezete. Szerencsés volt az a város, ahol a településképi illeszkedés miatt a színtervet a főépítésznek be kellett mutatni, és akkor ő legalább arra odafigyelt, hogy az egymás mellett lévő hasonló tömegek rokon struktúrájú színezést kapjanak, de legtöbbször rábólintott a mindenki által jóváhagyott jellegtelenre. A tervező építész pedig kvalitásainak megfelelő koncepcióval készült fel ezekre az egyeztetésekre. Vízszintes, függőleges foltok, két, három színnel. Nyíregyházán négy iroda kapott ilyen megbízásokat. A Bauhauson iskolázott dekoratőr első dilemmája az lehetett, hogy a falak elé húzott hőszigetelés felejtse-e el a ház szerkezetét, építési struktúráját. Elegendő-e ha a nyílások ritmusa utal erre. A tervezők többsége ezt a döntést hozta. A műveltebb már azt is tudta, hogy most a szkín építészet a trendi, a melyik eltakarja a szerkezetet és új „bőrt” von a dobozokra, új csomagolást.  Sok régi vágyat valósított meg, amikor a nagy tömeget a sötétebb és a világosabbra festett panelokkal felbontotta, falszerűségét csökkentette. Ha ezt alulról kezdte és lépcsőzetesen színezett, távolról egy alacsonyabb tömegű  épület sziluettjét rajzolta meg  a tízemeletes hasáb alsó szintjeire. Függetlenül a falak mögött lévő lakások vetületétől, de jó esetben még a panelhatárok hézagait követve. 

panel12

A másik koncepció az ablakok unalmas ritmusát igyekezett „kreatív” függőleges és vízszintes sávokkal  összezavarni, a kortárs építészeti nyílásformákkal, vonalkódjaival operáló esetlegességet idézve,  egymást keresztező csíkokkal tett a házra graffiti-analfabéta kézjegyet. Budapesten, Angyalföldön 2010-ben  a panel szépségversenyt egy hasonló eszközöket használó épület nyerte. Berlinben pedig egy falakra felfestett lombkoronákkal díszített „organikus” épület.

panel14

 

panel15

 

A regionalista építészek kisipari módszerekkel megpróbálhattak nosztalgiázni, és történelmi városok zártsorú beépítésű házainak homlokzatait idézték, díszletszerűen, posztmodern rátétként a panelok rasztereire. De ehhez már művész kellett és sok pénz, vagyis gazdag  tulajdonosok.

 

panel16

panel17

Szentendrén a Dunyha program a város festője, Barcsay Jenő színvilágát idézi fel a végfalakon, olcsóbban.

 

panel18

panel20

Egyesek kifestő könyvnek tekintve a házakat, szabadon asszociáltak, látszólag koncepciótlan színes foltokat festve a falakra, és így létrejött valami geometrikus dekoráció az ablakok között, – már nem olyan unalmas,- dicsérték meg a lakók, ha megtetszett nekik is. 

panel21

Még mások, valamilyen monumentális tablónak fogták fel a homlokzatot és olyan naturalista, vagy absztrakt dekoratív kompozícióval látták el, amellyel a lakó azonosíthatja házát. Kazincbarcikán óriás grafikák valósultak meg a végfalakon egy pályázat győztes alkotásai Karácsony László, Finta Mátyás, Kovács G. Tamás, Virág Dóra, és   Illés Endre tervei szerint.

panel22

panel23

Autók,családi házak szárnyaltak volna a tűzfalakon Nyíregyházán is , a Ferenc-körút pontházak falaira szánva egy tervezői próbálkozással, de a lakók és a főépítész nem volt rá vevő, és a legkonzervatívabb megoldás valósult meg. 

panel24

Molnárné, Hevér Katalin máshol sikeresebben kísérletezett a megyeszékhelyen. A paksi modell hasábot felbontó, falsarkon átforduló mega struktúrájával színezte a házat, ezáltal sikerült extravagáns módon elkülönülni a derékszögű koordináta rendszertől, és kortárs disszonanciát lopott be  a színes koncepciók „állóvizébe”, a Jósavárosban.(23.24.)

panel25

panel26

Az oroszok panelprogramja nem riadt vissza az epikus ábrázolásoktól sem,  de a  legvadabb kísérleteket Kínában találjunk, ahol a ház hatalmas poszt-graffiti felületté válik és harsogó színeikkel, feloldották annak minden szerkezetességét úgy, hogy már az ablakok ritmusa is eltűnt. És ezt nem is a mi hőszigetelő panelprogramunk motiválta, csak az  egyhangúság elleni áfium, és  méretes street art. 

panel27

panel28

Talán a legkonzekvensebbnek és konzervatívabbnak az a fajta színezés bizonyult, amelyik a panelosztások határait is  követve felbontotta  a homlokzati síkokat, és  színharmóniákkal haladt a felső szintek felé organikus halványításokkal az égi sziluettbe olvadó fehérig. Az egymás mellé épített hasonló házak ugyanennek a koncepciónak más színű változataival igazodtak egymáshoz. (Nyíregyháza, Érkert Tervezők: Móré Gusztáv, Banu Roland.)

panel29

panel30

Mégis a legkoncepciózusabb panelfestés Óbudán, a falunyi, Faluház tíz emeletes, 300 méter hosszú térfalán valósult meg, a Szőlő utcában. Dani Róbert  egyik hullámzó megastruktúrája sem nyerte el a zsűri tetszését.

panel31

Szokolyai Gábor koncepciója valósult meg.

 Amikor is a házon, panelok hézag-hálóit megtartva, a homlokzaton egy kék-szőlő fürtről készült fotó harminc méteresre nagyított, panel méretűre pixelezett képe jelenik meg, és a színek árnyalatai ezek szerint váltakoznak, levél és szőlőszemek illúzióját hozva létre a  távoli szemlélő számára. Mindeközben kirajzolódik a panelok homogén struktúrája, rendezett rendetlensége és közben a monstre falikép utal a városrész szőlőtermelő múltjára, – mondja az építésze. A biomorf színezéssel tájképi elemmé nemesítette a természetet korábban drasztikusan  kitakaró  házfalat. A kék, zöld és fehér panelnyi pixel-mozaik a felső szinteken kikönnyül, kifehéredik és beleolvad a tájba. Szokolyai Gábor a színek különböző tónusaival feloldotta a környezetébe ezt a gólemet, és mint  egy David Copperfield,  illuzionista módon  visszaidézte az őslakók tudatalattijában eltemetett emlékképeket, a genius locit, – mondatja a lelkes  kritikussal a költői szöveget az elragadtatás narrációja. A semleges szemlélő csak a koncepció szellemiség előtt emel kalapot, – és jó hogy mondod, most már értem az egészet – módon reagálja le. De a legtöbb rekonstrukció színezése nem rendelkezik semmilyen önmagán túlmutató eszmeiséggel, csak a lakóknak ez tetszett indokkal – városunkban is.

panel32

Pedig az  épületek színezése városképi elem. és ha nem időt álló burkolatúak, karban tartást igényelnek. Városrésznyi beavatkozás már megérdemel egy kis odafigyelést. Mert arculati lehetőségeket hordoz, turisztikai látványosság is lehet, kulturális ikonként is megjelenhet, és nem megmásíthatatlan.

Szinte tájképi beavatkozás , óriás makro freskó készült Mexikóban La Palmitas településen, ahol 200 ház falát színezte a Mag Csapat az utca művészete technikájával, mint egy óriási grafitit. A hegyoldalban fellépcsőző házak idegenforgalmi attrakcióvá álltak össze, az összevisszaságban. Ez ugyan nem panelprogram, de élhetőbb környezet, önazonosság forrása, és a kitörés egy kísérlete, mint Guadalahárában  más módon, a toronyházak rikítóan színes hasábjait  növényi ornamentikával való díszítése. (30. 31)                      

panel33

panel34

Már  Budapest is felismerte a graffitiban rejlő túristacsalogató lehetőségeket. Pedig  nálunk még nem Banksy,  a steet art sztárja dolgozik.                                        

Mára a városi gerillák konszolidálódtak. Erzsébetvárosi Tűzfal Rehabilitáció programjaként 2013-ban hét tűzfalat festett át a Neopaint  Works csoport. A város a megbízó, a lakosság kedvét leli benne,  a messziről jött idegen fotózza, mint helyi látványosságot. Ez ugyan nem panel-program, de a  kihívások az üres falakon, jelen vannak. (32. 33.)

panel35

panel36

A panelprogramnak még nincs vége. Szerencsére, nehézségei és költségessége miatt az építészek nem tekintették, hatalmas vászonnak a falakat, és nagy önmérséklettel korlátozott verbalitást engedtek meg maguknak a homlokzatokon. Nincsenek léghajók, hegyek, álperspektívikus gegek, mint sok belvárosi tűzfalon. és építészpalánták Megfagyott Muzsikusba való kibic ötletein

A művészeti egyetemeken ugyan néhány diplomaterv született a panelok struktúrájának felpuhítására. Ilyenek a dr. Tari Gábor vezette Műegyetem Színdinamikai Posztgraduális műhelye  képzése keretében született tervek: puzle hatású színdinamikai kompoziciói, vagy hullámzó sávokkal  és hundertvasszeri esetleges lépcsőházakkal tagolt panelvariációk, Dani Róbert, Bodon Zsófi tervein.

 

panel37

panel38

Érdekes kísérlet a  végfalakon vagy az ablaktalan panelokon megjelenő realista rajzolat a falakon túli élet képeivel. amellyel  a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafikai tanszék stúdiumán Király Gábor  kísérletezett. 

panel39

panel40

A panelprogram immár  15 éves  karrierje az elmúlt viharos években sem  lett építészeti viták  tárgya. Nem jutott túl az egyetemek falain, egy-egy város  vagy a Főtáv jubileumi panelfestő pályázatán, a panelházak esztétikai rehabilitációja. Több figyelmet kapott a vízszintes tűz tovaterjedési gát kialakítása, mint a színhatárok, a pótlevegő beeresztő zsalu a gázkészülékes lakásokban, és a falszerkezet hőátbocsátási tényezője, mint a komplementer színek, és  színharmóniák.  Mint afféle néma kacsán tollászkodnak a színek a panelokon. Pedig talán még Venturinak is tetszene néhány posztmodern dekoráció. De az organikusok már nem tekintették transzparensnek a nemzeti ornamentika  bemutatására a panelt, és a kortárs építészeket sem érdekli, hogy a lakótelep milyen tetkót kap , vagy hogyan sminkeli magát. Mert az építészet mára  visszatért téri dimenzióiba, és a településképek más szereplőkkel és beépítéssel lettek élhetőbbek. Új technológiák, új beépítések, kertvárosok és lakóparkok humanizálják a városi szövetet. A lakótelep szociális gondozásba részesülő idős nagynéni lett, lakóival együtt, majd ha jobb létre szenderülnek lakói lesz vele valami. Addig is ez a mai  gondoskodás,  békés öregséget biztosít számukra.

Mert az organikus szellem, – azóta  mozgalom – parlamenti mandátumot kapott az modern építészet országházában, szövetségre lépve a regionalizmussal. Nagy László és Major Máté vitáját békévé oldotta a tolerancia, és közvélemény. Mindenféle építészeti törekvés teret nyerhet a piac  körülményei között.  A panel pedig mára védett épületbölény.

Nyíregyháza   valamennyi lakótelepe a Debreceni Házgyár  termékeivel épült meg. A Miskolcról csak a Ferenc körúton épült meg néhány szekció. A város szerencséje, hogy a  technológia meghatározta világban a lakásnormák költségei is be volt határolva. 50 -70  kilométernyi szállításí távolság fért bele a normatívákba. Így  a megye távolabbi pontjain,  Mátészalkán, Vásárosnamény,  Kisvárdán már nem lehette betartani az előírányzatokat, csak valamiféle ügyeskedéssel. Ezért vásároltak a kivitelező vállalatok alagútzsalu készletet, hogy a távoli városokban is épülhessenek házak ezzel a rugalmasabb,  iparosított technológiával.  Az ebből készült lakások plasztikusabbak lehettek , és hogy rentábilis legyen a zsalukészlet kihasználása, Nyíregyházára is jutottak belőlük, a városkép színesítésére. Ekkorra már a panel is puhult. Az Örökösföldön és a Dohány utcában , már magastetős változatok is épülhettek

 

panel41

panel42

A kilencvenes években  pedig visszajött a hagyományos építési technológia is, és újból tégláházak születtek, – akár mézeskalácsosan is, –  véget ért a lapostetők uralma. Kiadó lett az ország teteje, kastélyos manzardok foglalták el hamar.

A panelprogram körül most csend van. Amelyik ház belefért a keretbe  az most boldogan nyögi a törlesztő részleteket. Ha kimaradt a jóból, – mert a nem lakás-funkciójú üzletrészét, vagy lépcsőházát  nem támogatta koncepció, most életveszélyesen rohad, mert tatarozásra nincs pénze a lakóinak. Ilyen Nyíregyháza szívében az un. Sávház. A régi pirogránit burkolata potyog  járdára a díszes új ruhája előtt. A teljes rekonstrukcióra nincs pénz. Talán egy kis street art  beavatkozás új jelmezt adna  a szépelgő  panelházra. Lehetne pávás, papagájos,  zoo-reklám,  vagy szivárványos.

 

panel43

panel45

panel44

Az organikusok megvalósíthatták a lakásépítésben is  az alaprajz szabad szervezését, teret nyert a csetegyörgyi téri tágasság  három dimenzióban is.  Jánosi János    Lovag-háza,  vagy Nagy Ervin a Hattyú háza már Budapesten zártsorú városi szövetbe valósultak meg, mint a  Makovecz Imre iskoláján nevelkedett építészeti  szabadság csárdásai. Hullámzik az alaprajz, a homlokzat a tetősziluett, – kőből, téglából, nem panelből.

panel46

panel47

panel49

panel48

Ezért van ez a csend,  ahogy panel a salakgyapot alatt takarékoskodik az energiával, az újmodern kortárs kritikus az indulataival, – döglött oroszlánba nem rúgunk.  A  tulipán ívei vagy a kopjafák ornamentikája ma már méltóbb helyre került, és lemondott a migráns paneláradat nemzetivé asszimilálásáról.

Az eddig megvalósult kísérletekből talán az kiderült, hogy több emelet magas naturális kompozícióknak nincs helye a penelházakon,  ezen az ismétlődő építészeti struktúrán. Csak az lehet sikeres beavatkozás, amelyet valamilyen szeriális, rend szerinti, színek egymás mellettisége hoz létre harmonikus falsíkokat, szerethető új lakókörnyezetet. De még ez is kevés.

 

 

Irodalom:

  1. Simon Katalin: A tulipánvita lakótelep – humánum – organikus építészet – Iskolakultúra 2006/6 1-27
  2. Hanfried Schultz- Werner Patrich: Albrecht Dürer
  3. Fülöp Gyula: REPLÁN – 4 csoport. Építészfórum 2015. 07. 02. Kulturplay Panelprogram másként
  1. Tátrai Ádám: Mi lesz veled PANEL
  2. N. Novák Timea: Lakótelepek, a modernitás laboratóriumai ( Kijárat, Bp. 2006)
  3. Novák Ágnes: Panelfelújítás, vagy lakótelep rehabilitáció. Technika, 2008.
  4. Perényi László Mihály: A Pécsi panelfelújítások építészeti eszközei. DLA értekezés
  5. Siegfried Schütze – Bernd Martin: A holnap fantasztikus világa. Berlin Mazahn Lakótelep.
  6. dr. Tari Gábor : Panelépületek esztétikai rahabilitációja.
    10.Csizmady Adrienne: A lakóteleptől a lakóparkig (Új Mandátum, Budapest, 2008)
    11
    N. Kovács Tímea: Lakótelepek, A modernitás laboratóriumai (Kijárat, Budapest, 2008)