You Are Here: Home » Fogadó » „A kultúra a politika felett áll” – Forgách András beszélgetése Ljudmila Ulickajával

„A kultúra a politika felett áll” – Forgách András beszélgetése Ljudmila Ulickajával

Forgách András beszélgetése Ljudmila Ulickajával Goretity József közreműködésével

Ljudmila Ulickaja tavaly megjelent regényét a nemzetközi könyvpiacon elsőként a magyar olvasók vehetik a kezükbe: Goretity József műfordítónak, egyetemi oktatónak köszönhetően a magyar az első idegen nyelvű kiadása a Jákob lajtorjájának. Folyamatosan növekszik Ulickaja magyar olvasótábora, egyben fantasztikus műhely munka folyik alkotásainak fordításai körül – vonta le Forgách András a következtetést Ulickaja legfrissebb regényének budapesti bemutatóján, október 24-én.

Fotó: Valuska Gábor / Magvető Kiadó Facebook oldala

Fotó: Valuska Gábor / Magvető Kiadó Facebook oldala

 

A Corvin Mozi zsúfolásig telt Korda-termében Forgách arra is emlékeztette a nagyérdeműt, hogy az író pályája saját korához mérten igen későn, 49 éves korában vette kezdetét a Szonyecska eredeti, 1992-es megjelenésével. Azóta pedig ahogy sokaknak, az este moderátora számára is Ulickaja szövegei letehetetlenné váltak, „étetik magukat” – ahogyan ő fogalmazott.

A beszélgetés első részében Forgách a Jákob lajtorjáját részleteiben taglalta: kérdéseiben arra volt kíváncsi, miért zárul köszönettel a regény, mennyiben vannak életrajzi vonatkozásai a regény egyes szálainak, miért ugrál ennyire különböző idősíkok között – Forgách szerint szerves összefüggésben állhatnak ezek a kérdések. Ulickaja szerint nehéz választ találni minderre: ugyanis úgy érezi, hogy nem is ő írta a Jákob lajtorjáját, hanem a könyv őt.

Ezzel kapcsolatban hozzátette, genetikusként fontosnak tartja a szövegek jelenlétét a kultúrában és egyáltalán az emberi életben. Meglátása szerint minden ember egy-egy szöveg, amely úgy határozza meg egyenként őket, akár a DNS. Fel is hívta a figyelmet egy különös párhuzamra: 1953-ban nem pusztán Sztálin halt meg, hanem a DNS létezését is ugyanebben az évben fedezték fel.

Fotó: Valuska Gábor / Magvető Kiadó Facebook oldala

Fotó: Valuska Gábor / Magvető Kiadó Facebook oldala

Maradva a DNS-metaforánál, Forgách a regény különböző karaktereit, történetszálait hozta fel példaként, melyek gyakran úgy láncolódnak egymásba, akár a DNS spiráljai – „mégis csak egy genetikussal ülök egy asztalnál” ­– hangsúlyozta. Ulickaja a címben is szereplő lajtorja jelentőségére tért ki: számára a létra a különböző emberi élettörténetek „vertikális” haladását szimbolizálja. Forgách a regény életrajzi hátterét, Ulickaja nagyapjával való viszonyát is szóba hozta, hiszen őt is Jákobnak hívják, és ebből a nézőpontból már-már elkerülhetetlennek tűnik az összehasonlítás. „Írói őszinteségként és bátorságként” fogalmazta meg ezt a fajta magatartást Ulickaja – amely egyben a sajátja is –, hiszen ez magában rejti a családi múlttal való szembenézést. Azonban – természetesen – a regény nem pusztán erre az életrajzi párhuzamra hegyeződik ki.

A történelmi korok, politikai hatalmak között a Jákob lajtorjája mintha folytonosságot, egységet látna – vetette fel Forgách arra utalva, hogy több mint 100 évet ölel át a regény, és a legkülönbözőbb történelmi környezetben szólalnak meg szereplői. Ez nem lehet véletlen: Ulickaja megfogalmazása szerint minden generációnak megvannak a maga sztereotipizált alakjai, a sztereotípia pedig egy állandó, az emberképét nézve változatlan jelenség – a világon szinte mindenütt ezt látja az író. Elmondása szerint sok időt tölt Európában, azonban – ez utóbbi gondolattól nem teljesen függetlenül – mindig arra a belátásra jut, hogy az ő élete mégis csak Oroszországban zajlik, neki ott a helye.

Forgách kérdésére, mely szerint az írót jelenleg mi foglalkoztatja – ami részben a Jákob lajtorjáját, részben a majdani, későbbi írásait is érintheti –, Ulickaja előhozakodott nagyapja történetével. Ő a sztálinista rendszer áldozata lett, hosszú időre bebörtönözték. Olyan súlyos vádak hangzottak el feje felett, mint hogy öt világnyelven tudott beszélni, és érdeklődött a világpolitika iránt – Ulickaja érthetetlennek tartja a mai napig, hogy ezek tényleges vádakként hangozhattak el akkoriban. Üldözték az akkori értelemben vett kozmopolitákat: az olyan embereket, akik képzelőerővel és szolidaritással rendelkeztek. Ulickaja ezt párhuzamba állította a mai menekültellenes-propagandával is, hiszen meglátása szerint ebben a légkörben a nyitott, el- és befogadó embereket is ugyanúgy éri támadás. Az író szerint a hazának a közös nyelvet és kultúrát kellene jelentenie, hiszen „a kultúra mindig is a politika felett állt”.

Az este utolsó felében Forgách András felhívta a fordítót, Goretity Józsefet a színpadra. Megtudhattuk tőle, hogy Ulickaja műveit fordítani elsőre egyszerűnek tűnik, viszont tartogat kihívásokat. Humorosan megjegyezte, hogy az író új regényében nagyjából annyiféle orosz nyelvet kellett magyarra átültetnie, mint ahány szereplője a Háború és békének van – plusz mínusz egy-kettő – tette hozzá. Az egyik legnagyobb nehézséget a fordítás során számára a regény grúz származású karaktere orosz megnyilvánulásainak a visszaadása jelentette, amely lehetetlen vállalkozásnak mutatkozik már csak azt tekintve, hogy ez a fajta akcentus csak az orosz beszélők számára érzékelhető, érzékeltethető. Valamint Goretity Forgách kérdésére azt is elárulta, melyek a kedvenc kötetei Ulickajától: az Elsők és utolsók valamint az Imágó. Míg magának a szerzőnek nincsen kedvenc darabja saját repertoárjából.

Ulickaja az este zárásaként elmondta, hálás a fordítóiért és úgy érzi, szerencséje van velük, hiszen mindannyian a barátaivá váltak, sőt – szerinte – a munka során jobban kiismerik az írót, mint ő saját magát. A kötetbemutató Balog Judit színpadra lépésével vált teljessé, aki azok ellenére, hogy röviddel az este előtt betegedett le, berekedt torokkal olvasott fel a Jákob lajtorjájából egy igen szórakoztató részletet.

Fotó: Valuska Gábor / Magvető Kiadó Facebook oldala

Fotó: Valuska Gábor / Magvető Kiadó Facebook oldala

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

HTML tags are not allowed.

Copyright © 2007-2014. Minden jogot fenntartanak a szerkesztők és a szerzők.

Scroll to top