Egyenlőtlen viszonyok

A szegények elvannak gazdagok nélkül,
de a gazdagok nincsenek el szegények nélkül.

A fiatalok létezhetnek öregek nélkül,
de az öregek nem létezhetnek fiatalok nélkül.

A jelen elvan jövő nélkül,
de a jövő nincs el jelen nélkül.

A pénz elvan gazdagok nélkül,
de a gazdagok nincsenek el pénz nélkül.

A nők elvannak férfiak nélkül,
de a férfiak nincsenek el nők nélkül.

A házak elvannak város nélkül,
de a város nincs el házak nélkül.

A nap elvan bolygók nélkül,
de a bolygók nincsenek el nap nélkül.

A természet létezhet fizika nélkül,
de a fizika nem létezhet természet nélkül.

Az emberek elvannak város nélkül,
de a város nincs el emberek nélkül.

Az emberek elvannak pénz nélkül,
de a pénz nincs el ember nélkül.

Az ember elvan Isten nélkül,
de a természet nem létezhet nélküle.

A fizika nem létezhet Isten nélkül,
ha Isten nem létezhet.

 
Körúti hóesés


Rab volt a nappal, szmogos, szürke. Ám

bedeszkázva se aludtak a boltok,
az utcán végigsöprő pénzhiány
bár röhögött, de mégse volt vidám,
mint utcaseprő, jókedvű koboldok.

És egyszer csak két hófelhő kidőlt,
kinyílt az ég báránybundás kabátja:
már régen várta ezt a jó időt,
a szenny alól a hó, a jég kinőtt,
és szépséget dobott a görbe fákra.

Áthűlten állt az utca. Pár kövér
pehely csúszkálva lengte be a foltos
járdát, fehér kezük a földhöz ért,
lent voltak, és futottak szerteszét,
nem fékezhette őket szentbeszéd,
bár az égről a nap rájuk rikoltott.

A hóra fékcsikorgás válaszolt,
a trolibusznak bizony nekimentek.
A kirakatból kurtán hátra szólt
egy rendőrbábú; szava sárga volt,
de pörköltszagot, pálinkát jelentett.

Bősz gyros-árus bőgött, majd köpött
egy véreset a hóba ki, a térre.
És belesve két felhőhát között,
nem láthattuk, a nap mitől köhög,
csak, hogy a lélegzete gőzölög,
s a szélárnyék havat vet a kezére.

Új volt a tél még, heves, kerge. És
az északi szél váratlan zsinórja
napfényt fogott össze tompán egész
városnyi köddel. Fehér ég-sebész:
a hordágyat az árnyékba betolta.

jing_jang_2_by_ca86