You Are Here: Home » Úti füzetek » Hanami, Az elisi inas naplójából, In Elis III. – versek

Hanami, Az elisi inas naplójából, In Elis III. – versek

Hanami[1]

 

Minél nemesebb valami, annál általánosabb is. Érzékeim az állatokkal közösek, életem pedig a fákkal is. A lét még bensőbb sajátom, minden teremtménnyel közös bennem. Az ég átfogóbb mindennél, ami alatta van; ezért nemesebb is náluk. Minél nemesebbek a dolgok, annál átfogóbbak és általánosabbak is. A szeretet azért nemes, mert mindent átölel.” /Eckhart mester: 3. prédikáció (Omne datum optimum)

A legjobb barátom az a gondolat,
hogy látod a szépet, amit
neked csináltam. Még annál
is jobb barátom, mint amilyennek

téged képzellek el. Meghittebb,
mert nincs a rólad való gondolkodásom
és köztem eltérés, míg köztünk
mindenképpen. A gondolatainknak 

találkozási pontjai vannak,
ha mindketten ugyanakkor gondolunk
a szépre, ha az időpont és a szép dolog
megegyezik, akkor találkozhatunk.

Ha én alkottam meg azt a szépet,
amit észreveszel, akkor nekem…
akkor gondolnom sem kell rá,
mert a részemmé válik a tekinteted,
 
ahogy az az egyszerű cselekvés is,
amivel létrehoztam azt, ami a figyelmed
felkeltette. Időbeli egyezés akkor szükséges,
ha nem én készítettem. Amikor valóban
 
meglátod a közös pontokat, és nem
csak én gondolom, hogy egyszer
majd így lesz, az még mindig
egészen bensőséges, noha egy

magamnak tett ígéretnél már
szilárdabb alapja van. Ha nem
figyelsz is rá, csak a válladra hullik,
mint a ragaszkodás új természete, 

és én, aki nem vagyok több, mint
e természet sáfára, szégyenkezem koronája
miatt – ha próbálok aludni, mindig elveszítem
ékkövét, a szemhéjaimat,
 
meg kell várnom, hogy visszanőjenek.
Néha lekötöm a szemem fekete
szemfedővel, a hibáimért addig
csak magamban fizetek.
 
Minden apró mozdulatnak jelentése
van, mintha bizony én is összetörhetnék,
pedig amikor leejtem őket,
nem olyan, mintha elveszteném
 
az egyensúlyomat, hanem olyan,
mintha megosztaná őket a készenlétem
mögött bújkáló érvelés,
mely kezeskedik értem,
 
és vagy hallgatásra int, vagy enged
beszélni, vagy kérdez, mint
egy testvér, de sohasem vádol,
csak beláttat, még szemkötővel is,
a homlokomat éjtől elválasztó réved.

[1]    Hanami, japán szó, jelentése: virágnézés, a cseresznyevirágzáshoz kötődik.

 

Az elisi inas naplójából

 
A fényt én másképp értékelem,
úgy kerülöm ki, hogy lássalak benne,
én pedig olyan vagyok, mint egy
megszólítás, amit nem használtam
 
veled szemben soha, tisztelettudó.
Próbáltam már eltulajdonítani azt,
ami a tied, de nem sikerült és ez
megtanított rá. A tisztelet, szeretet
 
fontosabbak lettek, bár ez utóbbi
tesz kiszolgáltatottá. Este a kék-
fehér virágok közé óvatosan lépve
rejtem nyomait, annak, hogy e kettő
 
együtt van velem, hogy végrehajtom
parancsait. Nem kaptam elég időt
a szeretet kibontakozására, minden
szépítés nélkül mondom, hogy
 
Mester, az időt úgy tépték ki belőlem,
ahogy ez a szó elhagyja a szám.
Bárcsak a múltban is mindent olyan
tisztán értem volna el, mint ahogy
 
veled szemben állok. A szándékom,
mint a jelenlétem itt, mulandó, de
tiszta, régi jó barátok, fák közé
szőtt árnyék az idő, amit aggodalommal
tölt el szívemen a hűség.

In Elis III.

Azt hiszem, jobban lenyűgöz
a gondolat, hogy nem ismersz,
mint az, ha nap mint nap beszélhetek
veled. Döntöttél rólam, hogy
 
minek akarsz látni, bár a szokásaimat
nem ismered, így az, hogy nem ismersz
jó szokásommá vált már;
mindig olyan régiesen beszélsz,
 
úgy tartom számon, mint tetteimet
a vádorlásaimon, amit tőlem remélsz
az igazságot és az önismerést.
Örömömre szolgál elérteni,
 
míg kötelességeim nyomába szegődtem,
hogy okát elhallgatni illő és helyes
a szelíd akaratú jóváhagyásnak,

árnyékunk kaparja a cudar, lengén
gerendán hintázó falat.

 

hanami

 

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

HTML tags are not allowed.

Copyright © 2007-2014. Minden jogot fenntartanak a szerkesztők és a szerzők.

Scroll to top