You Are Here: Home » Gyorsposta » Vidor-napló az Arany-emlékév jegyében: 7. nap

Vidor-napló az Arany-emlékév jegyében: 7. nap

Jánosom! Aranyom!
Barátom!

18… / augusztus 31.

Lassan kezdem elveszteni abbéli hitemet, hogy összefuthatunk még valaha eme Vidor fesztiválon, pedig itteni jelenlétemet meghosszabbítottam vala, néhány nappal. Érdeklődtem is a szálloda portásától – eme érdeklődésem újabb kétezer forintpengőbe fájt – hogy melyik szobát lakod, így a mellette lévőt ki is bérlém’ én, de téged azóta se láttalak, pedig úgy vágyom találkozásunkra.

A mai napon közeledve az éjféltájhoz a városban hömpölygő emberfolyam között nagyon elveszém vala, de egy pillanatra mintha téged láttalak volna, ahogy sörödet kortyolod, de hamar nyomod vesztettem. Ugyanakkor nagy örömömre öszve’ futottam Tompa Miskával, akivel te eddig, mint meséli csak levélben váltottál szót, bár levélben nem keveset. Egy félreeső kocsma szegletében hosszasan váltottunk szót eddigi és közelgő munkánkról, családunkról és persze rólad, sajnálta vala ő is, Miska, hogy nem találkozhaték veled. Bánatunkat szatmári szilvából főtt pálinkanedübe fojtottuk.

De had’ ejtek szót még a délutánról is, amikor is betértem a Művész Stúdióba, A Vörös Postakocsi folyóirat Művészasztalára. A Kováts Judit vezette est ingen sikeres volt, még a csillárról is lógtak a vendégek, mondhatni a programon lógott, aki élt és mozgott a városban. Mesélhetnék még arról, hogy a vendég, Boldizsár Ildikó a meseterápia és a felnőtt mesék nagy hívője, szellemisége, személyiségének ereje, hite ránk is átragadt, szabadulni tőle azóta sem tudok, gondolkodám azon is, hogy ezen túl nem verseket, hanem meséket írok majd, mesés lenne. A Holle anyó című történet Boldizsár Ildikó-féle átiratát jeles, fiatal nyíregyházi színészek (Dézsi (Jószívű Lány és Gonosz Mostohatestvére) Darinka, Kosik (Holle Anyó) Anita, Gulácsi (Mesélő) Tamás és Rák (Rendező) Zoltán, valamint Olajos (Csárli) Gábor gitárművész) keltették életre, nagy derűt csalva a fáradt vándorok orcájára.

A művészekkel töltött vacsora igen elálmosított, így nagy örömimre Tompa Miska felajánlotta, hogy szekerével hazafuvaroz. A pár perces út több órásra dagadt, mert Miska részegsége folytán háromszor mentünk körbe a körúton, de így bele-bele tudtunk hallgatni az Irie Maffia nevű társulat koncertjébe, kimerülésig táncoltatták a közönséget. Mily’ könnyelműség!

Miska közben az általam kitalált madárnevekből fejben verset fabrikált és azt a bakra állva, a gyeplőt elengedve, fél lábon állva, kezével nagyon kalimpálva, fennhangon szavalta. A lovak is csak a saját fejük után mentek, isteni csoda volt, hogy hazaértünk épségben.

Kedves Aranyom! Nem adom fel, hogy találkozzam véled, itt Nyíregyházán! A viszontlátás hitében bízva ölellek.

Barátod:

Petőfi Sándor

 

Karádi Nóra fotói a fesztivál 7.napjáról:

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

HTML tags are not allowed.

Copyright © 2007-2014. Minden jogot fenntartanak a szerkesztők és a szerzők.

Scroll to top