You Are Here: Home » Szépirodalom » Próza » Feljelentések

Feljelentések

Szilveszterre hangolódva az év utolsó napjaiban a Vidor-fesztivál “Nem mind Arany” című paródiaestjének egy-két percét elevenítjük fel, másodikként Gerliczki András Feljelentések című írásával. Jó szórakozást!

Feljelentések

1. feljelentés

címzett: Legfelsőbb Rendőri Hatóság
tárgy: feljelentés a Toldi tárgyában
dátum: 1847. martius. 26.

 

Mélyen tisztelt Hatóság!

Alulírott Zákos Elek önkéntes titkos fülelő – avagy deákul közönségesen delator secretus – uraságaitok előtt feljelentem a következő személlyeket, valamint literatus társaságokat:
a Tekintetes Censor-collegium mint hanyag (avagy negligens et incuriosus) ellenőri hivatal
a Kisfaludy Társaság mint felbujtó (avagy impulsor periculosus)
Petőfi Sándor szintúgy felbujtó
Arany János auctor
Ilosvai Selymes Péter auctor obscurus

 

Mélyen Tisztelt Hatóság!

Arany János Toldi című férczelményéről lenne szó.

Már a témaválasztással baj van, csodálkozom is, hová lett a cenzor ébersége, s meddig fajult a Kisfaludy Társaság  vétkes cinizmusa, midőn nemcsak elfogadtak, de még jutalmaztak is egy olyan eposzt, melynek rebellis(!) magyar(!) hőse mint egyszerű paraszt végez alantas mezőgazdasági munkát a közönséges mezőn.

Az egészet át kell írni. A címe Toldi helyett Ferdinánd ő császári és királyi fensége lenne.
A helyszín a kuruc magyar vidék helyett a kies Árkádia.
A főszereplő a lusta béresek helyett derűs faunokkal, fürge nimfákkal társalogjon klasszikus görög nyelven, vagy legalábbis művelt bécsi német dialektusban.
Magyar urak helyett antik héroszok jőjenek, vagy legalábbis germán istenek.
Ferdinánd holmi petrencés rudak helyett arany serleget emelgessen, s ékes tósztok közepette ürítse azt a birodalom felvirágzására.
Buda vára helyett Ferdinánd ő császári és királyi fensége induljon egyenesen az Olümposzra.
A cseh bajnok helyett vívjon meg Árésszal.
Kapja meg jutalmát magától Zeusztól.
Mélyen Tisztelt Hatóság!
Az új eposz kidolgozására szerény honoráriumért (jelképes 100 aranyért) magam is vállalkozom.

Alattvalói tisztelettel: Zákos Elek önkéntes titkos fülelő, udvari besúgó

2. feljelentés

címzett: Legfelsőbb Rendőri Hatóság
tárgy: feljelentés a Petőfi-vizitáció tárgyában
dátum: 1847. június 8.

Mélyen tisztelt Hatóság!

Alulírott Tégla Márton önkéntes a következő jelentéssel kívánok élni:

Ez év június 1. és 10. között Petőfi Sándor Arany Jánosnál tartózkodik Nagyszalontán. A szagloncok és fülelők ellen újabban érthetetlen okokból erősödő, egyenesen fenyegető aversus miatt kénytelen valék magamat álcázni.
Előbben is tollkereskedőként kopogtattam a portán, ám ugyan gyorsan kipenderítettek, legnagyobb ijedelmemre maga a házigazda, Arany közölte nevetve, hogy nem éppen tollfosztás idején próbálkozom.
Másodjára rongyos vándorszínészként kunyeráltam ennivalót, s istenuccse, az elején azt hívém, bámulatos sikerem lesz! Az Isten is mihozzánk vezérelt, amice! – kiáltott örömmel Arany és Petőfi egyszerre, s azonnal a tisztaszobába invitált a két poéta. Derűsen borozgatánk, Sanya és Jankó – már csak így nevezem őket, hisz az első koccintás után per tu folytattuk a diskurzust – tehát Sanya és Jankó ontották a színész-anekdotákat, ám egyszer csak elapadt az adomák tarkabarka folyama, s reám vetették szemeiket kérdően: no barátom, te következel! Szégyen, nem szégyen, megugrottam az ablakon át. Higgyenek inkább ezerszer potyaleső borisszának, mint dilettáns spionnak!

Harmadik ízben vályogvető cigányasszonként kérincséltem egy kis szalonnát, kaptam is a háziasszonytól, de a poéták szemet sem vetettek rám. Csak a mindig választékosan beszélő Arany Jegyezte meg udvariasan: ejnye galambom! Bámulom termeted, derék egy nőszemély vagy, ha férfiruhát öltenél, versenyre kelhetnél az ifjú Toldival! Óvatlan valék, nem éreztem az iróniát, csak akkor fogtam gyanút, mikor Petőfi odajött és valami szemérmetes Erzsók tenyeres-talpas bájairól kezde lelkesen beszélni, megbánva utólag, hogy époszához hősnőül oly botorul nem engem választott. Éreztem, sűrűsödik a levegő, így hát hónom alá csaptam a kikoldult szalonnát s újfent elinaltam.

Nem adom fel. Harmadik napja kucorgok az Arany-portán a fáskamra mögötti esővizes hordóban. Didergek, hapcizok, de az álca ezúttal tökéletes. Kinek tűnne fel egy szaporán pislogó termetes béka itt a ház végén? Jelentéseimet grafit irónnal rovom kis ivókupákra, s a vízhordó gyerekkel (aki szintén álcázott spion) küldöm méltóságotoknak.

Szellemi képességeim teljes birtokában maradok alázatos tisztelettel: Tégla Márton önkéntes

 

3. feljelentés

címzett: Tekintetes Censor-collegium
tárgy: feljelentés a Fülemile tárgyában
dátum: 1854. december 17.

 

Mélyen tisztelt Hatóság!

Alulírott Dalos Ferenc – alázatosan bátorkodom merészelni megjegyezni a nagyrabecsült censor-urak előtt – hűséges státushivatalnok, az alább következő feljelentést teszem:

Én, Dalos Ferenc – kegyelmességeteknek legjelentéktelenebb szolgája – fölháborodva olvasom Arany János legújabb , acátlan, pökhendi, szégyentelen, pimasz, kihívó, impertinens poémáját, melynek nem átallotta az acátlan, pökhendi, szégyentelen, pimasz, kihívó, impertinens „A fülemile” címet adni, ez az acátlan, pökhendi, ésatöbbi… versificator. Holott tudhatná, hiszen játszottunk meggondolatlan ifjúságunk hajnalán közös vádorszínész társulatban, tudhatná, hogy ott engem cimboráim a Dalos helyett mindegyre Fülemile néven emlegettek. Jól is énekeltem (de természetesen csak törvényes, cenzúrázott nótákat, a birodalom és ő császári királyi fensége nagyobb dicsőségére), nemúgy mint az a körülöttem danázó korhely komédiás csepűrágó banda, mely mindenféle illetlen tárgyakat dallott, úgymint evés, ivás, ölelkezés, et cetera, sorolni is borzalom!

Azt sem csodálnám, ha összebeszéltek volna azok hárman – micsoda szégyentelen triumvirátus! – hiszen más-más gruppokban ugyan, de játsztam annak idején mindegyikükkel. A másik kettőnek mentségére legyen mondva, kevésbé gúnyos tárgyat vevének madaras verseikhez. Itt van például ez a Tompa a maga gólyájával – nekem ez bonyolult allegoria, nem értem, de ha akar, foglalkozzon véle a cenzor! Meg aztán Petőfi a „Csalogányok és pacsirtákkal” – komolytalan romantikus ömleny, mi dolgom velük!

Nade Arany! Hogyhogy mindenkinek fütyöl az a fülemile? Úgy lenne rendjén, ha csak a tisztességes császárhű alattvalóknak fütyölne! A többinek hápogjon a kacsa!

Mélyen tisztelt Hatóság!
Kérem ezennel a fent nevezett versezet betiltását, manuscriptumának elkobzását és megsemmisítését!
Dalos Ferenc, avagy a törvénytisztelő Fülemile, magasságotoknak mélységesen alázatos szolgájaAAM_1810

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

HTML tags are not allowed.

Copyright © 2007-2014. Minden jogot fenntartanak a szerkesztők és a szerzők.

Scroll to top