You Are Here: Home » Szépirodalom » Próza » Samsara

Samsara

Samsara

Kerekes Magdaléna ötvenéves, egyedülálló tálcagyári munkás reggel felkelt. Megreggelizett, felöltözött, elment a tálcagyárba dolgozni. Levette a fröccsöntött tálcákat a futószalagról, és tízesével bedobozolta őket. Délben ebédelt. Tartott kétszer félóra cigiszünetet. Ötkor hazament, felvette az otthonkáját. Megvacsorázott. Megnézte a híradót, megetette a macskát és lefeküdt aludni. Reggel felkelt és visszagondolt az álmára. Érdekes álom volt, nem is nevezhető álomnak abban a tekintetben, hogy szinte szóról szóra végigálmodta az előző napot. Álmában ugyanis megreggelizett, felöltözött, elment a tálcagyárba dolgozni. Levette a fröccsöntött tálcákat a futószalagról és tízesével bedobozolta őket. Délben ebédelt. Tartott kétszer félóra cigiszünetet. Ötkor hazament, felvette az otthonkáját. Megvacsorázott. Megnézte a híradót, megetette a macskát és lefeküdt aludni. Reggel felkelt és visszagondolt az álmára. Milyen érdekes – gondolta álmában – hiszen épp ez történt velem tegnap: megreggeliztem, felöltöztem, elmentem a tálcagyárba dolgozni. Levettem a fröccsöntött tálcákat a futószalagról és tízesével bedobozoltam őket. Délben megebédeltem. Kétszer félóra cigiszünetet tartottam. Ötkor hazamentem, felvettem az otthonkámat. Megvacsoráztam. Megnéztem a híradót, megetettem a macskát és lefeküdtem aludni. Aztán reggel felkeltem és visszagondoltam az álmomra, ami épp úgy zajlott, mint a tegnapi nap, aminek a végén épp azt álmodtam, ami előző nap történt.

Egy darabig üldögélt az ágy szélén és azon morfondírozott, most merre tovább? Előre az új napba, végén az álommal, amiben arra ébred, hogy azt álmodta, ami ma fog történni vele, vagy vissza az álomba, amit megelőzött az a nap, aminek vége az álom, amiben most ül? Kerekes Magdaléna nem tudta eldönteni a dilemmát, így hát inkább felkelt, megreggelizett, felöltözött s elment a tálcagyárba dolgozni. Levette a fröccsöntött tálcákat a futószalagról, és tízesével bedobozolta őket. Délben ebédelt. Tartott kétszer félóra cigiszünetet. Ötkor hazament, felvette az otthonkáját. Megvacsorázott. Megnézte a híradót, megetette a macskát és lefeküdt aludni. Reggel felkelt és visszagondolt az álmára. Érdekes álom volt, tán nem is volt álom, hiszen minden olyan reálisnak tűnt, minden valóságos volt: ahogy felkelt, megreggelizett, felöltözött és elment a tálcagyárba dolgozni. Levette a fröccsöntött tálcákat a futószalagról és tízesével bedobozolta őket. Délben ebédelt. Tartott kétszer félóra cigiszünetet. Ötkor hazament, felvette az otthonkáját. Megvacsorázott. Megnézte a híradót, megetette a macskát és lefeküdt aludni. Reggel felkelt és visszagondolt az álmára, amibe – mint a halál fekete, önmagába harapó folyosójába – lám, ilyen csúnyán belegabalyodott, és ahonnan se előre, se hátra nem volt számára többé már kiút.

kép forrása: secretlanguageofcolor.com

kép forrása: secretlanguageofcolor.com

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

HTML tags are not allowed.

Copyright © 2007-2014. Minden jogot fenntartanak a szerkesztők és a szerzők.

Scroll to top