You Are Here: Home » Kritikák » Színház » Inspirációk az Arany-háromszögből: egy különleges est, költő-óriásokkal

Inspirációk az Arany-háromszögből: egy különleges est, költő-óriásokkal

„Ez az élet egy tivornya, inni kell, ha rád jön sorja” – éneklik kórusban Arany János sorait Pregitzer Fruzsina, Dézsi Darinka, Gulácsi Tamás és Rák Zoltán, az Arany-Metszés című produkció szereplői, miközben az üvegfal mögött várakozom a hangmérnök, a zeneszerző és egy operatőr társaságában. 

A sikeres hangfelvétel és klipforgatás után a Móricz Zsigmond Színház büféjében a darab rendező-főszereplőjével, Rák Zoltánnal és szakmai tanácsadójával, Karádi Zsolttal beszélgettünk Aranyról, Petőfiről, és persze a múlt év decemberében bemutatott Arany-Metszésről. Talán nem minden néző, illetve olvasó tudja, hogy Rák Zoltán nagyszalontai származású, noha ez a tény igen jelentős szerepet játszik az Arany-est létrejöttében.
Arany

KD: Az előadás nosztalgikus képpel indul. Négy színész egy-egy fekete mappával a kézben besétál a színpadra, miközben a zenészek Nagyszalonta „himnuszát”, a Serkenj fel című dalt játsszák, majd az est bizonyos értelemben a szokásos irodalmi megemlékezések paródiájával indít. Hogyan emlékszel vissza a gyerekkori élményekre, mennyiben volt meghatározó számodra Arany János szelleme?

RZ: Azt hiszem, hogy az anyaországi irodalomtanításhoz képest nálunk, Szalontán, érthető okokból, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek Arany János tanítására. Sőt, nem csak az iskolában, de otthon is jelen van szellemisége. Emlékszem, apukám is mindig elmondta, hogy Aranyra büszke mindenki, legalábbis minden magyar lakos, bár rajta kívül is komoly hírességek születtek Nagyszalontán.  Kimondatlanul is megvan ott a Zilahy Lajos – Sinka István – Arany János háromszög, akik kb. százötven méteren belül születettek vagy éltek egymástól. Én tőlük nem messze, egy párhuzamos utcában… (Nevet.)

KD: Tehát négyszög?

RZ: Nem, csak háromszög. Ami azért is érdekes, mert ilyen talán csak Hollywoodban van. Szóval, Arany szelleme benne van a levegőben. Ehhez jön a szigorú irodalomoktatás, aminek köszönhetően igenis tudtunk a János vitézből részeket, a Toldiból igenis meg kellett tanulni egy-egy éneket, és mindenki tudta kívülről a Családi kört, vagy épp a Walesi bárdokat. Ma már ritka, hogy valaki egy teljes éneket tudjon fejből szavalni. Egy ideje rendszeresen szerveznek otthon versmondó versenyeket is. Régóta foglalkoztat Arany János életműve, de igazán mélyen az elmúlt másfél évben merültem el benne. Szinte minden szabad időmet arra fordítottam, hogy verseket olvastam, kutattam és jegyzeteltem, melyek azok az írások, amik a leginkább hatnak rám és emellett színpadképesek is. Nem valami új, nagy megfejtésen törtem a fejem, egyszerűen csak azokat a verseket kerestem, amik érzelmeket váltanak ki belőlem, s remélhetőleg a nézőkből is. Már diák koromban is ez érdekelt a legjobban a költészetben: mit ad nekem, mint érzet? Kifejezetten utáltam, ha verslábakat kellett számolgatni. A formai elemzések bizonyos életkorban csak arra jók, hogy a gyerekeket elidegenítsék az irodalomtól. Ez persze a saját véleményem, nyugodtan ki lehet húzni majd a cikkből. (Nevet.)
Arany2

KD: Jó, talán majd kihúzom. (Mindenki nevet.)

RZ: Egy színész mondta nekem még egyetemista koromban Kaposváron, hogy a vers tulajdonképpen egy sűrített színdarab, vagy regény. Olyan sűrítmény, amelynek akár négy sorában is ott egy egész élet. Én ezt érzem Arany Jánosnál. Nem csak a maga korában, de mind a mai napig érvényes gondolatai vannak. Így aztán óriási anyag jött össze, ráadásul időközben felkértem irodalmi referensnek Karádi Zsolt tanár urat, aki a Nyíregyházi Egyetemen épp Aranytól kezdődően tanítja az irodalmi korszakokat. Zsolt rengeteg olyan írásra hívta fel a figyelmem, amelyekkel korábban nem találkoztam.  

KD: Egy irodalmi referenst úgy képzelek el, hogy a felkérés után hetekre beköltözik a könyvtárba, újraolvassa azt a pár ezer oldalt, amit eddig is ismert, esetleg még többet is. Borzasztó nagy munka ez! Örültél a megkeresésnek?

KZS: Mindig azt mondom, nem én választom az írót, költőt, akivel foglalkozom, hanem ő választ engem, úgyhogy kedvemre volt ez a felkérés. Arany hozzám mindig is közel állt. Ez a kicsit depressziós, fanyar humorú ember, aki Petőfi mellett olyasmiket ír, amilyeneket magától talán sosem írt volna. Elsősorban olyan szövegeket kerestem, amelyek nem a legközismertebbek, azaz nem a sokak által ismert Aranyt juttatják eszünkbe.  Szétnéztem prózai írásai között, átolvastam levelezését, és szerkesztői feljegyzéseit, tájékozódtam nyelvtudományi munkái között; megnéztem Aranyt mint fordítót, illetve megnézegettem azokat a humoros írásokat, paródiákat is, amelyek nagyon távol vannak a Letészem a lantot Arany Jánosától.
Megrendült

KD: Nem emlékszem, a szórólapon fel van-e tüntetve, hogy minden elhangzott szó Arany Jánostól, illetve Petőfi Sándortól való, de többekkel beszélgettem az előadás után, és kiderült, sokan nem tudtak mit kezdeni az előadás első felével. Az ismeretlen Arany-szövegek válogatása ezek szerint olyan jól sikerült, hogy nem is mindenki számára derült ki, bizony azokat is ő írta. 

RZ: Nagyon szerettük volna megszólítani a fiatalokat, s mindeközben az Aranyt ismerőknek is újat mondani. Azt akartuk, hogy a fiatalok lássák, Arany János nem csak elgondolkodtató és drámai, de sziporkázóan szórakoztató is tud lenni. Ezért a színészekkel, Szakály Viktória koreográfussal, valamint a zenészekkel, Olajos Gáborral és Karap Zoltánnal közösen próbáltuk ezt a tankönyvekben öreg bácsikaként megjelenő költő-képet úgyszólván leporolni.

KZS: A Dénes által említett jelenet egyébként egy Jókai paródiából vett részlet.

KD: Ha az ember egy egész életművet akar bemutatni, nyilván nagyon fontos kérdés, hogy mely részleteket emel ki. Az előadás különös hangsúlyt fektet az Arany-Petőfi barátságra. Miért?

RZ: Még az Akadémiára jártam (Pesti Magyar Színiakadémia), amikor foglalkoztunk a levelezésükkel, és teljesen magukkal ragadtak ezek az írások. Hogy lehet ilyen humorral és szeretettel írni? Két zseni! Azt gondolom, ezeket a gondolatokat másnak is jó lehet hallgatni. Számomra ezek a levelek azt mutatják meg, milyen, amikor az élet és az irodalom szétválaszthatatlan egységbe kerül. Másfelől volt egy rendezői koncepció is a döntésben, hiszen számos önéletrajzi vagy történelmi részletet megtudunk tőlük. Arany például ír a szalontai tűzvészről, Petőfi a családja elvesztéséről, és talán, ami az egyik legizgalmasabb: bepillantást engednek abba, hogy ők személy szerint miként élték meg a forradalmat és szabadságharcot. Érdekes feszültség alakul ki abból, hogy Arany többnyire otthonról szemléli az eseményeket, míg Petőfi valóban harcol Bem oldalán. Aztán ott van Petőfi levele Aranyhoz, amelyben arról ír, hogy Kossuth kérésére fanatizálta a népet Pesten. Ez a levél indította el a zenészekben azt a gondolatot, hogy Petőfi voltaképp a kor rock sztárja, aki a személyes aurájával, a szerelmes verseivel, tehát egyfajta erotikus kisugárzással és színpadias hazaszeretetével egyszerre hat az olvasókra, a nézőkre. Ezért lesz a Feltámadott a tengerből rock and roll, a Nép nevébenből rockszínház, az Ez az élet című Arany-versből egy funky-s hip-hop nóta, a Magyar Misiből kuplé, stb. De nem csak a dalok színesítik az estet, hanem Olajos Gábor a kor hangulatát célzó atmoszférikus gitármuzsikái is. Minden szereplőnek, változásnak saját zenei hangulata, motívumkészlete van.
Levelezés

KD: A két férfi szereplő mellett két női szereplő is számos szerepben feltűnik.

RZ: Pregitzer Fruzsina és Dézsi Darinka a különböző korszakokat jelenítik meg. A feleséget, az édesanyát, a szerelmet, és a múzsát. A női figurákat is úgy használjuk, mint érzeteket. A nők szenvedő felei életünknek, de nem csak akkor, amikor forradalom van. Van egy kép, amit nagyon szeretek. Petőfi a csaták borzalmaitól megrendülten ül, mögötte az édesanya és a szerelem. Nagyon ritkán beszélünk az otthon maradt asszonyokról, pedig bizony ők a csaták komoly elszenvedői voltak. A nők révén sok mindent könnyebb megmutatni, megjeleníteni. Kihagyhatatlanok, mert olyan erő, energia van bennük, ami valójában határozottan támogat bennünket, férfiakat.
 

KD: Zsolt, te leadtál egy nagy paksamétát a rendező-szerkesztőnek, akinek szintén volt saját jegyzettömbje. Feltételezem, számos helyen lett átfedés, de akadtak különbségek is. Megfigyelhető, hogy az előadás könnyed hangulata egy ponton drámai hangvételbe fordul át, ez – korántsem véletlenül – egybeesik Arany János kislányának elvesztésével. Mint apát, mint irodalmárt kérdezlek: hogy látod a darab arányait? 

KZS: Mivel a rendező fiatal, én pedig kevésbé, talán ebből adódóan is vannak hangsúlybeli eltérések. Ha én rendezem, nálam erősebb lett volna az öregedő Arany. Amikor meghal a lánya, onnantól Arany összeomlik. És onnantól negyven évesen hatvannak látszik, hatvan esztendősen meg kilencvennek. Soha többé nem szedi össze magát. És ír ezt, azt, ám rohamosan megy tönkre. Talán azért is ír. Terápiás célból. Ráadásul gyógyíthatatlan tüdőbeteg, s ott van a gyomorbaja, fizikailag egyre romosabbá válik, ronccsá lesz. És mindeközben amilyen szellemi állapotban van – az maga a csoda. Ez voltaképp olvasói és nézői szempontból katartikus állapot. Megdöbbentő. Mint tanár azt gondolom, az előadás láttán a nézők nem feltétlenül fogják megrohamozni a könyvtárakat egy-egy Arany-kötetért, de abban biztos vagyok, hogy a darab „nem középiskolás fokon” tanítja a költőt. És ez mindennél fontosabb.
Óhhh, Zsuzsa

KD: Arany-Metszés címmel tehát egy merőben új felfogású, élőzenés, humoros, néhol szívet melengető estet ajánlunk az irodalom- és színházbarátok, iskolák, könyvtárak, művelődési házak figyelmébe, melyen kizárólag Arany János írásai, és olykor barátja, Petőfi Sándor művei alapján idézik meg a költő-óriást a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészei: a Jászai Mari-díjas Pregitzer Fruzsina, továbbá Dézsi Darinka, Gulácsi Tamás és Rák Zoltán. A zenei hangulatot Olajos Tamás és Karap Zoltán teremtik meg.

 https://www.facebook.com/events/145337562816241/
fotók:Karádi Nóra

 

 

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

HTML tags are not allowed.

Copyright © 2007-2014. Minden jogot fenntartanak a szerkesztők és a szerzők.

Scroll to top