You Are Here: Home » Tárcák » Gyorsposta » Majmunka és a csont – (Vidor-napló 5.)

Majmunka és a csont – (Vidor-napló 5.)

Vidor Napló – Krúdy Gyula hősei a Vidoron

 A három Krúdy-hős, Szindbád, Rezeda Kázmér és Alvinczi Eduárd hosszú évek bolyongása után találkozik újból 2018. szeptemberében a nyíregyházi Vidor Fesztiválon, ahol esténként egy-egy pohár bor mellett számolnak be egymásnak az aznapi eseményekről és különös történeteikről. A rendhagyó Krúdy Napló elbeszélője és írója minden este más-más hős, így napról-napra, naplólapról-naplólapra más-más hangnemben és görbe tükörben íródik az idei Vidor Napló A Vörös Postakocsi online hasábjain. Szerzők: Karádi Zsolt – Szindbád hangján, Gerliczki András – Rezeda Kázmér tollaival ékeskedve, Béres Tamás – Alvinczi Eduárd fennkölt stílusában szólal meg.

Majmunka és a csont

 

Szép életed van, Rezeda Kázmér.

Szép életed van, gondoltam, miután átfutom hangulatos soraidat itt, A Vörös Postakocsi hasábjain. Szép és kellemes:  csak lófrálsz össze-vissza, nézelődsz, elmélkedsz, zenét hallgatsz, bámulod a csillogó szoborembert, jársz-kelsz a városban, bekapsz néhány ínyenc falatot, flâneur vagy életed nemes helyszínein, ellenben én, kedves barátom, hőstársam, én fel-alá botorkálok a vidám fesztivál önkívületben fagylaltot nyalogató résztvevői között, akik naphosszat bolyonganak a néma mímesek és az üvöltöző zenekarok között, míg én keresem örök szerelmemet, Majmunkát, aki tegnap is megígérte, hogy este találkozunk a Kossuth szobornál, ám hiába érkeztem időben, ő csak nem jött. Lehet, hogy elmellőztük egymást?

Lehet.

De én, a százharminc éves fiatalember, aki, mint egykor, az ifjúság remegő vágyainak hajóján himbálózva utazott az idő selymes hullámain, úgy érkeztem a minap szerelmemhez a Nyírségbe, s helyette harsány és rátarti tömegre leltem, elindultam, hogy megkeresem őt. Útközben én is találkoztam a szoboremberrel; igaz, amikor megálltam, hogy megfigyeljem, megmozdul-e, arra szaladt egy szöszke kislány. Odafutott hozzá és megráncigálta a zakóját. Erre az eladdig mereven meghajlott figura lassan, méltóságteljesen kiegyenesedett, a gyermek pedig sírva rohant édesanyjához…

Rohannék én is Majmunkához, de nem tudom, merre menjek. A programfüzetben azt olvastam, hogy a Bencs-villában éppen teremtőm, Krúdy Gyula alakját idézik szakavatott irodalmárok és lenge költők. Nosza, lássuk, mit tudnak összehordani róla és (netalántán) rólam… Sietve érkeztem meg a Sóstói út 54. alá, az impozáns épületbe. Csendesen meghúzódtam a nagyterem egyik sarkában. A szépen felújított villában néhány derék írástudó éltette a hatalmas szövegfolyamot hátra hagyó szerzőt, születése száznegyvenedik évfordulója alkalmából. (Megvallom, kicsit nehezteltem rájuk, ugyanis – miközben humoros átirataikkal Gyula több motívumát górcső alá vették – arról megfeledkeztek, hogy bennünket, leghíresebb alakjait, Alvinczi Eduárdot, téged, Rezeda Kázmért és engem, Szindbádot, a minket megillető tisztelettel elemezzenek. Haragom akkor csitult el némiképp, amikor az előadók hosszan és kimerítően ecsetelték a velős csont szerepét a Krúdy-oeuvre-ben. Addig-addig beszéltek róla, míg ugyancsak meggyűlt a nyál a számban, és eltökéltem, hazafelé menet beugrom (no, nem a nagybőgőbe, mint Hajmási Péter, esetleg Hajmási Pál), hanem az első kocsmába, hogy olyan húslevest rendeljek, amelyben árván meredezik ama sokak által irigyelt csont.

Így tettem – volna. Csakhogy egész Nyíregyházát bejártam, s aki álmaimban él, a dicsőt, az égi szépet, mint jeles elődöm, Csongor, semmi földön nem találtam. Feladtam a küzdelmet, s bosszúsan, éhesen hazamentem szállodai szobámba. Lefeküdtem és kisvártatva elaludtam. Álmomban gigászi velős csontok, mint roppant madarak, röpködtek felém, én pedig el akartam kapdosni őket. Sikertelenül. E fenséges étek elérhetetlen maradt számomra ugyanúgy, mint Majmunka, akivel, kedves barátom, Kázmér, ma sem sikerült találkoznom. Vajon elérem valaha őt?

vidor2018

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

HTML tags are not allowed.

Copyright © 2007-2014. Minden jogot fenntartanak a szerkesztők és a szerzők.

Scroll to top