You Are Here: Home » Tárcák » Gyorsposta » Magába szívott a város – (Vidor-napló 6.)

Magába szívott a város – (Vidor-napló 6.)

Vidor Napló – Krúdy Gyula hősei a Vidoron

A három Krúdy-hős, Szindbád, Rezeda Kázmér és Alvinczi Eduárd hosszú évek bolyongása után találkozik újból 2018. szeptemberében a nyíregyházi Vidor Fesztiválon, ahol esténként egy-egy pohár bor mellett számolnak be egymásnak az aznapi eseményekről és különös történeteikről. A rendhagyó Krúdy Napló elbeszélője és írója minden este más-más hős, így napról-napra, naplólapról-naplólapra más-más hangnemben és görbe tükörben íródik az idei Vidor Napló A Vörös Postakocsi online hasábjain. Szerzők: Karádi Zsolt – Szindbád hangján, Gerliczki András – Rezeda Kázmér tollaival ékeskedve, Béres Tamás – Alvinczi Eduárd fennkölt stílusában szólal meg.

Alvinczi Eduárd: Magába szívott a város…

(lejegyezte: Béres Tamás)

Ébredés után pár percbe is beletelt, mire meg tudtam igazítani a hetyke bajuszom. Bizonyára nagyon vad álmaim lehettek, de nem emlékszem rá, talán ennek folyománya, hogy nem arra görbült ma reggel a jobb bajuszom, mint illenék neki. „Ebadta, kutyapára! Önálló életre kelt a jobb bajszom. Ilyen se volt még!” – csattantam fel. Újra elő kellett vennem a bajuszkötőmet és egy kis Babassu-olajat. Egy brazil barátom tengeren túli ajándéka, egy igen ritka pálma gyümölcsének magjából préselik. Ettől úgy ragyog és rendre, vezényszóra pöndörödik a bajszom, mint egy egész század a díszszemle előtt. Amikor már újra a régi fényében tündökölt az arcszőrzetem, felöltöttem a mélyfekete frakkomat és lesétáltam a főtér egyetlen nyitva álló kávéházába, hogy elfogyasztottam a reggelimet: lágytojás, friss pirítós, sült szalonna, hozzá erős fekete, cukor nélkül, egy kis konyakkal. Átlapoztam a napi sajtót, benne a Vidor Fesztivál aznapi programjával. A szomszéd asztalnál ülő naccsá’osasszonytól elkértem a rúzsát és avval békarikáztam az aznapi érdekes eseményeket, amiket szívesen szemügyre vennék. Bár a pincérnek ez nem tetszett, sandán és szúrós szemmel közeledett felém, borravalóm fejében még az újságot is nekem adta, az újságtartó állvánnyal együtt. Ha már ilyen barátságos volt, hátul a söntésben együtt szívtunk el egy-egy ’cubai’ szivart. Elmesélte az egész életét, én pedig barátsággal meghallgattam egy-két pohár konyak fejében.

Aztán az újsággal a hónom alatt visszasétáltam a szállóba, ahol már széles mosollyal várt Mária asszony. Jó szívvel, konyakkal és friss hírekkel várt. Elfogadtam mindhármat. Ezzel el is telt a délelőtt. Az ebédet már Sóstón fogyasztottam el, nyírségi gombóclevest és búbos húst ettem petrezselymes burgonyával, savanyú almapaprikával. Az ebédet követő hosszú sétám a tó körül az egyik ámulatból a másikba ejtett. Lubickoló lengyelek, tricikliző tinédzserek, dermesztő dinoszauruszok, csacsogó csehek, lekváros lángosok, vidorgó vizibiciklizők… Nyüzsgő város ez a nyírségi gyöngyszem, magam is jó kedvre leltem, s egy konflist elcsípve siettem a Bencs Villába, ahol Szabó Dénes karnaggyal beszélgetett Kováts Dénes. Egy erős kávé, némi konyak, egy magányos fikusz és Göttinger Pál színházi főrendező mellé ültem le a hátsó szegletben, mert hát, ma is megtelt nézősereggel a kultúra eme megújult csarnoka. Énekkel és tapssal köszöntük meg a remek beszélgetést a két Dénesnek. Magam persze nem énekeltem, de talán jobb is volt így, egy konyak meg egy jó zuhanyzó kell jómagamnak, hogy eme képességimet előcsalogassam néhanap.

Az estébe nyúló konyakozást már a Kossuth téren folytattam le, ahol régi bajtársak körében izgatottan figyeltem ama új és ötletes próbálkozást, hogy a nagy szabad téren a nyüzsgő tömegnek adjanak elő színházi darabot, ezúttal a Legénybúcsú című zenés művet. Hajrá! …és több ilyen újítást lássunk jövőre a Vidoron! Majd a távolban megpillantván Szindbád és Rezeda Kázmér elsuhanó árnyékát, igyekeztem követni, utolérni, de öreg lábaim már nem visznek olyan fürgén, mint ifjonti koromban. Barátim nyomát vesztvén visszasétáltam a szállóba, egy-két nyugtató konyak után tértem nyugovóra.

Jó éjt, Nyíregyháza! Jó éjt, Vidor! Jó éjt, Eduárd!

vidor2018

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

HTML tags are not allowed.

Copyright © 2007-2014. Minden jogot fenntartanak a szerkesztők és a szerzők.

Scroll to top