Folyóiratunk 2. tállyai alkotótáborának legjobbjai közül ajánljuk:

A legidősebb testvér meséje
 
Nem szabad elfelejtenem, hogy középső gyerek vagyok,
előttem már birtokolta valaki a szülők összes figyelmét.
Ha itt lenne nővérem szőke lenne, bár az ritka hajszín
a családba, vagy fekete, mert akkor mindig irigykedhetnék rá.
Az egyetlen, amit pontosan magam előtt látok az a szeme.
Ő örökölte volna anya meleg, őzbarna szemeit.
Nekünk az öcsémmel csak tengerszemek jutottak.
Az övé menedék lett volna.
Menekülés minden felelősség elől.
Ezért hagyhatott el minket, a szeme miatt.


 
Kirakatban

Ha tetszeni akarsz,
olyan légy, mint egy akvárium.
Érzés és élmény. Légpumpával
ellátott másik világ.
Az úszás ünnepély, pucér vagy,
akár egy aranyhal.
 
A valóság algamentes
felszálló csönd.
 
Megsárgult fogaidat számolod,
kiszívod a vért szivárgó ínyedből.
Lapulsz egy kagyló hallójáratában,
és elfojtani próbálod a kopoltyúidból
áradó eleven hús szagát.