Serge
 
ebéd utáni desszert íze
cigarettafüst
 
lebegés
merülés
tükörfenék
 
természetes drogok
part menti vízben
azok a tegnapi delfinek
 
fekete kriptonittá
sűrűsödött titkaimat
felnagyította lábad előtt
a tenger kavicsok
gyereknek csörgő
hallgatunk
 
a sérült uszonyú delfint
Serge-nek neveztem el
nem féltette magát kiúszott
hozzám a fehér homokig
 
ritmusos hullám gyönggyel
tölti meg az üres kagylót
 
nem félnék összekötni
veled az életem


space cake
 
 
magzatvíz tör fel köldökömből
 
kék szemű kislány lebeg felém
 
a szívem túl hangosan
az övé túl gyorsan dobog
 
aki ma szól mindent elveszíthet                                                  

legörbül a száj
szeméből vízesés indul
 
nincsenek mentőtutajok
csak egy hajóroncs
kórház vaságy
dementorok magasodnak fölénk



a becsapottak 

nem kérdőjelezik meg 
a világ süllyedését

a  vízbefúltakat 
szögesdrót kerítéseken 

a vért
háborúk éhínségek 

sötét titkait
azonos algoritmusra 

mozdulnak mikor 
lelakatolják

a tengereket
a szíveket a lábakat

testük iszapos
a szomszédom ilyen

azt mondja elektronikus
bárányokkal álmodik