Járványnapló
– jegyzetversek –

Harmincadik nap (04.09.)

a ragacsot nem tudtam megszokni.
persze lehet, hogy nem is koszos
a bevásárlókocsik fogantyúja
vagy a műanyagkosarak füle,
de valahogy mégis olyan érzés megfogni őket,
mintha azok lennének.
tapadós, nyálkás, melegen nyálkás-ragacsos
mindegyik.
pedig látom,
rendszeresen áttörlik a kosarakat a boltban,
ahová mostanában nem naponta,
hanem hetente csak egyszer-kétszer járunk.


Harminchatodik nap (04.15.)

olyan ez a nap is, mint a többi.
lassan elveszítem az időérzékemet.
mindegy, hogy hétfő vagy csütörtök,
szinte ugyanúgy telik. későn fekszem, későn kelek.
de legalább kipihenem magam.
megszűnt, vagy legalábbis csökkent a ritmuszavarom.
rendszeresebb lett minden,
a gyaloglások, a sport.
esténként többet olvasok,
s mióta nem a telefon hangjára ébredek,
azóta többet álmodom,
s ha reggelente visszaalszom,
néha még az álmom folytatását is megtudom.


Harminckilencedik nap (04. 18.)

olyan ez a járvány, mint a politika.
mindig mindenki
mást mond róla.