1. Bevezetés a hazugságba

A hazugságot sokféleképpen hívjuk. Lehet durván nevén nevezni, és finoman. A valótlan állítástól a verbális félrevezetésen át, a féligazságig széles a skála.  A túlzás és az elhallgatás sem mond igazat. Az élet minden területén megnyilvánul, a gesztusokban, cselekedeteinkben. Így a művészetek minden változatában is, mint kulturális termék. Ezt már giccsnek nevezzük.  Ott már néha hamisításnak is mondják. De vannak enyhébb jelzői is alkotójának: dilettáns, kókler, amatőr, inkompetens, kontár, de ezek inkább a tanulatlan kezdőt minősítik. A giccsőrnek a gátlástalan művészt nevezzük, aki a mesterség minden fortélyát ismeri, de hátsó szándékai vannak, csalni akar. Hermann Broch az író az utánzatok utánzatának nevezi, Kant radikális gonosznak.  A művek technikai reprodukciói teremtették meg a hamisítások lehetőségeit, de művészetek sokfélesége nagyobb általánosítást kíván. A legrövidebb megítélése, hogy álművészet vagy rossz művészet. A filozófus Walter Benjamin szerint a reprodukálhatóság korában a művészet elveszti auráját, a műalkotás autonómiáját.

2. A giccs megjelenési formái, a giccs eredete.

A giccses jelzőt tehát a művészetekre találták ki pejoratív megbélyegzésként, és amíg csak ott fordultak elő, karanténban lehetett tartani. Amíg csak a festészetet fertőzte meg, addig a jellemzőit ott diagnosztizálták a művészettörténészek, és a filozófusok. 1870 óta mondják egy műről, hogy giccs. Persze előbb művészetnek kellett hozzá lenni. Az a giccs, amit a konkurencia csinál – szokták mondani viccesen  a festők, és ez arra utal, hogy azóta is  sokféle nézőpontja lehet. De kit érdekel ma a művészet? Csak a művelőit, és akik belőle akarnak megélni. A művészek, műkereskedők, múzeumok, iskoláik, kritikusaik, alapanyaggyártók, turisták.    Meg akik hisznek benne, és úgy érzik gazdagabbak lesznek általa, meg a Világ. A művészet érték, a giccs értéktelen hamisítvány. Az anyaguk és eszközeik szerint a művészetek szerteágaztak az ókori kategóriák óta. Az új kifejezési formák, az új műfajok egyúttal kitörések az ismétlések elől és a változó világ új nézőpontjait mutatják be az emberiség kíváncsi közvéleményének. A szemlélődők között mindig van kezdő, parvenü.  A művészek között meg kísérletező avantgard. Az alkotásaik kezdetben „skiccek”, vázlatosak. Sok annak is marad.  Ezeken ragadt a giccs megbélyegzés, mely aztán általánosodott és mindenféle műformára alkalmazták. Sok a menekülés jegyében született. Menekülés az ismétlések elől. Van már sokféle.  A képzőművészetek és az építészet után – a film, színház, zene, iparművészet, népművészet, tánc, reklám. – minden meg van fertőzve.  Hogy hogyan tovább a fogyasztói piacon, ez az avantgard dolga.

                A giccs szó, eredete szerint, a kitschen szóból származik és az angol sketch elnémetesítése, jelentése a skicc. Ebből lett a giccs elnevezés.  A giccs jelzőt a Münchenben az  akadémista festők használták először 1870 körül. A skicc vázlatot jelent, a konzervatív művészet alapossága sehol nem szeret semmiféle hevenyészett állapotot. A giccs szót pejoratív értelemben a konzervatív mesterek a kezdőkre és az epigonok műveire akasztották először: a vázlatos, kidolgozatlan alkotásaikat minősítve. Hamar elterjedt és minden művészeti ág használni kezdte, mert fércművek és hiszékenyek mindig voltak és lesznek.  Mára a vizuális kommunikáció a valódi művészet gyilkosa lett.  Kapjuk a reprodukált képeket, TV-ben, okos telefonokon, ezer féle módon. Ez információnak elég, élménynek kevés, a reprodukciók nem adnak igazi élményt. Az építészet tér-idő faktorral megismerhető térélménye végképp elsikkad a két dimenzióban, a templomok bejárata előtti szelfikben.  Aki ezzel beéri, az nem jut el a valódi műalkotás megismeréséig.

3. Az építészeti álságok sajátosságai.

A giccset szokták a boldogság művészetének is nevezni, mert a festészetben és a szobrászatban az érzelmek felkorbácsolása a célja.  Ez a nyálas elnevezés az építészetre alig húzható rá. Az architektúra kettős identitású alkalmazott művészet. A funkciója társadalmi igény, az esztétikája a művészetek trendjeit követi.  Anyagai és alkotásai tájhoz, korhoz, szerkezetei technikai haladáshoz kötődnek. Túlélnek társadalmakat, divatokat, elbontásuk is költséges.  Az építészet a társművészetekkel dolgozik együtt, alkalmazza őket.  Monumentálisak lehetnek műveik, méretük a tájaktól a városi tereken – és a mindenféle funkciójú épületeken át – azok enteriőrjeiig terjed.  A rész és az egész harmóniája minden léptékben kötelező.

Az építészet az emberi településen állandóan jelen van, üzenete, eszmei mondanivalója állandó kinyilatkoztatás használóinak. Az építészet költséges művészet, a házakat is lehet szeretni, és el is lehet határolódni tőlük, az épület is lehet giccses, ha alkotó elemei közül valamelyik ellentmondásba kerül a többivel. A házak és környezetük, tömegük, belső tereik, részletképzésük, anyaghasználatuk és eszmeiségük is lehet a giccs forrása.  Az építészeti műalkotás is lehet álságos a hatáskeltés érdelében, érzelmeket korbácsolhat fel.     

4. Megtévesztések  a  múltban.

Az építészet téri hazugságai a giccs szó használata előtt is megvalósultak. Az anakronizmus a túlélő művészet által elkövethető hazugságok egyike. Ha egy tér, vagy egy szervező eleme idegen kultúrába kerül, ahol jelképeit és üzenetét nem ismerik, ugyanolyan giccs ott, mint a Louvre-ből hazahozott kisméretű Milói Vénusz otthon a vitrinben. Akkor is, ha hadizsákmány, vagy barterbe vásárolt árucsere tárgya.  Az utazások során már a középkorban is eljutottak a hódítók idegen kultúrák földjére.   És  hazalopták a művészetet mint souvenirt, vagy ajándékot,  mert adtak érte  üveggyöngyöket vagy  mint Mehmed Ali pasának, egy azóta se működő órát.   Ott díszeleg ma is giccsesen Párizsban a Concorde téren az az i.e. 1300-ban készült egyiptomi obeliszk, amelynek párja 1830 óta árválkodik Luxorban, az Ammon templom bejárata előtt. „Ha megfejtjük a hieroglifák titkát, ugye felállíthatjuk Párizsban az obeliszkedet”- zsarolta a pasát a 1830-ban Champollion talán egy kairói háremben. És mivel kellett neki a titok nyitja, a pasa lefeküdt a franciának.    Ez ma is bizonyítható szexuális zaklatás volt. A giccs, aki a néző kegyeiért udvarol, ehhez a ma oly divatos karakter gyilkosságokhoz hasonlít.   A kétezer éves művészet környezete megváltoztatásával giccsé minősült a párizsi vitrinben, mint egy emléktárgy, amelyeket fillérekért vásárolunk a turistaútjainkon.

Párizs, Concorde tér, Obeliszk

Ki veszi észre ma már ebben a giccset? Pedig az obeliszk idegen helyen, idegen kultúrával ejti ámulatban a gyanútlan turistát. 3000 éves egyiptomi építményt hazudik Párisba – mondjuk egy venezuelai nászutas párnak-, akik előtte pózolnak.  Dagad a párizsiak keble a nemzeti büszkeségtől, ez volt a cél – lám ilyen látványos a mi fővárosunk -, a giccs működik.

New Yorkban a Lincoln Center kulturális központ tere, a Római Capitolium utánzata. Az Állami Színház, a MET és Filharmónia épületei, Michelangelo tömegeit másolták le, csak Marcus Aurelius szobra hiányzik. Ez egy térgiccs, a finanszírozó RockefellerekEurópa kultúrája utáni nosztalgiája.  

Abraham  A.  Moles szerint a giccs többet akar mondani, mint ami valójában. Kölcsönvett tartalmakat új kontextusba helyez, így minden korban jelen volt elnevezése előtt is. 

Az építészet giccsesedése a barokk korban kezdődött, mikor nem volt elég a nagy , és elég tágas a magas a hatáskeltés érdekében.  Persze Orazio Grassi Mester, a Szent Ignác templom építésze Rómában, társművészetek segítségével dolgozott. Az építészet a művészetek anyja – szokták idézni Hegelt. Nos, a festészet, szobrászat, iparművészet a kölykei.  Amikor a térből, mint anyjuk szoknyája mögül előbújnak, akkor van kész a ház.  A barokkban Andrea Pozzo kitalálta az álperspektívát. A boltozat a Mennyországig tart.

Andrea Pozzo: a római S. Ignazio templom freskója

A hívő ember is a Mennyek országába készül, és ezeken a képeken az alacsony boltozat ellenére  is  belátást enged a magasságba,  elérhetőnek tűnik és átélhető  a vágyakozás helyszíne. Ha a kisétálsz a Sant Ignazio kupolája alól a centrális perspektíva látószögéből, észreveszed a freskó hazugságát.

A barokk sokszor élt a megtévesztés művészetével. A Szent Péter téren, hogy minél nagyobbnak látsszon, Bernini Kollonádjai álperspektivikusan széttartanak, mint egy ölelés karjai, ahogy az Anyaszentegyház magához akarja ölelni az emberiséget. Ez is a túlzás giccse, ha nagyon szigorú akarok lenni, és szentségtörő is, mert nem hiányzik neki az ilyen meggyőzés.

A római Szent Péter tér

Az építész trükkje nagyon egyszerű –  az oszlopsorok  nem párhuzamosak, hogy a szemlélő  még  lenyűgözőbbnek tartsa a teret. Azóta is használják a színházi díszletezésben térnövelésre. Ez ártatlan giccs, vizuális megtévesztés, mint amikor az alakjával elégedetlen hölgy függőleges csipkéket varrat a régi nagyestélyijére.

5.  A giccs amikor a  szentimentális hangulatok felkeltésére törekszik. A giccs, mint nosztalgia     

A romantika volt az építészeti giccs másik előfutára.  Az angol tájképi kertek elmaradhatatlan tartozéka volt a műrom, melyek a tágas kertben a még tágabb, kerítésen kívüli világot, régi idők borzongató históriáinak tanúit idézte, légyottok giccses helyszíneként, lehetőleg tóparttal, élő vizek aranyhalaival.

Bécsben, Schönbrunn parkjában római műrom díszeleg.

Bécs, Schönbrunn várrom

A rom a titokzatosság szimbóluma. A melankólia forrása a múlt aurája. A kert talán a ház ura által épített ősi vár romjait rejti. Jaj de izgalmas! – borzong bele a kései utód.  Egy titokzatos lovag vára, talán keresztes, talán a szelleme is benne lakik.   A rom torzójában is szép, a szépség romjai giccsek a tájépítészetben.

A várromok körül vizesárok húzódott legtöbbször.  A vizek szökőkutakat tápláltak.  Ezek hozták be a giccset az építészet eszköztárába a kertből. A polgárság kertje a város főterén van. Szökőkút nélkül alig van megyei központ.  Legyen legalább megmosolyogtató, gyerekek pancsoló kedvence. Amely senkit nem hagy hidegen. A Nyírség fővárosában három porcelánból készült elefánt bögyörő lövell nedűt az egyik kert közepén, a padon csókolózó fiatal párok számára, mint szexuális zaklatás. A szökőkút egy elektromos távvezeték szigetelő tagozata is lehetne.   Amelyik szökőkút meg nem szökik szívet melengetően, és túlságosan zajos – „hah, lágyabb ének kell nekem”, mondta Edvárd király is -, azt elbontják. Mint Nyíregyháza főterén a víztől idegen kockát,

Nyíregyháza, szökőkút

mert a közönségnek giccs kell.  Zenélő állatok torkából lövellő víz, vagy a habokból születő Vénusz, de legalább olyan legyen, mint egy ölelés.    Most egy ilyen van helyette. Át-átlövell a sétálók felett, a vízből formált diadalív, a magányos lélek lakodalmas menetét is létrehozva. Párokét, az örök hűség ígérete előtt a templomba menet.  Ezek között vonulni lehet, ünnepélyesen, mint egy fejedelem, vagy filmsztár a vakulámpák villanása közben. Ez kell a Mc. Donalds emberének.

Nyíregyháza, szökőkút terve

A nosztalgia a polgári világban is a szívünk csücske volt. A giccsember a jelenkor szülötte. A szentimentalizmus pedig örök. Várakat ma is mindenki szeretne építeni magának a homokozó óta.  Pedig katonai jelentőségét már régen elvesztette.  Van, aki építi is – saját örömére, ez a hobbija-, aztán ha kész lesz, vendégeket fogad benne, a nosztalgiázni váró turistákat.    Bory Jenő építész, szobrász, festő volt, 40 évig építette várát Székesfehérvárott, nem lett az építőművészet remeke, de minden van benne, ami egy történelmi emlékben nem hiányozhat. Az önmaga örömére készített alkotás még magánügy.  Lehet kezdetleges, gyenge a mű – de Bory Jenő tanult képzőművész volt, csak századokat tévedett. Giccs akkor lett, amikor piaci termékként látogatókat ringatott vissza a múltba. A látványba való beleélés a veszélyes.  A művész nosztalgiázott és eladta a mának.

Székesfehérvár, Bory-vár

Ha a modern haditechnika rakétasilóit építette volna meg, nem látogatnák telkét.   A példa ragadós, a vár ikonikus giccse a romantikának.   Taródi úr (Bolond) vára a Lövérekben 50 évig épült. Anakronizmus.  Minden elemük valaminek az utánzata, csak az építtetők hite nem. Nem része a történelmünknek, csak egy család históriájának. Sok pénzért, sok munkával épült életművek. Az giccs olcsósága a látogatóknál érhető tetten. Akik olcsó módon juthatnak romantikus élményhez, nem kell Skóciába utazni érte. Igaz hogy ezek még nem romosak, de a Hajdúsámson határában egy díszlettervező hobby várát már kikezdte az idő,  és torzóban maradt, mert  meghalt a vár ura.

Hajdúsámson, Hobby-vár

Ez az építészeti giccs problémája.  Mert van, aki templomot épít magának. A szent család temploma Barcelonában még ma sincs kész.  Minden eleme eredeti, ott kísérletezte ki szerkezetét Antonio Gaudi naponta, a modelljein. Csak közben az építőművészet paradigma váltásai új korszakokat hoztak létre.  A díszítés bűn lett, a kereszténység válságban van. A Kölni Dóm 400 évig épült, az időtlenség adja az építészeti műalkotások értékét, hogy egy ilyen kollektív akaratot nem illik sértegetni. Gaudi is megvalósította önmagát, de a mai ember a jelenben akarja az idvezülését megvalósítani, a hitre a jelenben is sokan akarnak még „rápörögni”.

Barcelona, Sagrada Familia

Építése a  szecesszió idején kezdődött, de már akkor sem  a ráapplikálós módon díszített. A szerkezetei utánozták a növényi ornamentikát, az oszlopai az egekbe irányuló perspektívákat, anélkül, hogy gótikus akart volna lenni.  Díszei kőből sem naturális virágok. Az építészet nehézsúlyú, túlélő és művészet. De a vallástalan is megcsodálja, mint emberi teljesítményt, amely lenyűgözi. Talán egyszer kész lesz. Barcelona jelképe, kedvelt látnivalója, de aki csak ezért megy oda, az giccsember.

6. Kétarcú házak. Olcsó terek, helyettesítő anyaghasználat

A historikus építészet kifulladása az eklektikában futott bele a zsákutcába.  A historizmus a neo-stílusokkal, a középületek új típusaival még szinkronban volt a funkciókkal és az anyaghasználattal is, de amikor a nagyváros fejlődése és az ipar munkaerő szükséglete a városokba csábította a földművesek tízezreit és lakásokat kellett építeni nekik, megszületett a giccs a lakóépületekben is.  Különösen a kiegyezés után, amikor Budapest Bécset szerette volna utolérni, rangban, szépségben, szépelgésben – megszülettek a bérpaloták.  Az utcafronton álló homlokzat, látványos kirakat, városképi reklám.

Budapest, Palota-negyed épülete

Az udvarban meg benapozatlan igénytelen lakások sorakoznak a gangon.  Elől a szeretnivaló flanc, hátul a szegénység nyomora, cselédlépcsőre felfűzve. A mai palota negyed a világörökség védelmét élvezi.    Élvezi, pedig építészeti giccs, mert a homlokzata a honfi büszkeséget melengető díszlet. Itt lakott a háziúr, a hallos utcára néző 4 szobás lakásban, és az udvari függőfolyosókról nyíltak a szoba-konyhás kislakások.   Nyíregyházán és szerte a nagyobb vidéki városokban is épült egy-két ilyen kétlaki palota.

Az eklektikus házak alaprajzi és formai álságuk mellett anyaghasználatukban is hazudnak.  A tagozataikat kőből díszítő historikus elődeiktől eltérően, ők már téglakifalazást vakolattal kvádereztek. A rusztikusra formált, korábban fogascsákánnyal spekkelt kőtömböket itt már habarccsal rücskösítették.  A két világháború közötti korszak házain a beton tagozatok miatt, a műkő-barokk jelző illik a giccs  „olcsó”utánzataira. Nyíregyházán és szerte a nagyobb vidéki városokban is díszítgették a palotákat helyettesítő anyaggal. Az építészet szeretné olcsóbban megúszni a szentimentális sminket, de kell rá, mert így jobban eladható, és nem veszik észre, hogy nem kőfaragó munka, csak formába öntött beton. Wälder Gyula Katolikus bérpalotája, és a MÁV-bérház a Huszár soron is ettől szép. Aki egy ilyen házban lakik, naponta látja az épület ellentmondásait, de büszke arra, hogy nem egy lakótelepi házban él.  Valamikor Aradszki, a táncdalénekes is ilyenben nőtt fel, és a giccses sláger szövegeit itt élte meg.

Budapest, zárt udvaros körfolyosó

 7. A historizmus menekülése a nemzetibe

A historizmus egyre inkább álságos lett a tömegtermelés, és iparosodás korában. A házak tömege, anyaga, funkciója és formája, de különösen a részletképzése egyre nagyobb ellentmondásba került a görög-római, majd a középkori elődökkel, ha úgy tetszik egyre giccsesebbek lettek. A tartalom és forma ellentmondásai miatt, csak még akkor nem hívták ezt giccsnek.   Szerb Antal a Halászbástyára is azt mondta: giccs, de gyönyörű – pedig ott még minden kőből készült.  

A szecesszióban ismerték fel a „kerti törpék” báját, és az ornamentikus virágmintákban a falvédőkkel való hasonlóságot, amely minden családban szívet melengető dekoráció.  A historikus tagozatokból való kilépés első kísérlete már sokak számára nyilvánvalóvá tette, hogy ez a szeretnivaló díszítés csak hazafias kísérlet a nemzeti karakter kifejezésére, mert nagyon harsogó volt. Lechner Ödön Iparművészeti Múzeuma már új anyagokkal díszít, kerámiával, téglával, mázas cseréppel, de túlságosan keletiesre sikerült, mint „az indiai stílus” magyarországi példáját ítélték el kritikusai, nem merték giccsnek mondani a nagyszabású, és lenyűgöző épületet. „Tömegében, anyaghasználatában, díszítő tagozataiban és eszmei tartalmában olyan eredeti alkotás, amely nemzeti érték, és az európai kultúra egy szakaszának élvonalbeli reprezentánsa, amely az egyetemes építészettörténetben kijelöli a magyar építészet helyét” – írták róla, akik észrevették, hogy térszerkezetében és belső tereiben is az új hírnöke volt. Ennek ellenére sommásan, az egész magyar szecessziót giccsesnek szokták leszólni a másik oldal teoretikusai.

Budapest, Iparművészeti Múzeum

Az alföldi szecessziót éri a legtöbbször ez a kritika. Kiskunfélegyháza Városháza az egyik reprezentáns, a magyaros szűrhímzés felnagyított virágai díszítik.

Szeged, zsinagóga

A művészettörténet esztétikai vitáiban, amikor  sokszor társadalmi megfontolásból  is „röpködnek”  giccsek,  a Kecskeméti Cifra palota és a délvidék látványos zsinagógái is megkapják ezt a minősítést, mint a zsidó szakrális építészet,  magyaros  díszeikkel  kérkedő asszimilációs bizonyságtételei. A díszítettségük pedig a gazdagság hivalkodásai. Mi ezt is megengedhetjük magunknak. Ez lehet a büszkeség tárgya, mely a szentimentális érzések és az összetartozás kifejezésére alkalmas. Amíg a jeruzsálemi templom fel nem épül, ez a mi „ideiglenes zsinagógánk”, az istentisztelet helye – imaház.   A giccs többet akar mondani, mint ami valójában.

 „A giccs kivonatolt érzelmesség. Úgy viszonyul az igazi művészethez, mint a kisajtolt limonádé. A giccs romantizált érzelem” (Balázs Béla)

8. Giccs a filozófia felől

Amikor a művészet esztétikai kérdéseibe a filozófia a politikán keresztül beleszól, akkor ágyúval lő verebekre.  És el is találja.

„A giccs esetében tehát arról van szó, hogy a valóság visszatükröződését és megformálását (…) egy objektíve hazug »világnézet« alapján közelítik meg” –  írja Lukács György: Az esztétikum sajátosságai  című művében.  Egy másik filozófus, Hermann Broch pedig azt írja a giccs előállítójáról: ”a giccs a radikális Gonosz akarása” az az ember, aki giccset gyárt, nem kontár, tehát nem esztétikai mércével kell őt mérni, hanem etikailag elvetemült bűnöző.” Ilyen az, ha filozófusok szólnak a művészetek szabad világába. De van ettől politikusabb is. Hermann István  szerint, „A giccs-kultusz az egyik legjellegzetesebb formáját a fasizmusban nyeri el, mivel a zsidó művészet teles egészében az elfajzott művészet kategóriába került”, és a gicsszellemtől egyenesen vezetett a barbarizmus felé.  A fasizmus valóban megteremtette az „agresszív giccset” mert az „új egész” igényével lépett fel. Albert Speer, Hitler építésze Germánia terve Berlint a világ fővárosának építette volna át.

Albert Speer: Új Germánia terve

De nem különbözik tőle a másik totális diktatúra, a kommunizmus felfogása sem. A  Szovjetunió is elkezdte építeni a Szovjetek Palotáját, csúcsán az óriási Lenin szoborral. Szerencsére egyik se valósult meg.

Moszkva, Szovjetek palotájának terve

Ha a giccs megmarad a részletekben, az építészetet a társművészetek prostituálják. A másik totalitárius eszmerendszer a marxista esztétikát érvényesítette a kritikai realizmussal.  A szocreál gyűrűzött be hozzánk is 1951-től Sztálin haláláig.  A reformkor stílusában kellett díszíteni a házakat.  Megint csak műkőből, mint a két világháború közti barokkban.  Újabb negédes anakronizmus archaizáló eklekticizmus lett a kötelező, mely a  részletekben alkalmazandó. Az agresszív giccset kötelező volt szeretni. Tartalmában szocialista, formájában nemzeti volt a verdikt. És a kor giccsemberei el is aléltak alkotásaitól. Ahogy Engels kitalálta: típusukban egyesült a konkrét és a szükségszerű. A monumentális méretek újra divatba jöttek, gyárkémények sorolása hozta létre a bejárati oszlopsort négy emelet magasságban is.

szocreál monumentalitás

9. Funkcionalizmus és társadalmi mecenatúra. Csak építőipar.

A szocreál után a művészet menekülni akart a giccsesedés elől.  A nyugati világ már a Bauhauson iskolázott, a funkcionalizmus racionalista épületeit hozta létre a szerkezetek esztétikájával. A magyar építészet is készen állt erre, teljes szellemi vértezetben, de itt a hiánygazdálkodás és a szocialista mecenatúra kompromittálta.  Vajúdtak a hegyek és lakótelepeket szültek a  városokban, kádárkockákat a  falvakban.

Békásmegyer, lakótelep

A „történelmi szükségszerűség, és a társadalmi átalakulások” létrehozták az építészet funkcionalista alkotásait.  A hiánygazdálkodás építészetét. Mint Adorno kívánta később Esztétika elméletében. A művészet legyen purista tisztaságú, nehogy részévé váljon a kultúriparnak. Hát annak nem is lett, de az építőiparnak igen, és ahogy Adolf Loos sokkal korábban tanácsolta: a díszítés bűnnek minősült.

kádárkockás falukép

Mikor a terek egymás mellé téve és felfelé sorolva csak a funkciójukat teljesítik, és egy család életterét hozzák létre a társadalom ígérete és lehetőségei szerint, nincs szó művészetről, esztétikai minősítésekről. Aki megkapta a lakáskiutalást, örvendezett ennek is.  A hátsó udvarból átköltözve ez volt az álma, és akkor beteljesült. Aki az agglomerációban épített a családdal kalákában egy sátortetős házat és odaköltözött, annak ez volt a nosztalgikus vágya.  Az ilyen házak az építészet kategóriájában olcsó bóvlik. Souvenirek a Kádár korszakból.   Anyaguk ipari hulladék. Kohó habsalak, nem tégla, kő és beton. Minden ismérve megtalálható bennük a giccsnek. Mégis ez más, ezek a megélhetési építészet alkotásai, egy átmeneti kor felvonulási épületei a jövő számára. Nem lehet a művészet számára kitalált szitokszóval se illetni. Azóta már a kohósalak panelra is 20 centi vastag nikecell hőszigetelés került a panelprogram keretében, a historikus épületeken letakarva a gipsz tagozatokat is.

A családi házas építés nálunk, a sátortetős házak és kockaházak korszaka alatt a kerítésépítésben talált kifejezést érzelmeinek.  Az uniformizált lakás lakója egyéniségét és ízlését itt tudta kifejezni a szép iránt. Jellegzetesen „pop-art stílusban”. Legolcsóbb kerítés a lakatos üzemek lemezhulladékból készült, valamelyik termék lézervágásának mellékterméke, közvetlenül a műhelyből hazalopva fusiban, vagy a MÉH telepen megvásárolva.  Láttam már kilyukadt lemezradiátorokból sorolt kerítést is, vagy csak egyszerűen nyílbordázott betonvasakból összehegesztettet.  A tömör kerítések olcsóbbika szovjet hullámpalából készül, amit lebontottak a tetőről mert az  azbeszt mérgező. A drágább fajtát a falazottak jelentik, mert belátást gátlók. A nagykapuk pillérei felett kis műkő oroszlánok figyelmeztetik a betörőket, ha nem tudnának olvasni. A művészet kedvéért nyílások vannak a falban, hogy egy-egy mandorlába díszes acélrács kerülhessen. A fakerítések készen kaphatók, esztergált akácfából, fogazott díszítéssel. Olyan kedveltek voltak, hogy nagyon sok erkély és loggia korlát ebből készül a 10. emeleten is a drótüveg  helyett, hogy ne látsszon ki  a mögötte lévő zsírosbödön és a grillsütő. A kerítésgiccsek új generációját jelentik a szélpallók rusztikus falai, melyek vízszintesen vagy függőlegesen minden igényt kielégítenek. A leginnovatívabb kerítést Debrecenben láttam. Egy ügyes autószerelő összegyűjtötte személygépkocsik akkumulátorainak műanyag dobozait, teleöntötte betonnal, és abból falazta ki romantikusan áttört kerítését.  Mázolni se kell, mert fagyálló és vízálló.  Ezek az egyszerű megélhetési kerítések jelzik, hogy az embereknek igényük van a szépre, a művészetekre, és fogékonyak a giccsre is.

 10.Hivalkodó magasságok

Közben meg a gazdagabb országokban az építészet a giccs új dimenzióját is létrehozta.  Hamar elenyészett a modern építészet sulliveni puritán eszmeisége, a Form Fellows Funktion. Vagyis a három „F”, hogy a funkció meghatározza a formát – a szocialista magasházakat jóval megelőzve.  Mert a reprezentáció igénye nem rendszerfüggő.  A felhőkarcolók alkalmasak erre. A drága telekárakkal kezdődött Manhattan-ben.  Városi léptékben, a magasságokban.  Az égbe törés, az ember ősi vágya. A hit ereje táplálta, a templomtornyok a jelképei.   A keresztény világ településeinek központját jelölte meg, hívők jelenlétét. De Manhattan-ben már az amerikai optimizmus kifejezése, a new yorki ember életérzését szimbolizálja.  Egy város tekintélyét, a felülmúlhatatlan szépségét. A korai Flatiron Building tömege még hajótest alakú, jelképesen utal a bevándorlók által létrehozott városra.

New York, Flatiron Building

A turista a földszinten csak a váratlan huzatosságra figyelt fel a járdán, amikor felkapja a szél a szoknyája szélét, mint  Marilyn Monroe-ét, – hát ezt ki kellett próbálni!  A Singer Varrógép Társaság még utal a magasban a termékére. Az autógyáros nagyhatalom a gépkocsi márka hűtőjét formálta meg a Chrysler Building csúcsán, Art Deco stílusú felhőkarcolóján.

New York, Chrysler Buliding

A sokáig  világcsúcstartó volt az  Empire State Building ( 1972) Aki olyan gazdag, hogy megengedhet magának bármilyen  drága épületeket, az erősíti a nemzettudatot, és sorra születnek az acél-üveg remekek. A felhőkarcolók a szentimentális önimádat tornyai.   A toronyerdő minden amerikai filmben hirdette a pénzvilág centrumát.  Ezért volt olyan megrázó az ikonikus Világkereskedelmi Központ ikertornyának, a Word Trade Centernek  összeomlása, mert a nemzeti büszkeségen,  az égbetörő  optimizmuson esett csorba. Azóta csak azért is -„van másik”. Napjainkban a hivalkodás giccsei világszerte versengenek egymással.  Pedig egy négyzetméter többszörösen drágább belőle mint az alacsony házakban. A liftek miatt, a tűzvédelem, víznyomás, szélnyomás, alapozás földrengésvédelem stb. viszi a pénzt. De a megalománia a gazdagok kontinentális vetélkedése. És az identitásoké is, az épített világcsúcsok nem hagyják őket érzéketlenül. Büszkeséggel tölt el mindenkit a high-tech, a gép esztétikája. A magasházak ma már úgy működnek mint egy svájci óra.  A kultúra, és a megbízhatóság szimbólumai. Giccsesen szerethetők.   

A Vasfüggönyön innen, a presztizs vetélkedésbe először a Lomonoszov Egyetem épülete szállt be Moszkvában (1953).  De Sztálin-barokk stílusjegyei miatt a giccsesség jegyeit viseli magán, a tudományok felsőbbrendűsége mellett.

Moszkva, Lemonoszov Egyetem

Varsóban a Kultúra és Tudomány Palotáját a lengyelek ajándékba kapták. Hiába jelennek meg rajta krakkói, és zamosci paloták reneszánsz jegyei, mégis ismert az a lengyel vicc: Honnan van a legszebb kilátás Varsóra? Hát a toronyból, mert onnan nem látszik a Tudomány Palotája.  Ha a giccs ismérve a nosztalgia és a szentimentalizmus, akkor itt nem érvényesül, mert ezt a nem kívánt ajándékot a magára hagyott varsói felkelés kárpótlásaként kapták  a szovjetektől.

A giccsek magassági vetélkedése kontinentális és vallási jellegű is. A muszlim világ legújabb üzenete a kereszténységnek Mekkában épült az Adradzs Al-baji Szálloda, mely a Kába kő zarándokainak befogadására szolgál.  Hat 250 m magas toronyházból áll és a hetedik, 625 méteres óratoronyból, amelyben megcsinálták a londoni BIG- BEN másolatát.  Dubajban a  Burdzs Kalifa már 828 méter magas.  Ez technikai bravúr, költsége horribilis, a kortárs építészet nem olcsó, nem másolat. Érzelmekre hat, lenyűgöz, vagy felbosszant.

Mekka, Adradzs  Al-baji Szálloda

A különböző formák a sztárépítészek mérkőzései.  Ez az építészeti giccs mai problémája. Akinek nincs rá szüksége, annak az lehet a véleménye, hogy ezek a megalománia giccsei, de nem a bóvlik és hamisítványok olcsóbbik fajtából valók.

11. Magyar nagyzási mánia

A szocializmus le akarta győzni a kapitalizmust már a hetvenes években, az objektíve igaz »világnézet« alapján, miután  megépítettük Adolf Loos tévedését,  – a díszítetlen lakótelepeket.  De minden városnak ígértek egy magasházat is, bár az olyan giccses.  Az új városközpontokat volt hivatott kijelölni, hogy a múltat végképp eltörölve, meghaladják a templomok tornyát. Debrecen, Szolnok, Gyöngyös, Pécs, – megkapták.   Abból épült, amire szükségünk volt: lakásokból.  A világ felhőkarcolói irodaházak.   Nyíregyháza is kapott egy ígéretet. A Síp utca sarkán épült volna egy piramis formájú teraszház, mint amilyenek Dél-Franciaországban giccses szállodasorként épülnek. Csak 17 emeletes lett volna – én terveztem, de nem valósult meg.

Nyíregyháza, Magasház terve

Most ott áll a Görög katolikus  Hittudományi Főiskola  épülete. Szerencsére.

12.Kisérletek a  giccsesedés  elkerülésére.

Az idő közben szalad, a Bauhaus után az építészeti avantgard is sokfélét kitalált. A modern funkcionalizmus sem városnyi, sem épület léptékben nem tetszett a világnak. A brutalizmus a mesterséges építő kővel, a betonnal durváskodott, a strukturalizmus a rendszerek hierarchiájával próbálkozott, majd újra jelentéshordozó akart lenni ikonikus épületekkel. Volt expresszionista, minimalista és regionalista, de nem tudta visszahódítani a közönséget. A mozgékonyabb társművészetek mutattak neki jó utat a szürrealizmus után.

A művészet megbélyegző jelzők elől ezúttal is az avantgard után sietett. Az avantgard meg a semmibe. Hogy ne lehessen rásütni a hazugság bélyegét, semmihez nem hasonlító eredetiségeket gyárt. Vagy éppen a legközönségesebb ipari termékekkel operál. Kitalálták a konceptuális művészetet és a pop-artot. Ez nem lehet negédes, szexes, nosztalgikus, vallásos, vagy agresszív, – és végül a giccs-artot is, amikor már nem gondolja komolyan magát.

Megjelentek Marcel Duchamp, Andy Warhol, meg a többiek, mondván:  – miért akartok ti mindent megérteni?   Itt a pissoire kagyló, legyen a neve Vízesés.  Na ugye , hogy van valami köze hozzá (? ) és felismerni sem olyan nehéz, hogy mi akar ez lenni, ha már én kitaláltam. A művészet és az ipar viszonyát feje tetejére állították.  A művészetek új kifejezési formái, műfajai és eszközei is menekülési utak. Van már sokféle. A képzőművészetek, film, színház, zene, iparművészet, népművészet, tánc, reklám. – minden meg van fertőzve.  Hogy hogyan tovább a fogyasztói piacon, ez legyen az ő dolguk. Az építészet ready-made-je  ( készen készült)  a panel, = egyenlő fal.  A/ 222-es típusú kockaház, =  egyenlő 12 lakásos, kétfogatos. lakóház. 

Az építészet is megtalálta magának a posztmodernet, az újra szerethető stílust. Az építészet sok lábon áll, és azok között csak egyik a művészet.  A térképzés a karakterjegye és elsődleges funkciója. Ez a szobabelsőtől a katedrális csarnokán át a városi terekig, tájépítészetig terjed.  Minden rossz, amit a többi művészetben a kontár, vagy méginkább a csaló elkövethet az itt is megpróbálható. Csak az a vád nem érhette a giccses épületet, hogy olcsó helyettesítő anyagokkal akar hatást kelteni. Mert azokat használva is sokba kerül. Az építészetet a társművészek prostituálják.

13. A felvállalt giccsgyár

A konstruktívizmus minden földrészen lejáratta az építőművészetet. Ha  a ház nem  mond többet attól a használónak, mint hogy  nem ázik be, hogy tevékenységeink burkoló tere,  a földrengés sem árt neki, és minden anyaga eredeti ásványból van, akkor csak  olyan mint egy  ipari termék,  építmény.

Az épített örökségtől mentes, Európából benépesült Amerikában a másolat a nosztalgia kifejezése. Nem is gondoltak a művészetre.  Az amerikai társadalom városi méretben megépítette a Nevadai sivatagban Las Vegast, San Sitit.  Itt tanulmányozható a giccs minden jellemzője.  A mesterséges várost 1911-ben nyitották meg.  Építészete tömény giccs.  A felnőtt szórakozások zarándokhelye, ahogy a gyerekeké Disneyland.  Szokták a Bűnök Városának is nevezni. Ha Kant radikális gonosznak nevezte a giccset, akkor ez erre a városra ráillik.  Itt megtalálható kicsiben Párizs, Velence, Róma, Egyiptom jellegzetes épületeinek másolata.

Las Vegas

Díszletváros, mindene színpadias. Éjjel-nappal ki van világítva, a pompa és a pazarlás világvárosa. Erre szakosodott. Nem szégyelli, örömszerzésből él.

Antonio Gaudi szecessziós ihletésű építészete a Güell Parkban már nem mentesül a szakrális ihletettség felmentésétől. Ornamentikája tájépítészeti látványosság. Színes kerámia-novával díszített mesevilága a szemlélődő kikapcsolódás kaleidoszkópja.  A látogatók gyermeklelkének felidézése, balzsam a léleknek. Az itt felidézett kutak, szabad lépcsők, görög színház, dór templom nem hatnak agresszíven.   Olyan mint egy díszkivilágítás, vagy  ünnepi tűzijáték, egy kerti partin az építészet eszközeivel. A rész és az egész harmóniája érvényesül. A japán kert spanyol-mór megfelelője. Ha giccs, itt helyén való.    

Barcelona, Güell Park

  A hely szelleme, az érzelmi azonosulás hiánya kezdte ki, és az adott zöld utat az álságoknak máshol is, a saját fejlesztésű funkcionalista modern építészet is megérett a változásokra.

Az első irodaházak még díszítgetni akarták az acél-üveg  magasházakat is öntöttvas ornamentikával.  Rájöttek, hogy az alacsonyabb épületekre más díszítés kell, hogy szerethető legyen, – ismerős idézetek, gyermekkori emlékek, új jelképek és részletek.  A szerkezeti rend unalma helyett a dekonstrukció, akár az összevisszaság. Ebben az utcaember magára ismert, és visszafogadta a modern építészetet giccsei közzé.

14. A posztmodern új eklektikája

 Robert Venturi Az összetettség és ellentmondás az építészetben – című írásában – a kacsa vagy a dekorált pajta lehetőségei közül a dekorációra szavaz. „Én sem a fejlett építészet tetszőlegességét, és összefüggéstelenségét, sem a mesterkélt, választékos festőiség és expresszionizmus bonyolultságát nem szeretem. „Less is bore.” „ A kevesebb maga az unalom.” Ebből szökkent szárba az amerikai posztmodern, ahol a vicceket is meg lehetett építeni. Charles Moore, Stanley Tigermann, Michael Graves voltak nagy mesterek ebben. Kezdetben még jelezni illett, hogy a vicces tagozatot nem gondolják komolyan.  A tavacska nem Olaszország, az félsziget.  A kutyakajákat áruló áruház nyílásrendszere nem buldog pofa, az irodaház nem felnagyított  chippendél szekrény .

De később nem tartották be ezt a szabályt sem. Walt Disney-i világát mindenki szerette.   A hét törpe egy timpanonban csak vicc lehet, csak giccs lehet, a szerethetőbb fajtából.  Frank O. Gehry már nem bajlódott ezzel. A Chiat/ Day Building, távcső alakú házát, jó reklámnak találta a Google is – és beleköltözött.

Frank O. Gehry : Chiat/ Day Building

Európában az ismert posztmodern építészek: Aldo Rossi, James Stirling, és Ricardo Bofil mellett egy „festőkirály” próbálkozott szerethető épületeket csinálni, Hunderwasser, alias Fridrich Stowasser.  Hogy postmodern volt-e amit csinált, azon lehet vitatkozni.  Hogy festő vagy a házak orvosa volt, ahogy állította magáról, – azon is.

15. A Hudertwasser jelenség

Hundertwasser a botrányoktól jutott el a „fogyasztók szívéig.” Mint outsider festő, avatkozott be a funkcionalista építészet belügyeibe. Pályája a giccs metamorfózisát mutatja, amelynek megítélése koronként változik.  Felháborodásoktól eljutott az utánzókig.

A „Penészkirály” az építészeti racionalizmus ellen irányult happeningjét meztelenül adta elő – az ember első bőrében.

Hundertwasser meztelen beszéde az építészeti racionalizmus ellen

A második a ruha és harmadik a ház –  elmélete  szerint  „ Az egyenes vonal  istentelen és erkölcstelen. A 20. század az egyenes vonal zsarnoki  uralma alatt nyög, ez minden nyomor és uniformizáltság és rútság szülőanyja” Ha ez csak színházi előadás lett volna, de Bécsben a  Löwengasse sarkán 1985-ben  átadhatta a közönségnek a függőleges falura emlékeztető házát amelyet a kőműveseivel  hozott létre, mint festő az ecsetjeivel.  70 000 ember állt sorban, hogy megnézhesse a „penészkirály” épületét, amelyik kiharcolta a jogot az ablakhoz, és a kötelességet a fa iránt is, ezek megváltoztatása addig építési engedélyköteles volt a házon.  A penész a természet biológiai keringését szimbolizálta elméletében, és a szakszerűtlenül telepített zöld teraszok kezdetben penészedéseket is okoztak.

Bécs, Löwengasse, Hundertwasser-ház

De a – szerinte – ötödik bőrünk, a globális környezet, és az ökológia mára világpolitikai diskurzus lett, ezzel érzelmeket felkorbácsolni, már nem olyan giccses. Az építészet elhatárolódott tőle a kezdetektől.  Amit statikusai állékonysági számításokkal végeztek neki, az a mérnöki szakág beavatkozása. Ami azután következett az egy festő, és esetleg egy kertész színes műalkotása. Ha giccs, az az ő saruk. Ha tetszik a népnek, tegyék. Az építési hatóság tekintse óriás plasztikának, vagy aminek akarja, – vélekedett róla Bécsben a Pritzker díjas Hans Hollein, – az építészet nem a humusz-WC-k művészete. A „festő-király” végleges megítélése azonban még várat magára. Sokrétű prófétaságának a zöld mozgalmak és az ökologikus építészet számára is van üzenete.  Munkássága egy performance, művészete életforma volt. 

16. Az időtállóság giccsessége

Az építészeti művészetet állékonysága, a statikussága is „giccsessé” teheti.  A ház ott áll századokig és eljár felette az idő.  Új emberek lakják, új eszméknek ad otthont.  Giccses mint az öregember, aki már tiszteletre méltó.

Az épületeket a társadalom, amelyik létrehozta, tovább használja – az új is.  Műemléknek nevezi, és elzarándokol hozzá nosztalgiázni. A jó építész meg is meri változtatni, felvállalva a giccs vádját. Berlinben a Reichtag új kupolát kapott Fostertől, Lyonban az Opera Jean Nouvell-től, és mindenki oda van értük.   Ma már a  Notre Dame is veszélyben van.

A világörökség művészettörténész őrei citromdíjat adnak a tovább építőknek, pláne újjáépítőknek. . ami annyit jelent, hogy giccs.  Csakhogy vannak szerencsétlen földrajzi helyek is, ahol sok földrengés, szökőár, és háború pusztított. De ez egy másik történet. 

17. Lakótelep másként, újra zárt udvar, színesség.

A funkcionalista lakhatatlan lakótelepet Bostonban felrobbantották.   Ricardo Bofill neoklasszicista lakónegyedei Párizs agglomerációjában a modern építészet eszközeivel historizálnak: zártsorú beépítések magasházakkal. Méreteikkel arányos historikus tagozatokkal, amelyek már árnyékoló párkányok és oszlopba rejtett csigalépcsők.

Párizs: Ricardo Bofill neoklasszicista lakóház

Zsúfolt bérkaszárnyák ezek is modern alaprajzokkal, a giccs minden ismérve felfedezhető bennük, de lakói nem cserélnének otthont Le Corbusier Athéni Charta elvei alapján épülő lakótelepek lakóival.

Párizs: Ricardo Bofill:  lakónegyed

Mi kitaláltuk orvoslására a panelprogramot, és minden maradt a régiben. A panelok színes festést kapnak a hőszigetelés felett, előre gyártott szerkezetüket is eltakarva. Így jobban szeretik lakóik.

18 Pop-art, újrahasznosítás

A régi elhagyott gyárépületek a társadalom és ipara építési hulladékai.  A régiséggyűjtő numizmata vagy filatérista is nosztalgiázik. Ha szereti a tágas tereket és  építész, beleköltözik egy elhagyott templomba is. Ricardó Bofil egy lepukkant cementgyárból 40 év alatt  csodálatos otthont varázsolt magának  és divatot teremtett. A LOFTOK a gazdag emberek luxus lakásai. A művészek extravagáns életformájának terei.

Ricardo Bofill: cementgyárból lakóház

Az örmény ötvösnek, Abramjan Dávidnak  egy elhagyott tanyai iskolában csináltam műteremszállót. A loftok színpadok a mindennapi élet drámái számára.

19. Amikor a ház többnek akar látszani.   Cigánypaloták és parvenü házak

                Erdélyben járva díszes cigánypaloták késztetnek megállásra. Első megjelenésük Spanyolországban volt, Baraganban.  Ott a vándorcigányokat kényszerrel letelepítették. A települések szélén jó kilátással a menekülési utakra óriás lakóházakat építettek maguknak.  Romániában az Al-Duna mentén is követték példájukat, de Szatmárban és a Nyárád mentén élő Gáborok is építenek hasonlókat. A házak többemeletesek a földszintes falusi környezetben.  Erkélyes tornácaikkal utánozzák a  falu stílusát, de megsokszorozva szintjeiket  oszlopos loggiáikat, mindent gazdagon díszítve mintegy tüntetően, mi nem vagyunk „semmire kellők” különbek vagyunk nálatok.  Bádogos mesterségükre utalva a tetőket soktornyos kupolák fedik és csipkézett párkányok, lombfűrészes díszek gazdagítják. 

Erdély, cigánypalota

A  sok emelet ellenére  csak az alsó szinteket lakják. Csőszerű szobáik az ekhós szekerek arányait idézik. A szabályokra fittyet hányó szokásaik szerint szorosan egymás  mellett állnak, mindenféle beépítési előírásoknak ellentmondva, egymásra néző ablakokkal. A hatóság elnézi nekik, még most is nomádok. De a belső terekben, ahol fehér ember nem jár, olyan barokkos pompával kialakított nappalik és szülői hálók húzódnak meg, amilyenek csak Versaillesben láthatók.

A privatizáció során meggazdagodott fehér ember is szereti a kerítésen kívül rekedt szemlélőnek új kastélyát megmutatni. A híres média személyek palotái talán kevésbé szertelenek, de a mediterrán udvarházak és a bolond II. Lajos Neuswansteinben álló kastélyának kétszintes egyvelegét próbálják megvalósítani.

Erdély, újgazdag palotája

20. Nemzetközi  vetélkedések,  Világkiállítások

A magyar ideológusok giccspárbaja a nemzetközi porondra is kivérzik. Mindig akkor, amikor megjelenünk ott. Ilyenek a Világkiállítások, amikor a kultúrák bemutatkoznak.  A sevillai idején is volt egy golyóváltás a népi és urbánus tábor között. A nemzeti pavilonok az ország termékeit mutatják be, de kultúráját és tudományát is. Elsősorban idegenforgalmi reklámok, de a kiállító pavilonok sokszor nemzeti sajátosságokat is mutatnak. Ez már megért egy ideológiai misét.   Magyaros vagy liberális legyen a pavilon.   Janáky István egy Lepkeházat tervezett gyermekkori nosztalgiával, ezt az érzést nemzetközi szeretet övezi, de a hortobágyi szabadság szimbóluma is benne van.  Makovecz Imre a magyarok helytállására akarta emlékeztetni a világot a török hódítással szemben, Európa kapujának hős védelmére.  Janáky az ökológikus szemléletet hangsúlyozta volna,  Makovecz Imre tornyaiban harangoztak a Nándorfehérvári diadal emlékére.

Sevilla, Makovecz Imre, magyar pavilon

Mindkettő szívet melengetően szentimentális gondolat. Mindkettő lehet építészeti giccs, ha a másik fél is úgy akarja.  A lombardiai történet is botrányos volt.  A Milánói Világkiállításon már a népiesek képviselték a hazai kultúrát.  Az Alakor, más néven Életkert nevű pavilont már minden oldalról támadták. Egy díszlettervező és egy organikus építész állt be a ringbe.

Milánó, Alakor, magyar pavilon

A politikát Szőcs Géza kormánybiztosi minőségben képviselte, aki költő létére lenyomta az építész szakma torkán is a házat.   „Valahol egy súlyzó, egy bálna csontváz és egy sámándob génhibás szerelem gyermeke” írta róla egy kritikus. A sámándob, életfa, és a turulmadár eredetmondánkra utal, mondta a kormánybiztos. Ez rövidebben giccs, de a legtöbb nemzeti pavilon is hasonló eszközöket használt. A kiállításon persze bemutattuk nagyszerű termékeinket és Bogányi Gergely csodazongoráját is.

21. A dekonstruktívizmus meg nem értése, nálunk a katyvasz. Nem művészet.

A dekonstruktívizmus is az új utak terméke.   Peter Eisenman iskolát teremtett vele.    Kitalálta a foldingot, az esetlegesség változatosságát.  A konstruktív megunt unalom ellen.  Az építészetet megszabadították a természet és a magára utalás hagyományától. Ezt bálványtalanításnak nevezte.  Az origamira hasonlító épületeket az utca embere megint nem értette, nem szerette meg.

Nálunk erre nem is volt igény, nem akadt befektető.  De amikor a rendszerváltás után az állam a lakásépítést a piac kezébe engedte át, és azt hitte, hogy a szabályozások elegendők a telkenként való átépítésben, olyan összevisszaság jött létre a történelmi városok utcáin, ami évtizedek alatt se gyógyul be, „Bálványtalanitotta” a morfológia a harmóniát, és az átépült belvárosokban is katyvasz jött létre.  A piaci építészeknek semmi köze nincs az építőművészethez.  Csak telekméretben gondolkodnak, eladható négyzetméterekben.  A díszítést a lakásterületi növekmények diktálják, erkélyekben, tetőfelépítményekben.  Így lettek „dekonstruktívek” egyes átépülő utcák, anélkül, hogy bárki gondolt volna rájuk, bárki ismerte volna Peter Eisenman elméletét.  Az utca embere a lakója. Őt is csak az ára érdekelte, ami annál alacsonyabbra jött ki, minél jobban elárulták benne a harmóniát.  Az olcsósága miatt vette meg. Ez ugyan a giccs jellemzője, de ami nem művészet nem is lehet giccses.

kisvárosi dekonstrukció

22. Rossz építészet nem giccs. Megélhetési kategória.

A megélhetési építészetre nincs felmentés. Az a szakma árulása, kontármunka, csupán építőipari termék. Nem ismeri a szerkezetek egymásba ízesülésének hagyományát. A tömegkapcsolatok évszázadok alatt kialakult formáit. Mindenféle szabálytalanságot elkövet, hogy túlépítse a telket a nagyobb profit miatt. Nem ismeri a manzard lényegét, de alkalmazza, nem tudja az anyagváltások, elszegések módjait, de csinálja.  Szinez, de fogalma sincs arról, hogy hol kell megállni. Nem boldogul a működtetés rendszereivel. A kémények, konvektorok, klímaszekrények, lefolyók, ereszek, bödönök  napelemek: legyek a házon mint  légypapír rabjai. Amikor pedig eladják a földszinti és első emeleti üzleteket megjelennek a reklámok giccsei.  Havonta, évente változóan, és létrehozzák azt az építőipari terméket ami már nem is giccs, csak sebhely a városon,  nehezen fogyó eszköz.  Építőanyag lerakat.

kisvárosi építőpiaci ipari termék

A magyar falu is lépést tart a világgal. Ha kell, a lekontyolt beregi tornácos ház és a kádárkocka közé beépít egy gazdagon díszített, apácarácsos giccset.

beregi apácarácsos ház

23. A giccs ma  a fogyasztói társadalom  igénytelensége. Van rá igény.

A művészetek áldozatai lettek a „kultúriparnak.” A giccs teszi elviselhetővé a hétköznapokat. Az általa keltett érzések szentimentálisak, pedig legtöbb csak mesterkélt valóság.  Az emlékek sok mindent megszépítnek. A médiától tanult pózok, divatok, slágerszövegek sokszor idegenek a ma emberétől, de használja, mert a falka is.  Hermann Broch azt írja  A giccs fenomenológiájában, hogy   a  szentimentális önimádat kell nekünk.

magyar vadkelet

Ma már a giccs mindennapjaink része, mint a gyertyafényes vacsora, és a térden állva megkért leánykéz, tetkók, piercingek, giccses üzenetek a világnak. A hajviseletek hivalkodásai, hol usanka , hol baseball sapka, – egyik se a mi kultúránk része, de viseltük.  Az építészet is lájkol  – festi magát, 

a ház festi magát

székelykapuzik, timpanonozik, tapsra nyílik lakásunkban a villany.

24. Végül a Giccs Art 

A giccsel az átverés divat lett. Az utánzás utánzata is tetszik.   A sikamlósság mindig is az eszköztárába tartozott. Jeff Koons elment a pornográfiáig.  A Mennyországban készült sorozatának egyik „képén” élőben pózolnak egy „képen” feleségével  Staller Ilonával, aki akkor az olasz parlament szenátora is volt. Címe: Ilona fent. A botrányos provokáció a két médiasztár performansza, a gics-art egyik alkotása. Az efféle  szélsőségektől sokan elhatárolódnak, de a giccs  azóta is  virágzik, az emlékek és a büszkeség   kategóriájában pótolhatatlan.

John Waters botrányos kijelentése lassan közeledik a mainsteam véleményéhez: „Az embernek nagyon-nagyon jó ízlésének kell lennie ahhoz, hogy élvezze a rossz ízlést.” Hírhedt filmje A rózsaszín flamingók –  amelynek zárójelenetében a főhős kutyaürüléket fogyaszt, – nem teszi  őt hitelesebbé. Ma már bevallható a giccs iránti vonzalom, szégyenkezés nélkül. (41. kép) Kollektív érzés lett. – „Én is tagja vagyok annak az elit és művelt társaságnak, akik tudják, hogy mi a giccs, és mi a rossz ízlés. Én birtokolhatom, vásárolhatom, csinálhatom, mert nem tévesztem össze az igazi művészettel”.

A giccs reklámja

Az építészet egy egészen más kategória a posztmodern óta – ha és amikor giccs, akkor is nehézsúlyú. Gaudit is lehet rosszul utánozni. Ma már megvan Hunderwasszer reinkarnációja is, Christian Hunziker. A Le  Stroumpf, azaz Hupikék törpikék  épületei  Genfben, már a felvállalt giccs. Színes katyvasz, az építőipar mai technikai lehetőségeivel. Lombok műkőből, gyermeki sógyurmákra emlékeztető nyíláskeretezések, a tetőn egy földszintes ráépítés, más stílusban.

Genf:  Christian Hunziker:  Le Stroumpf, azaz Hupikék törpikék épülete

Úgyhogy Vitruvius, Le Corbusier,  Mies Van der Rohe,  vagy  Venturi  tézisein nevelkedett építész urak, vegyétek észre, hogy a jelen,  a globalizált  fogyasztói társadalom térhódítása, és a liberalizmus diktál. A fénylufik a Bazilika homlokzatán is megjelennek.

Budapest, Szent István Bazilika, lufis fényárban

A jelen építészetét új modernnek is hívják – ideiglenesen kortárs építészet – amíg nincs jobb neve. Gondolhatjátok azt, hogy a számítógépekkel generált formák és tömegek megint egy, előre menekülés a giccs elől, mint Zaha Hadid Burnham pavilionja Chicagóban.


Chicago, Zaha Hadid : Burnham pavilion

A számítógép nem lehet szentimentális. De a fogyasztói társadalom embere – igen. Az már hűtőmágnes.  Úgy hogy én is stílusosan fejezem be szövegemet: „Corbuzik” – buli van, – tessék rápörögni!

A facebook hangulatjelei a házon

Források.

1. Abraham A. Moles: A giccs – A boldogság művészete – Gondolat, Budapest 1975 2.

2. Anton  Gaudi:   Hit és Kisérlet. Tervezéselmélet .BME Jegyzet

3. Bagyinszky Zoltán-Gerle János: Alföldi Szecesszió Tóth  Könyvkereskedés és Kiadó Kft  2015.

4.Bonta János :Modern építészet 1911- 2000. TERC Kft. 2002

5.BENJAMIN Walter: A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában

6. Gabriele  Thuller:   Gabriele Thuller. Művészet és giccs. Budapest: Helikon (2008). Hogyan ismerjük fel? Művészet és giccs. Helikon Kiadó Kft  2008.

7.Dorfless, Gillo:  A rossz izlés antológiája Gondolat  Bp.

8. Giccs a 20. században .   La femme cikke

9..Hermann István : A giccs. Kossuth könyvkiadó  1971.

10.Hermann Broch: A giccs fenomenológiája

11. Kunszt György, Klein Rudolf: Peter Eisenman.  A Dekonstruktivizmustól a  foldingig. Akadémia Kiadó.1999

12 Lukács György: A „giccs”-ről és a „proletkult”-ról Budapest 1947

13. 9.Marta Rodriguez: Loftok. Lakás és munkahely. Vince kiadó 2008

14.Nagy András: Giccsadó.  Hitel 2017

15. Nyíri Attila : A giccs lélektana.  2007.6. Pierre Restani: A művészet hatalma. Hundertvasszer. Taschen/ Vince Kiadó 2002

16..Takács Ágnes: Stílus és szerkezet. TDK. dolgozat. Miskolc. 2004