Szerző: Bódi Katalin

Fif hagyományai

2014 februárjában meghalt Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni – távozása arra is rádöbbentheti a felelős olvasót, hogy vele eltűnt a közvetlen emlékezés lehetősége Radnóti Miklósra, és paradox módon éppen halálával nyílt lehetőség a végrendelet szerint az 1935 és 1946 között írt napló kiadására. Groteszk lenne azonban sürgető kíváncsiságról beszélni, annál is inkább, hogy mindannyian ismerjük a „történet végét”, vagyis Radnóti halálának körülményeit, a munkaszolgálat embertelen kegyetlenségét, a második világháborúnak a polgári lakosságot is sújtó pusztítását. – Bódi Katalin kritikája Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplóiról (1935-1946, I-II., Bp., Jaffa, 2014.

Tovább

Misszió – Kováts Judit Elszakítva című regényéről

“Kováts Judit második regénye sajátos folytatása a 2012-ben megjelent első regényének, amennyiben ezúttal is a nemzeti emlékezetben különlegest státuszban lévő történelmi kort választott tárgyául. A „különleges státusz” persze legalábbis suta kifejezés, hiszen az elbeszélés mindkét kötet esetében a hivatalos emlékezési stratégiában jellemzően felejtés alá vont eseményekre fókuszál.” – Bódi Katalin recenziója Kováts Judit Elszakítva című regényéről.

Tovább

Et in Arcadia ego és felboncollak

Hogyan jelenik meg az elbeszélés egy festményen? Hogyan alakítja képpé a festő a narrációt? Hogyan bonthatja ki a kép nézője a történetet a pillanatot ábrázoló festményből? Több-e a kép a szövegnél vagy a szöveg a képnél? Mi segíti az olvasót és a kép nézőjét az értelmezésben? Képleírások és történetolvasások a narratív-figuratív festészet bábeli képtárában. Tizenegyedik rész: az anatómiai tárgyú képekről.

Tovább

Kezdjetek el élni

Bódi Katalin kritikája Péterfy-Novák Éva Egyasszony című kötetéről (Bp., Libri, 2014.) – “A könyvformát kapó élmények, emlékek, a blog képlékenységéből a nyomtatott forma szimbolikusságába átlépő beszéd egészen más performatív hatást és súlyt képes adni „Egyasszony” történetének, amely, bízom abban, hogy nem lehet következmények nélküli. Gondoljunk csak az Asszonyok álmában síró babák kötetére, ami Borbély Szilárd A testhez című könyvének abortusztörténetei mögött áll. És akkor azt is el merem képzelni, hogy Péterfy-Novák Éva olvasói nem csak nők lehetnek.”

Tovább

Titus sráckora – Rembrandt portrésorozata fiáról

Hogyan jelenik meg az elbeszélés egy festményen? Hogyan alakítja képpé a festő a narrációt? Hogyan bonthatja ki a kép nézője a történetet a pillanatot ábrázoló festményből? Több-e a kép a szövegnél vagy a szöveg a képnél? Mi segíti az olvasót és a kép nézőjét az értelmezésben? Képleírások és történetolvasások a narratív-figuratív festészet bábeli képtárában. Tizedik rész: Rembrandt portrésorozata fiáról, Titus van Rijnről.

Tovább

Szerzőink

Hírek

Gyorsposta

  • “– Velem kihal Kárpátalján a Kölcsey nemzetség – konstatálja Natália, aki máig nem tud beletörődni abba, hogy az ukrán átírás úgy eltorzítja szép magyar családnevét. Ezért öröm számára, ha Beregszászban az emléktáblán eredetiben olvashatja. Ez a vallomás nagyobb meglepetés volt számomra annál, hogy egy kárpátaljai ruszin faluban sikerült élő Kölcseyeket találnom.” – Látogatás a ma élő Kölcseyeknél.

Programok – A Vörös postakocsi ajánlja

Kultúrkalendárium

<< feb 2019 >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 1 2 3