Szerző: Karap Zoltán

Hogyan gondolkodunk a jazzről? 2. rész

“Van olyan jazz, ami elöregedett a közönségével együtt, és van olyan, ami újjászületett a közönségével együtt. A popból érkező zenék hoztak egy erős megújulást és közönséget is a jazznek. ” – Karap Zoltán Zipernovszky Kornéllal beszélget, második rész.

Tovább

Lábjegyzetek Szilénoszhoz – Végh Attila: A görög dráma esszészótára

“Az irodalomtudomány kategóriába sorolt munka egyfelől meghaladja a tudomány hatókörét: „ráérősebben, alanyibb módon” tárgyalja a témát, ugyanakkor az értelmezői hagyományoknak viszonylag szűk keresztmetszetére hivatkozik. A cél az antik görögök élet-, sors-és esztétikai tapasztalatának megismerése a mítosz és a filozófia határvidékén. Ez sajátos beszédmódot és gondolkodói beállítódást igényel, mely Végh számára egyet jelent Nietzsche és Heidegger filozófiájának – legalábbis bizonyos elemeinek – szintézisével.” – Karap Zoltán tanulmánya Végh Attila A görög dráma esszészótára című könyvéről.

Tovább

Mit támogat, tűr és tilt a jelenkori magyar Zenetudomány? – Képzelt riport a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének fiatal munkatársaival

“Vajon a 21. századi magyar zenetudomány mennyiben képes változtatni a jelenkori zenekultúra folyamatain? Vajon a magyar zenetudomány kiheverte-e a 20. század ideológiai betegségeit, s ha igen, vajon mennyiben tekinthető ma „egészségesnek”, „vitálisnak”? Arra gondoltam, kár lenne várni ötven évet arra, hogy tárgyalható legyen a mai tudományos közérzet problémája, ha voltaképp egy szabad ország lakóiként ezt éppen most is módunkban áll megtenni. Úgy döntöttem, levélben keresem fel a Zenetudományi Intézet 20-21. Századi Magyar Zenei Archívumának munkatársait, s arra kérem őket, engedjenek betekintést a Zenetudomány palotájának legértékesebb széfjeibe: saját gondolataikba. ” – Karap Zoltán “képzelt riportja”.

Tovább

Szerzőink

Hírek

Gyorsposta

  • “– Velem kihal Kárpátalján a Kölcsey nemzetség – konstatálja Natália, aki máig nem tud beletörődni abba, hogy az ukrán átírás úgy eltorzítja szép magyar családnevét. Ezért öröm számára, ha Beregszászban az emléktáblán eredetiben olvashatja. Ez a vallomás nagyobb meglepetés volt számomra annál, hogy egy kárpátaljai ruszin faluban sikerült élő Kölcseyeket találnom.” – Látogatás a ma élő Kölcseyeknél.

Programok – A Vörös postakocsi ajánlja

Kultúrkalendárium

<< ápr 2019 >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5