Szerző: Kürti László

Nagy Zsuka laudációja

“Sokféleképpen lehet irodalmat csinálni. Vannak, akik kóstolgatva írnak meg egy-egy bátrabb verset, majd hazaszaladnak az anyukájuk szoknyája mellé ülni, míg el nem csitul a porvihar, amit a megírt szöveg generált. Akadnak olyanok is, akik versben fecsegnek, azaz általánosságban, vagy épp magukhoz képest, de túl sokat írnak, csak azért, hogy semmi jelentős dologról ne kelljen beszélniük, ami kimozdíthatná őket komfortos életükből. ” – Kürti László ezekkel a szavakkal laudálta Nagy Zsukát a tokaji írótábor díjának átadásakor.

Tovább

végre egy nő

“Végre egy nő, akinek a halálában / abszolút vétlen vagyok / mert eltelt néhány év és végül is / te hagytál faképnél engem. van még / bőr a képeden ujjal mutogatni vissza?” – Kürti László verse

Tovább

Harc és harag

“híre ment a faluban, hogy erre bitangolok. / többször láttak felbukkanni a kertek alatt, / régi dinnyeföldeken, s a beomlott vermek / környékén. arcukat már elfelejtettem azoknak / a cigányasszonyoknak, de engem úgy ismernek, / mintha tulajdon csecsszopójuk lennék ma is.” – Kürti László verse

Tovább

még néhány hónap

“azt ígérték, hogy hajszálvékony heg marad csak utána, / egy csinosabb lánc, tengerparti nyaralás halványuló emléke. / a téli hónapokra már világossá lett, hogy ez a heges vonal egyre / csak vastagszik (…)”

Tovább

Szerzőink

Hírek

Gyorsposta

Programok – A Vörös postakocsi ajánlja

Kultúrkalendárium

<< jún 2019 >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30