Magyar gesztenye
Esti válasz
Lapis József
Egy Esti vonatútról – új tárca novella a Magyar gesztenye-sorozatból.
tovább »
Szorongatja, elrejti
Lapis József
„Ismer vidám zenét is?”, kérdi egy éltes úr a buszmegállóban. Sosem láttam még korábban. „Én nem ismerek”, teszi hozzá, mielőtt bármit mondhatnék. Nem tudom, mivégre szólít meg. Felhőtlen tavaszi reggel, túlédesítve akáccal. Olvasgattam épp, beletemetkeztem valami könnyed, jókról és rosszakról szóló regénybe.
Megerőszakolni egy verset
Lapis József
A városban, ahol élek, a főtéren minden nap tüntetés van 2006 szeptembere óta. Este hat és hét körül, nagyjából, jártamban-keltemben gyakran szónoklatba, dalolásba botlok. Az érces (nem egyszer borízű) beszédeket hazafias rockzene váltja, az ún. székely himnusz dallama is meg-megüti a fülemet. A templom előtti szoborcsoport ilyenkor föl van lobogózva a nemzeti trikolórral és a piros-fehér sávos zászlóval (utóbbival nem a város futballcsapata iránti elkötelezettségüket kívánják kifejezni a szervezők).



A nyíregyházi Városi Galéria és a
Móricz Zsigmond Megyei és
Városi Könyvtár tisztelettel meghívja
Önt és kedves barátait a
Szökő fotóalbum bemutatójára
Az egy éve elhunyt János Istvánra emlékezve "...örök jóság az Isten részéről..." címmel kiállítás nyílik János István és Szilágyi Péter merített papírra készült könyvlenyomataiból.
Öt évfolyam, tizenhét lapszám után megszűnik A Vörös Postakocsi folyóirat nyomtatott kiadása.



Friss lapszámunk Útirányul A régi Nyíregyházát tűzi ki: Kujbusné Mecsei Éva Múltbéli kapcsolatok c. tanulmányában Nyíregyháza 1753 és 1848 közötti kapcsolatairól ír, Galambos Sándor pedig a dualizmus kori Nyíregyházáról közöl tanulmányt. A Fogadó rovatunk a mai Nyíregyháza köztereivel foglalkozik: előbb Onder Csaba kérdezi Simon László talajvédelmi kutatót a Kossuth téri fákról, majd Gucsa Magdolna írását olvashatják az Életfáról. Gyaloggalopp rovatunkban Kulcsár Attila értekezik Nyíregyháza múltjáról és jelenétől a városfejlesztés tükrében, de Forspont rovatunk -- melynek alcíme ezúttal Iskolapéldák -- első tanulmánya is a városhoz kötődik még: Kedves Júlia Nemzetiség és nyelvhasználat a nyíregyházi evangélikus népiskolában (1876-1910) címmel közöl tanulmányt - valamint még sok minden mást. Immár letölthető pdf-formátumban is!


