2010/2. nyár – A Vörös Postakocsi Online

You Are Here: Home » Archívum » Holmik » 2010/2. nyár

A részeg ló álma, avagy a Cipőfűző-sztori

Posted by: Zajácz D. Zoltán Posted date: július 23, 2010 | comment : 14

Emlékezés egy zenekarra, a harminc év után egy koncert erejéig újra összeállt Cipőfűzőre - lapunk 2010/nyár számának Nyíregyháza+Kisvárda rovatából. ...

Kritika

Beretvás Gábor: Tisztelet az anyáknak – kritika az Egy nap című filmről
“Nem tudom, milyen érzés lehet egy Szamosi Zsófi korú gyerekes nőnek, ha beül a moziba, és megnézi a filmet. Lehet, hogy a büdös életben nem jut el oda. Mindenesetre még a hasonló problémákkal nem küzdő férfikritikusnak is ökölbe szorult a gyomra ezúttal, látva e stresszes és boldogtalannak tűnő életet. Szilágyi Zsófia rendező ugyanis mindent megtett, hogy ezt érzékeltesse. Valószínű, hogy aki nem ilyen családszerkezetben él, az is áthangol magában minden ehhez kapcsolódó eddigi nézetet.” – Beretvás Gábor kritikája az Egy nap című filmről.
Beretvás Gábor: Búcsú az illúzióktól – Beszámoló a szatmárnémeti TranzitFesztről
“Az utolsó estén a magyar, mindig ülve és a tenyereket egyszerre, ütemesen összeütő közönség, illetőleg a szokás szerint felállva, rendszertelenül tapsoló román nézők ritmusa egyszer csak összeért. A fesztivál záró eseményén mindenki felállt, és a vegyes közönség lassan a vastapsra váltott át. Az identitások összefonódásának izgalma és zavara majdhogynem el is feledtette velem az elmaradozó magyar feliratokat és a város vendéglátásának hiányosságait. Szerencse, hogy olyan jövőt hordoz magában a kulturális igyekezet, leginkább a színház közege, mely előfeltételezi, hogy Szatmár nem marad meg a mai állapotában. Ez a fesztivál is arról tanúskodott, hogy megvalósítói egy összetett koncepció mentén cselekedtek. Erős felhozatalú kulturális esemény volt, mely példaértékű lehet más, hasonló helyzetben levő városok számára.” – Beretvás Gábor részletes beszámolója a 2018. évi, Szatmárnémetiben szervezett TranzitFesztről.

Interjú

Kürti László: „Mindegy, hogy kortárs költő vagy, vagy otthon énekelsz a fürdőkádban: helyezd kívülre azt, ami fáj!” – Beszélgetés Kiss Judit Ágnessel
“A művészettel élni tehát nem az „általános műveltség” megszerzését jelenti. A művészet túlélni segít, olyan helyzetekben, amikre sehol nem készítik föl az embert, mint egy mérlegképes könyvelői vizsgára. Sőt, a művészet, az írás többet is tud, mint utólag segíteni feldolgozni traumákat. Vannak versek, amik úgy jönnek, hogy megelőzik, elébe visznek a fájdalomnak, amit nem tudsz elkerülni. ” – Kiss Judit Ágnes és Kürti László beszélgetése.
Béres Tamás: „Nincsenek tabutémáim. Írok, amiről szeretnék.” – Interjú Dragomán Györggyel
“Ma még nem tudom, hogy holnap milyen novellán fogok dolgozni, de természetesen vannak terveim, ötleteim. Mindig dolgozom egy regényen, azt tudom, hogy azt hogyan szeretném formálni. De folyamatosan írok novellákat is a regény mellett, ezek a novellák ilyen szempontból sokkal szabadabbak, a történetet tekintve sokkal kiszámíthatatlanabbak.” – Béres Tamás interjúja Dragomán Györggyel. 2018/1-es lapszámunkból ajánljuk.

Állandóan írjuk

Novák Zsüliet: Novák Zsüliet: Krúdyról, Álmoskönyvről, Wart Erzsébetről és rólam
“Éjfélt ütött az óra, amikor felébredt álombéli álmából. Felvette kabátját, a pirosat szőrmegallérral, (ami soha nem ment igazán egyik ruhájához sem, mégis annyira ő volt, hogy szerintem csak az összes többi ruhája nem ment ehhez az egy kabáthoz). Felhúzta a szalagavatóra vásárolt magassarkú cipőjét, (amiben nem tudott igazán szépen járni, csak olyan darabosan, viszont ebbéli hiányosságát mindig diadalmas mosollyal ellensúlyozta. Bezzeg most, kecsesen sétált benne, mint egy gazella). (…) Kiment a kapun, senkit nem ébresztett fel, senkitől nem köszönt el, csak elsétált, mint a modellek. Egyetlen csillag világított az égen, abba az irányba indult. Sírtam. Persze, hogy sírtam. Nem tudtam erre mit mondani. Tudna valaki? És akkor azt mondta, hogy vegyük elő az Álmoskönyvet és keressem ki, hogy éjszakai utazás.” – Kortársak Krúdyról-sorozatunkban Novák Zsüliet írása.
Margócsy István: Margócsy István: „A téli hajnal csodái”. Krúdy-élmények egykor és ma
“Mikor felnőttként, jóval később, a nosztalgia kikerülhetetlen unalmát legyőzve és felülbírálva,újraolvastam Krúdyt, teljesen elképedtem, s rajongásom teljesen más irányt vett (hogy „krúdysan” fejezzem ki magam: az új élmény „szívenrúgó” volt). Hiszen azt kellett látnom, hogy a nyugodt szépség felszíne alatt végtelenül féktelen világ tombol, őrült szenvedélyekkel és kiszámíthatatlan, abszurd vadságokkal, s csodálatosan értelmezhetetlen kijelentésekkel. ” – Margócsy István Krúdy-élményeiről mesél.

Magazin

Novák Zsüliet: Novák Zsüliet: Krúdyról, Álmoskönyvről, Wart Erzsébetről és rólam
“Éjfélt ütött az óra, amikor felébredt álombéli álmából. Felvette kabátját, a pirosat szőrmegallérral, (ami soha nem ment igazán egyik ruhájához sem, mégis annyira ő volt, hogy szerintem csak az összes többi ruhája nem ment ehhez az egy kabáthoz). Felhúzta a szalagavatóra vásárolt magassarkú cipőjét, (amiben nem tudott igazán szépen járni, csak olyan darabosan, viszont ebbéli hiányosságát mindig diadalmas mosollyal ellensúlyozta. Bezzeg most, kecsesen sétált benne, mint egy gazella). (…) Kiment a kapun, senkit nem ébresztett fel, senkitől nem köszönt el, csak elsétált, mint a modellek. Egyetlen csillag világított az égen, abba az irányba indult. Sírtam. Persze, hogy sírtam. Nem tudtam erre mit mondani. Tudna valaki? És akkor azt mondta, hogy vegyük elő az Álmoskönyvet és keressem ki, hogy éjszakai utazás.” – Kortársak Krúdyról-sorozatunkban Novák Zsüliet írása.
Margócsy István: Margócsy István: „A téli hajnal csodái”. Krúdy-élmények egykor és ma
“Mikor felnőttként, jóval később, a nosztalgia kikerülhetetlen unalmát legyőzve és felülbírálva,újraolvastam Krúdyt, teljesen elképedtem, s rajongásom teljesen más irányt vett (hogy „krúdysan” fejezzem ki magam: az új élmény „szívenrúgó” volt). Hiszen azt kellett látnom, hogy a nyugodt szépség felszíne alatt végtelenül féktelen világ tombol, őrült szenvedélyekkel és kiszámíthatatlan, abszurd vadságokkal, s csodálatosan értelmezhetetlen kijelentésekkel. ” – Margócsy István Krúdy-élményeiről mesél.

Esszé/Tanulmány

Vajda Mihály: Élet (világ) 1200 oldalon – Nádas Péter Világló részletek című könyve kapcsán
„Nádasnál nem a világ világlik, a részletek világlanak. Vagy legalábbis – hisz ez áll ott – világlók. Azon mód felfogtam, hogy, jé, a világló szónak mégiscsak van valami értelme; nagyon is határozott értelme van: azt jelenti ugyanis – Nádasnál legalábbis -, hogy bizonyos részletek, az élet részletei, a világ részletei világgá állnak össze; vannak olyan részletek – ezek világlanak -, amelyek együtt – vagy netán már külön-külön is? – valamilyen világot mutatnak fel.” – Vajda Mihály esszéje Nádas Péter Világló részletek című könyve kapcsán.
Tánczos Péter: Az írás és az álom terében – Az igazság alakzatai Arany János A nagyidai cigányok című művében
“A nagyidai cigányok igazsága tehát direkt módon negatív, amennyiben a tévedéseket leplezi le, de indirekt módon pozitív, amennyiben így közvetve az igazság elmozduló, eleven jellegét reprezentálja.” – Tánczos Péter a 2017 őszén rendezett debreceni Árkádia konferencián elhangzott előadásának szerkesztett változata.

facebook
rss